Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 84. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 2. r.

X 685 története" cimu sok észszel s éles coinbina­tioval irt történelmi müve, ugy szintén : ..Sylloge Tractatuum b. Diploma Leopoldiaum illustrantiu m" című köztetszéssel fogadott munkája. Legelőbb alsófejérmegyei tablabiróvá lön választva. 1823-ban b. Kemény Simonnak administra­torrá neveztetése után Demsokáraa felsőbb megyei törvényszék (Sedria Generális) ren­des itélőbirájává. E két férfi befolyása a me­gyei dolgokra rövid időn irányadóvá lett: amazé hivatalánál, ezé ritka eszénél, mind­kettőé népszerúségöknél fogva. Közgyűlése­ken ritkán lett végzéssé, a mihez Sz. K. vé­leménye nem járult; a törvényszéken sem hozatott Ítélet, mig az ő nézetét birótársai meg nem értették. E, csaknem kiváltságnak tetsző jogot neki alapossága, igazságszere­tete, dialectikaja s ezekbőlszülemlett eszte­kintélye szerzé meg. A ki a törvényt an­nak térmészete s a törvényhozás célja elle­nileg, valamint észszel és józan logikával meg nem egyezőleg magyarázta. vagy pe­dig annak mellette szóló részét — az ellene szólót elhallgatva — idézte fél: Szász K. azonnal ótalmára kelt a törvénynek, annak valódi értelmét ugyekezett megállapitni. aztán olvasta az elhallgatott cikket, a kér­dés mellőzött oldalait fölmutatta, s nem engedte, hogy az igazság sérelmet szen­vedjen. E korszak (1823 — 29) Szász K. poli­tikai szereplésének kezdő — az 1830 — 34­diki évek annak fényszaka volt. Erdélyben úgyszólván ekkor kezdődött a politikai élet. a megyegyűlések élénkekké váltak. hu­szonkét esztendő után ismét országyűlés lett. s mindezek Sz.-nak is nagyobb munkatért nyitottak. Az 1829 —33-kig terjedő öt év története előjátéka volt az 1834-diki drá­mának : szántás, boronálás és fóldkészitési évek kormányi részről ugy, mint a honfia­kéról az 1834-ikben és azután elhintett és ki­kelt magvak számára. A haladás kérdései­nek sorára és miképenere nézve pártok ala­kultak , a csatatért a megyei zöldasztalok képezték, sokan voltak az egyik, mint másik pártnak a hívei : mindenik felekezet saját erdekei és nézete szerint hatott az elmékre, irányozni óhajtották, tüzelték vagy mérsé­kelték a kedélyeket. És ezen izgékony sag­teljes előzményekre következett a zajossaga miatt eloszlatott 1834-diki országgyűlés, mely a különböző íélekezeteket. azok zász­lóit és jelszavait , híveivel es tanaikkal egyetemben nyilván megismertette. E gyű­lésen Sz. K. is jelen volt, mint szülővárosa Vizakna képviselője. Melyik soron és zaszio alatt, s mekkora erővel küzdött a nagy­enyedi népszerű jogtanár, s a már ekkor erős értelmiségénél s alkotmány melletti bátor küzdésénél fogva az erdélyi megyék közt vezéri szerepet vivő alsó fejérmegyei ünnepelt szónok, kimutatni a történetíró dolga : őrzik az ide tartozó adatokat az or­szággyűlési jegyzőkönyvek, íentartottak a hírlapok,élnek azok a mai nemzedék tudal­mában: én csak annyit jegyzek meg e helyen, hogy ezen törvényhozás eljárása az akkori kormány jóváhagyását nem nyer­vén meg . sót nyilvános roszalását vonván magára: abból Szász Károlynak is a maga contingensének kijutnia kellett. Ezen körülmény, hozzájárulván egyfe­lől tanítási és nevelési nézeteinek szabadel­müsége s a régiektői eltérő volta; másfelől az ifjúságnak némely a régi modorú neve­lési és tanrendszert vedó tanárok irányában nyilvánult magaviselete, melyet az erről ér­tesült felsöség roszalni volt kénytelen, arra a határozásra birták Szász Károlyt, hogy ked­velt jogtanari széket a természettan és ro­kon tudományokéval fölcserélni óhajtsa, mit azonban — a mint már érintve volt — csak 1837-ben érhetett el: azonban a poli­tikával 1834. után nem foglalkozott, a köz­gyűlésekből végkép visszavonult: idejét e£ erejét kizárólag szakmájának, tanári tiplié 84*

Next

/
Oldalképek
Tartalom