Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 94. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 3. r.

761 Súlyosabb bűnvádi ebetekben, roidőn t. i. a vizsgálati fogság az ingatlan vagyonnal, rendes kereseti üzlettel és családdal biró vádlottak ellen azon oknál fogva rendelendő el, mert a vádlottról fül lehet tenni, hogy a bűnvádi eljárás folytán reá háruló rosszak elkerülése végett az emiitett erkölcsi s anyagi érdekeket is kész leend föláldozni— a biztositék melletti szabadon bocsátásnak helye nem lehet, miután oly egyénre nézve, ki az érintett fontos tekinteteken túlteszi magát , más kisebb súlyú biztositék még kevésbbé birand azon foganattal, hogy a vádlott személyes megjelenése iránt birói megnyugvást eszközöljön. A biztositék melletti elbocsátás tehát csak kisebb bűnvádi esetekben történhetik. A biztositék nemei között első helyen szokták emlitni a megjelenésre kötelező eskü letételét. A rómaiaknál ez kiváltságkép divatozott az előkelőkre — viri illustres — nézve kisebb bűnvádi esetekben. Miután azonban ily egyénekre nézve csekélyebb vádesetekben a letartóztatásnak helye nem lehet, súlyosabb bűnesetekben pedig az esküszegés félelme aligha tartóztatna vissza a szökéstől oly embert , ki súlyosabb gonosztett elkövetésére képes volt : a biztositék ezen nemét a jogtudomány elveti. Tudtunkra csak is a porosz törvény fogadja azt el a műveltebb osztályokhoz tartozó egyénektői némely, többnyire oly esetekben, midőn az elmarasztaltatásnak a vádlottra nézve becstelenitő következményei nincsenek. Továbbá előfordulhat a pénzbiztosíték , melynek azonban csak akkor lehet helye a) midőn a vádlottnak sem családja, sem ingatlan vagyona nincs, miután ellenkező esetben a vizsgálati fogság csekélyebb vádeseteknél el nem rendelhető: és b) midőn a vagyonnal vagy családdal biró vádlott ellen a vizsgálati fogság szökési kisérlet miatt van elrendelve. A bajor törvény több esetben helyt ad a pénzbeli biztositék melletti szabadon bocsátásnak, s a biztositék legkisebb összegeit megállapítja, bizonyos arányban a kilátásba helyezhető büntetés nagyságához, az okozott károk és eljárási költségek mennyiségéhez. Harmadik neme a biztosítéknak a kezesség, mely a vádlottal szorosabb viszonyban álló egyének abbeli kötelező ígéretének birói kezekbe való letételében áll, hogy a vádlott személyes megjelenését bármely pillanatban készek eszközölni, ellenkező esetben a károk és költségek megtérítésének terhét viselendvén. Ily kezesség nyújtására a vádlott legközelebbi rokonai alkalmasak, miután föl lehet tenni, hogy csekélyebb bűnvádi esetekben a vádlott inkább el fogja szenvedni a reá szabandó büntetést, minthogy azoknak, kik hozzá legközelebb állanak, károkat és kellemetlenségeket okozzon. Könnyű belátni, hogy mentől nagyobb s szabadabb tért enged a törvény a birói hatalom orgánumainak a vizsgálati fogság elrendelésében, az ebből származható roszak ellensúlyozásául: annál nagyobb mérvben kell megengednie a biztositék melletti szabadonbocsátas lehetőségét, és azon törvény, mely egy részről a vizsgálati fogság elrendelését kiterjedtebb kórben kívánja foganatosíttatni, mintáz a jogtudomány elvei szerint foganatosítható volna, más részről pedig a biztositék melletti szabadon bocsátás lehetőségét egyáltalában meg nem engedi, mit pedig a jogtudomány több esetben megenged : elláthatlan szenvedések, s igaztalanságok forrásává válhat. — Folytatjuk. — Biztosítási személyi végrehajtás a váltói eljárásban. Ávr. & 1\ 21. §§-hoz. — Egymástól eltérő birói végzések és jogi nézetek a személyi végrehajtásnak hiztositáskep elrendelhetése iránt oly esetben; midőn a váltói fizetés 94*