Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 95. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 4. r.

Pest, 1858. — 95.Oeteker 23-án. TÖR\ EWKEZESI LAPOK, Megjelennek e lapok hetenkint egyszer: szombaton. Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros, Lipót-utca , 20-ik szám. Előfizetési díj —helybecés vidékena julius-decemberi félévre : 3 fp. TARTALOM: Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. Folytatás. — A felek birói kitanitása szóbeli eljárásnál. Polg. pr. 46. é3 339. §§hoz. — Előbbi állapotba visszahelyezés új bizonylat alapján. Polg. per. 366. §-hoz. — Az özvegy joga hagyományozott fólszerelvényekhez.Polg tk.674 §-hoz. —Az özvegy joga hagyományozott ellátáshoz férjesülés esetében. Polg. tk. 672. és 1244. §§-hoz. — A váltóadósság szóbeli elismerésének joghatálya. Polg. tk. 1016. §. — Váltókifogások tárgyalásának joghatálya. Pprt. 41. §. — Cs. katonatisztek elleni végrehajtás. Ppr. 460. § sa. — Könyvészet. — Kinevezés.— Pályázat. — Csődnyitások. Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a,büntetőjogi gyakorlatban. \S — Folytatás. — A magyar jogéletben több mint három század előtt nyilt elismerésben részesült azon jogelv, hogy idézés és meghallgatás folytáni biroi Ítélet nélkül senki sem fosztathatik meg szabadsagától, s a polgári szabadság fogalmára nézve, különösen ennek a büntetőbirói hatalom irányábani megóvását illetőleg már azon színvonalig emelkedtek , melynél magasabban a jogtudomány jelenleg annyiban áll, hogy minden honpolgár számára jogegyenlőséget követe). Hűbéri viszonyok közt a jogegyenlőség magasabb eszméje sem az életben, sem a törvényhozó kiváltságos osztályok véleményében gyökeret nem verhetett; a közés magánjogélet minden vonatkozásában érvényesíttetett a különbség úr és paraszt, nemesember és jobbágy, szabad nemzet és szolganép között. A szabad nemzet, a kiváltságolt osztályok összege, ezen alig félmilliónyi szabad ember az ország lakosai között, nagyon határozott öntudattal birt jogairól és általában mind arról, mit szabadsága érzetében a hatalom irányában igényelhetett, és a jogi fogalmak tisztúltságára nézve nem állott hátrább Európa legműveltebb nemzeteinél: csak az volt a baj, hogv a nép jogállapotának javításával keveset törődött, azt a polgári szabadság előnyeiben részesíteni s magához emelni erkölcsi lehetetlenségnek tartotta, s igy más jogi fogalmakban kellett megállapodni a nemzet tagjaira, s másokban a nép tömegére nézve. Ezen éles megkülönböztetésnél fogva a büntetőjogi gyakorlatban is a kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozó szabad emberre nézve egészen más természetű eljárásnak kellett kifejlődni, mint a jobbágyokra nézve. Tárgyunknál fogva bennünket most az idézés nélküli letartóztatás és vizsgálati fop;sáo; kérdése érdekel. Az első terjedelmes jogtudományi szakmunka, mely a magyar büntetőjogi eljárást tüzetesen s lehetőleg kimerítőleg tárgyalja, a mult század közepén jelent meg: abból látjuk. hogy a jogtudomány és büntetőjogi gyakorlat a szabad nemzet tagjaira nézve oly elveket vallott és érvényesített, hogy azok általánosítva, a nép összegére kiterjesztve, némi módosítással az újabb jogtudományi fejlemény kívánalmait is kielégíthetnék ; de látjuk azt is, hogy miután az idézés és Ítélet nélküli letartóztatás általános tilalmában nyilatkozó polgári szabadság-elv némi megszorítása, s oly kivételes esetek megengedése, midőn a nemes embert birói ítélet, sőt idézés előtt is le lehessen tartóztatni, a jogállapot fentartása, s a vakmerővé válható bűnös hajlamok fékezése tekintetéből nélkülözhetetlennek ismertetett el, — azon nézet, mely a nemes szabad embert nemcsak állampolgárilag, de emberileg is oly magasra helyezte a nem nemes fölé, figyelemre méltó különbséget kivánt meg59