Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 83. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 1. r.

677 jól beszélt és irt románul, latinul, németül, franciául, értett és olvasott angolul és görögül s oly könnyen tanult, hogy neki egy nyelv megtanulására alig kellett néhány hét. E korszakából életének ezeket jegyzem föl, mint mellékes, de igen jellemző adatokat. 1803-ban még nem épen hét éves korában a bibliát olvasván, atyjához azt a kérdést tette: hogy lehet az, hogy Jézus öt árpakenyérrel és öt hallal ötezer embert elégített ki ? Mit az okos atya felfogásához mérten magyarázván meg, kételye eloszlott s bibliáját tovább olvasta. Később ifjú diák korában társaival a szónoklati rögtönzésről beszélgetvén, s az öregebb diákok egy templomi beszédnek gondolatban egy óra alatt elkészítését lehetségesnek állítván : Sz. K. azt jegyezte meg, hogy az nem lenne igen nagy főtörés, ő maga is, mig N.Enyedről Fel.-Enyedre (egy óranegyednyi járás) mennének, képes lenne, eléje adandó bármely bibliai szövegre beszédet gondolni s azt nyilvános helyen el is mondani. A beszédből fogadás lett, de ugy, hogy az úton hozzá egy szót se szóljanak: ezt már vasárnap kísérlet követte. Sz. K. a szentírási helyet elindulásuk percében megértette, az egész úton egy szó beszéd sem volt, csöndben és szótlanul útazott a kis diák-karaván, s Szász a fogadást megnyerte : a jeles ifjú rögtönzésével lelkész és hallgatók meg voltak elégedve. Később mint törvényhallgatóról Fortini, korának különce és lángesze, azt jegyzetté meg, hogy Sz-ban a hazának egy alapos törvénytudója nevekedik. Leérkezvén Bécsből, mint már hírneves ifjúnak nem sokáig kellé hivatali állomásra várakoznia. 1821-ben april. 8-kán a nagy-enyedi főtanodába előbb helyettes jogtanárrá, később , ugyanazon évi december 21-kén, valóságos és rendes jogtanárrá lett, mit néhány évvel azután paedagogarchává választatása követett: a mely hivatal viselője ott a szorosan vett nevelés és oktatás ügyét vezette, felügyelt rá, a közfenyitéki jog kezében volt, tankönyveket jelölt ki, közvizsgálatokan kérdezett, a tanítókat rendelte, szóval : az ifjúság erkölcsi és tudományos irányát úgyszólván ő szabta meg. Nagy hatalomnak s kitüntetésnek volt ez jele, szép munkakör, de egyszersmind nagy felelősség is. Az igazgató tanár (Rector) vitte a tanoda anyagi ügyeit s az iskolai dolgok tisztán administrativ részét, a tanárok tanították szakmáikat, de az ifjúsággal egyenes, közvetlen és szakadatlan érintkezésben a paedagogarcha állott, ó volt az intézetnek mozgató, éltető lelke. Szász Károlyt a közbizalom csak hamar épen e helyre állította. Itt van annak kulcsa, hogy közel két tizeddel ezelőtt, az enyedi tanuló ifjúság és némely tanárok közötti feszült viszonynak és abnormis állapotnak idejében meg nem gátlásáért a felelősség e jeles férfira hárittatott. Ez esemény azonban legyen örökre feledve, békés tollam ne szaggasa föl a márniár begyógyult sebeket. — Folytatjuk. — Jogeset, Valamely hagyaték hivatalosan lett átadásának megtámadhatásáról. — Az 1854. aug. 9-iki cs. pátens 11 §-a, és az Áptkv. 823. §-a. — A l**i cs. kir. járásbíróság 1853. martíus 2-kán 1189 sz. a. kelt végzésével Bolgay Antal hagyatékát, ennek az 1848-ik év febr. 4-kén kelt írásbeli végrendelete alapján, unokájának Bolgay Máriának, az általa beadott föltétlen örökösi nyilatkozat következtében, átadta. A többi törvényes örökösök a tárgyalás alatt a végrendeletben foglalt intézkedésre nézve beegyezésöket nyilvániták, s ezek közt Bolgay Ráchel is, a ki előbb a végrendeletet megtámadta s tárgyalás elrendeléseért folyamodott annak elhatározása végett : hogy kinek kelljen panaszlókép fölépni? mely fo83*