Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 94. szám - Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. 3. r.

Pest, 1858. — 94. October 16-án. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK, Megjelennek e lapok lietenkint egyszer: szombaton. Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros, Lipót-utca , 20-ik szám. Előfizetési díj —helybenés vidékena julius-decemberi félévre : 3 fp. TARTALOM : Előleges letartozás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. Folytatás. — Biztosítási személyi végrehajtás a váltói eljárásban. Ávr. 8. 18. 21. §§-hoz. — Ingó javak birói árverésének eszközlése. Polg. perrend 504. §-hoz. — Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde. Vége. — Kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitások. Előleges letartóztatás és vizsgálati fogság a büntetőjogi gyakorlatban. — Folytatás. — A vádlottnak vizsgálati fogság alá vetése bizonyos esetekben minden bizonynyal megtörténhetik, mert valamint a jogtudomány elveinél fogva senki sem fosztathatik meg szabadságától birói Ítélet nélkül: ugy más részről a büntetőbirói hatalom gyakorlásának célja s föladata jogot ad a birói hatóságnak arra. hogy a vádlott személyes jelenlétét a vizsgálati fogság elrendelésével is biztosítsa oly esetekben, midőn e részben minden más szelídebb eszköz elégtelennek mutatkozik. És ezen tekintet érvényesítése az egyéni szabadság tiszteletben tartásával szemközt annak kimondása által történhetik, hogy a vádlott birói ítélet előtt csak elegendő okból fosztathatik meg szabadságától, s ezen ok nem lehet más, mint a személyes jelenlét biztosításának szüksége. Ebből következik, hogy a vizsgálati fogság elrendelését egyedül azzal lehet indokolni, ha a vádlott irányában a szökés félelme forog fenn, ez pedig meg van alapítva az által, ha a vádlottra nézve, annak letartóztatásából és elitéiteltéséből származó roszak észrevehetőleg túlnyomók amaz érdekekkel szemközt, melyek őt a törvényhatóság területéhez csatolják; s igy minden valószínűséggel föl lehet tenni a vádlottról, hogy nemcsak az elitéltetés s az ennek folytán reá váró büntetés elkerülése, de már a vizsgálat céljainak meghiúsítása végett is menekülni fog. Egyik legnehezebb föladata kétségtelenül a törvényhozásnak a büntetőjogi mezején előre kijelölni azon eseteket, melyekben a vádlott szökésétől lehet tartani, s e szökés megakadályozása végett a letartóztatás és vizsgálati fogság megrendelendő. A föladat nehézsége abban áll, hogy az ide vonatkozó rendelkezés kiválólag lélektani mozzanatokon alapulván : a fennforgó szökési gyanú mérlegelésének lehetlen oly biztos mértékét fölállitni, mely a vérmérséklet és jellem különbfélesége s ezernyi árnyalata mellett mindenkire egyenlő igazsággal és egyenlő sükerrel legyen alkalmazható. Minden, mit e részben a törvényhozás habár a legóvatosabb körültekintéssel és a legelfogulatlanabb megfontolással tesz, csak nagyobb vagy kisebb megközelítése az igazságnak, a nélkül, hogy oly teljes igazság lenne, melyben sem túlszigor nincs az egyikre, sem túlságos kímélet a másikra nézve. A jogtudományi elmélet abban állapodik meg, hogy azon okok, melyeknél fogva a vádlott szökését vagy szökési szándokát valószínűnek, s igy az ideiglenes letartóztatást, a vizsgálati fogságot szükségesnek kell tartani,— részint a vádlottnak személyes minőségéből és viszonyaiból, ré94