Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 97. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 5. r.

Pest, 1858. — 97. November 6-an. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK, Megjelennek e lapok ketenkint Szerkesztési és kiadói iroda : j Előfizetési díj —kelyber.és vidéken— egyszer : szombaton. I Belváros, Lipót-utca . 20-ik szára. a julius-clecen.beri félévre : 3 fp. TARTALOM : Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a bűntetőjogi gyakorlatban. Folyt. — Úrbéri földbirtok, úrbéri természetének igazolása. Urb. szab. rend 3. és 19. §§-aihoz. — Személyi végrehajtás ellátatlan gyermekekkel biró Özvegy ellen. Ppr. 548. §-álioz. — Kamatláb 1S53. év előtti jelzálogilag biztosított köl csönökuél. Polg. tk. 994. §-a. — Személyi végrehajtás költségeinek a kincstártól igénylése szegényjogon. Pprt. 547. §-lioz. — Gyám részérőli eskükinálás hatósági engedély nélkül. Polg. prt. 261. §dioz. — Könyvészet. — Kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitás. Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. V — Folytatás. —. A történetileg kifejlett büntetőjogi gyakorlat, mely törvényekre nem támaszkodhatva, az előrehaladó műveltségnek, az erkölcsök szelidülésének, s a közvéleményhez útat törő jogtudománynak igényeire alapította szabályait, a törvényhozás részéről többször lön gondoskodás tárgyául kijelölve, a nélkül, hogy e részben rendező intézkedés történt volna. A kiváltságos osztályhoz tartozókat az idézés előtti letartóztatás, vagy vizsgálat alatti fogság ellen nemcsak a törvény, de a büntetőjogi gyakorlat is eléggé, sőt a birói eljáráshoz kapcsolt célok rovására túlságosan is óvta, s a törvényhozó nemzet nem érezte annak sürgető szükségét, hogy a nemnemesek egyéni szabadságának önkénytes, minden helyes ok s szükség nélküli befoiratás elleni védelmére jogszabályok állíttassanak föl. A józsefi. törvényhozás határozott lépéseket tőn a törvényelőtti egyenlőség érvényesítése felé, s habár az akkori viszonyoknál fogva eme törvényhozás törekvése közvetlenül nem idézhette elő, hogy a büntetőjogi eljárásban nemesek és nemnemesek elleni előleges letartóztatás és vizsgálati fogság kérdésében egyenlő elvek és szabályok alkalmazása jogosultságot nyerjen: de az osztály-érdekek fölé emelkedett szellem által elhintett mag terméketlen földre nem hullott. Rendes törvényhozási úton kivül a nemesek kiváltságaihoz nyúlni lehetségesnek nem tartatott ugyan, és a büntetőjogra vonatkozó hazai törvénytudomány folyvást ragaszkodni kivánt azon törvényes gyakorlathoz, mely a nemes embert birói elmarasztalás előtt letartóztatni, s illetőleg vizsgálati fogságba vetni csupán a legsúlyosabb bűntények elkövetése folytán a következő két esetben engedte; t. i. ha egy akár birtokos, akár birtoktalan nemes, a kijelölt bűntények valamelyikének elkövetésén rajtakapatnék, vagy a tett helyérőli folytonos üldözés-közben elfogatnék, — és ha egy birtoktalan, vagy még apai hatalom alatt levő nemes, ismeretes gonosztevöhez csatlakozva botrányos bűntényt követne el; azon észrevételre pedig, mely a büntetőjogi eljárásban gyakran fölmerült, hogy a nemes ember, ha elitéltetése előtt szabadságától meg nem fosztható, s kihallgatás végett birói hatalommal elő nem állitható,az eljárás folyamát tetszése szerint föltartóztathatja, s annak sikerét — hosszabb idő alatt a bizonyítás sokszor lehetlenné válván — meg is hiúsíthatja, valahányszor a kihallgatás végetti idézésre nem tetszik megjelennie, — a törvény tudomány csak azt felelte, hogy ily esetben nincs egjTéb hátra, mint a megjelenni vonakodót, ha mindjárt a vádbeli bűntényre nézve legártatlanabb volna is — a birói tekintély megvetéseért rendelendő külön fenyítő perben marasztalni s büntetni kell: hanem a büntetőjogi 97