Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 85. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 3. r.

694 Parthenonra hivatkozás van. Az egész könyv az algebrai fogalmakat és műszavakat tárgyalja s minden cím nélkül ezzel kezdődik: Előzmények. 11) Számtan, új elvek szerint dolgozták id. Szász Károly m. t. társ. rendes tag és ifj. Szász Károly n.-körösi tanár L (elméleti) rész.Pest, 1853. kiadja Heckenast. 12) A szerzett törvények eredeti kút fej érői, értekezés, előadta r. tagi széke elfoglalásakor a m. tudós társaság nagy gyűlésében szept. 1. 1836. Szász Károly, nyomtatva megjelent a M. T. T. Évkönyvei 1834—1836. évi kötete III. osztályának 131—155 lapjain. Ezeken kivűl álnevek alatt még számos cikket irt a nevelés, kisdedóvás és rokon tárgyakról. Kéziratban levő, többnyire tankönyv nemű művei ezek: a) Anthropologia. b) Erdélyországi Közc) „ Magánjog. d) Büntetőjog és Praxis. e) Természettan. f) Mértan. g) Vegytan. h) Ekesszólástan (Rhetorica). i) A magyartörténet kútfő ismerete rendszeresen kidolgozva, az Árpád-házból való magyar királyok története jegyzetekben. Az e, f, g, h, pont alatti tankönyveket M. Vásárhelyt rövidre vonva mind újból dolgozta. íme az erősnek és nagynak gyönge és igénytelen körrajza. Ugyhiszem , Szász Károly megérdemli, hogy neve a hazai irodalom és tudomány kitűnő művelői között előkelő helyet foglaljon. Azon kortársa, kinek én adataim nagyrészét köszönöm, s kinek itt e helyen ezennel hálámat nyilvánítom, velem közlött adatait igy végzi. „Az írottak után vájjon nem elmondhat„juk-e Szász Károlyról is, mint Roma társ„nélküli történetirója erénydús ipjáról irva „hagyott: Félix non vitae tantum cla„ritate, sed etiam oportunitate mortis—" JAKAB ELEK. Polgárjogi eset. Az előbbi állapotba visszahelyezésnek új okmányok alapján, oly perben, mely főesküvel lőn eldöntve, előleges bűnper nélkül is van helye. — Az olasz Pprdt. 476 §-a (Alt. bir. prdt. 372. s a m. id. Pprdt. 366. és 367. §§-ai). A casalmaggíorei cs. k. praetura (járásbíróság) főeskű alapján hozott itélet ellenében az előbbi állapotba leendő viszahelyezést meg nem engedhetőnek nyilvánította, midőn a főesküt átajánló fél időközben feltalált egy tanújának vallomásával s pótlóesküjével keresetének beigazolását megajánlotta. A cs. kir praetura arra támaszkodott, hogy a kérdéses ügy a visszahelyezést kérelmezőre nézve nem kedvezőleg, már főeskű, s igy egyesség által lőn eldöntve, mely ellen, hamis eskü esetében, csak bűuper nyújthatna orvoslatot. Ezen — Pratobevera által is védett, azonban mások által viszont megtámadott — nézetben az eljáró olasz bíróságot a magyar polgári perrendtartásnak összhangzó intézkedése is (367. §.) támogatja. A cs. kir. fötörvényszék azonban a visszahelyezésnek helyt adott, s a legfőbb törvényszék ezen főtörvényszéki határozatot helybenhagyta, azon oknál fogva, hogy az olasz Pprdt. 476. §-ának általános határozata újabb bizonyítékok megengedhetőségére nézve, a főeskű alapján hozott ítéletre vonatkozólag sem tesz kivételt, és hogy az ily bizonyítékok mindenesetre képesek azon tényt, melyre az eskü megajánltatott, lényegesen különböző világosságban feltüntetni, különösen, midőn a főeskű az ezt megajánló által ezen hozzáadással : „tudtára és emlékezetére" tétetett le. —Határozat 1857. oct. 27-ről, 10,407. sz. a. — A f. é. június 20-dikán kelt cs. rendelet. — Folytatás. — 4. S. Az eljárás ezen kihágások fölött az 1858