Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 82. szám - Nézetek a maradvány-földek váltságának kiszabásáról

678 azt mondják, hogy ezek kétségkívül egy kéz által írattak (sind ohne Zweifel von einer Hand geschrieben) ; ugyanez mondatik a CC alatti két kis cédulára is; s midőn mégis mind ezen cédulák, S* Károlynak a végtárgyalás alkalmával a CC alatti cédulák lemásolt Írásával Összehasonlittatnak, azt mondják a szakértők (diese scheinen mit den uns vorgelegten zwei Schriften von einer Hand geschrieben zu sein) itt tehát már az ugyanazoniságot nem állítják olv bizonyossággal, mint az elsőknél, hanem egyszerűen azt mondják, hogy ugy látszik : egy kéztől erednek, a állításuk igazolására hivatkoznak a H. s a kis a. k, m, és v, betűkre. Minő ingatag e vélemény . kitetszik abból, hogy noha S* Károly a fenuérdeklett két cédulát per extensum és dictando leírta, s így sem ideje, sem módja nem volt irását változtatni, a szakértők mégis csak négy kis betűt találnak, mely az állítólagos bűnjelt képező cédulákban látható Írással hasonlónak lenni találtatik . pedig ez esetben nem az egyes betűkből, hanem az irás sajátságából és jelleméből lehetett volna véleményt képezni; mert az tagadhatatlan tény, hogy egy egész levelet ugy elferditeni nem lehet, hogy abban az iró személyiségére ráismerni ne lehessen. — Azt tartom tehát t. Törvényszék, hogy azon állítás, mikép e eédulák S* Károlytól eredtek s általa írattak, oly kevés valószínűséggel bír, hogy erre a beismerést alapítani nem lehet, s e szerint a m. tisztelt cs. k. államügyészség e 4-dik gyanúoka is olyan , mely vádlott elitéltetésére nézve elegendő bizonyítékot nem nyújt. Felhozza végtére a cs. kir. államügyészség mint szintén terhelő gyanúokot S* Károlynak hamis állításait, mely szerint sem azt nem képes igazolni , hogy a kérdéses öt hónap alatt, mig szabad lábon volt, merre és hol tartózkodott, sem pedig legcsekélyebb valószínűséget sem tud azon útnak adni, melyet állítólag Konstantinápolyig tett. Nem lehet tagadni t. Törvényszék, hogy az államügyész urnák ezen állítása alapos, abból azonban hogy S* Károly tartózkodási helyeit megnevezni képes nem volt, vagy, mert oly ismerősénél tartózkodott, kit a megnevezés álltai a legnagyobb szerencsétlenségbe döntene, s igy azt elhallgatni kötelességének tartja, koránsem következik, hogy ő okvetlenül Gyúrón és Vadkerten volt, de tőle nem is lehet követelni, hogy mint szökevény tartózkodásáról bizonyítványokat szerezzen, annál kevésbbé, mivel előre nem láthatá, hogy ily bűn elkövetésével fog vádoltatni. — Nem lehet tehát azon körülményben, hogy útját le nem irta. valamely nagy súlyt helyezni, mivel annak leírása, ha ámításokhoz akart volna folyamodni, bizonyosan nem nagy fáradságába került volna. Én azt vélem, hogy midőn ily rendkívüli bűnről van szó. melynek holtiglani börtön a következménye, a vádló államügyész úr feladatához tartozik.a mennyiben a bűn elkövetésének helyén levő tartózkodás gyanúokot képez, azt, hogy valamely vádlott csakugyan ott tartózkodotte ? teljes hitelességű próbákkal beigazolni: azon körülmény tehát, hogy vádlott az alibit bemutatni nem képes, nem elegendő, hogy Őt a bűn elkövetésével vádolni lehessen. Es a szerint befejeztem az államügyész ur által felállított öt vádpontokra észrevételeimet s most röviden csak még egy pár megjegyzést kívánok tenni Nem tagadhatni tek. Törvényszék, hogy vádlott S* K* ellen számos oly körülmények merülnek fel. melyek gyanúokot szülni képesek, — de ezen körülmények nem olyanok, hogy ezek által a vád tökéletesen és jogszerűleg beigazoltnak tekintethetnék. Jelen esetben a vádlott elitéltetése vagy felmentése a bizonyítási theoriától függ. mely közönségesen csak bizonyos rendszabálvokra szorítkozik, s bár mily előrelátó legyen is a törvényhozó — soha a bizonyítás rendszabályaiban a számtalan esetek különbségét kimeríteni nem fogja, azért csak a rendszabályok helyes felfogásában és alkalmazásában találhat a vádlott biztosítékot. így tekintetes Törvényszék, midőn a bprdt. 279—281. §§-ai szerint az összeállított biztosítékok vagv öszszetalálkozó gyanúokok — a bűn beigazolására elegendőknek tartatnak — önmagában értetik az, hogy azon bizonyosság, mely szerint a vádlott, ki ellen ily gyanúokok, mint például a 138—140. §§ban elősorolvák, fenforognak, azon bűnt elkövethette légyen, vagyis, hogy annak elkövetésére alanyi képességgel birt j — ezért például a gyilkosság , emberölés, lopás, csalás, rágalom s más ily hasonló bűntettek mellett, a gvanúokok elhatározók ; mert az ilyes bűntettek elkövetésére mindenki birhat képességgel — vannak azonban bűnök, mint jelen esetben a kérdéses hamisítás, melyek elkövethetésére több oldalú tanulmányozás, különös szakismeret s ügyesség kivántatik, ugy. hogy ezeknél a gyanúokok nem elégségesek a bizonyíték előállítására, itt a bírónak biztos meggyőződésének kell lenni, hogy a vádlott a bűn közvetlen elkövetésére megkívántató képességgel és ügyességgel valóban bir, mivel a nélkül ítélete jogtalan és igazságtalan lenne. A cs. k. államügyész úr vádlott S* Károlyt egyenesen mint bűninditót és a kérdéses V. VI.