Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 93. szám

753 múlt 1849-dik évben elkövetett tolvajlás tettesei, kik közt B. Ferenc néni volt, fölfedeztettek, meg is büntettettek. — Ha végre vádlott saját maga által rosz embernek jellemzett fia habozó, egymással ellenkező állítólagos nyilatkozata által még is gyanította, hogy B. Ferenc a kérdéses tolvajlásban részt vehetett — erről a hatóságnál kellett volna jelentést tennie, ne m pedig ilyes hirterjesztése által annak jó hírnevét minden ok nélkül megrontania. Tekintetbe véve tehát, hogy az előlnevezett tanúk által a kérdéses kihágás tárgy- s alany ilag törvényszemen be van bizonyítva, hogy vádlott ellen a fóntebbieken fölül még a bprdt. 138. § a 4-ik pontja, s a 281. §. 1. pontja is világosan fenforog — ő a btkv. 487. §. a) pontja alapján a bpr. 426. §-a szerint bűnösnek kimondandó volt. — Ellene terhelő körülmény fen forogván, ellenben feddhetlen előélete, s az erős izgatott kedély enyhítő körülménykép vétetvén, a büntetésnek aféntebbí módon kellett megszabatnia, a perköltségek megítélése a bprdt. 341 és 431. §§-aival igazolva van. — J. Aloizia ellen a végtárgyalásnál is észlelt ellenséges indulat forog fen, mely tekintetbe véve, hogy ő B Ferenc ellen mind a cs. k. rendőrségnél, mind a cs. k. járásbíróságnál a B. Mária által emelt vádat minden módon gyámolitni ügyekezett, bár állítását be bizonyítani képes nem volt, de más oldalról állítását csak a hatóság fölhívására adta elő, s így a bprdt. 138. §. 4-ik pontja szerint ellene azon jogszerű gyanúok létezik, — hogy állítása által B. Ferencet becsületében sérteni csakugyan szándékozott, mely gyanúok a vizsgálat folyama alatt sem meg nem gyöngittetett, sem pedig más törvényes okokkal nem lévén gyámolitható, ő a büntető perr 287-ik §-a szerint fölmentendő, — s el nemitéltethetvén, a perköltségek alól is föloldozandó volt. Ezen elsőbirósági ítéletben J. Aloizia megnyugodott: B. Mária pedig azt fólleV bezvén : a cs. kir. főtörvszék f. évi au^ustus 28-án 8167 szám alatt az első bírósági ítéletet megváltoztatván, következőleg ítélt: B.Mária nyilvános mocskolódás által elkövetett becsület biztonsági kihágásban a btkv. 496. §-a szerint bűnös, s ezért a btkv. 261. §-a alkalmazásával a kiérdemlett 3 napi fogság helyett 15 pengő forintnyi pénz büntetésre ítéltetik, s a perköltségek iránti elsőbirósági ítélet helyben hagyatik. Indokok: B. F. mostoha anyja B. Mária ellen azon indokból emelt bántalmazási vádat (Injurienklage), mert ez nejéveli szóvita alkalmával az utcán fenszóvalgúnyolódólag s sértőleg őt és nejét tolvaj csőcseléknek nevezte,kik aranyat, ezüstöt, s csizmákat loptak. — A lopás tárgyainak folemlitése azonban annyira általánosan tétetett, hgy az tény fölsorolásának épen nem tekinthető, s az egész vád (Beschuldigung), csak mint nyilyános helyen elkövetett mocskolódás tűnik ki, s mint ilyen a btkv. 496. §. jelenségeit hordozván, ezen §, szerint B. Mária önvallomása alapján elitélendő volt , mert a nyilvános mocskolodásoknál (Beschimpfung) az áliitás beigazolása kérdés alá nem jöhet. — Súlyositólag semmi körülmény nem vétethetvén, ellenben enyhitöleg hatván a feddhetetlen előélet, s izo-atott kedély nem csak a legkisebb büntetés a három napi fogság, hanem tekintve a vádlott üzleti viszonyát s a háztartási gondokat a 15 pftra törvényesen átváltoztatott pénzbüntetés is igazolva van! ír. — . Szerződés be nem töltésének kifogása. Polg. tk. 919.1052.1066.1089. és 1443. §§-hoz. — Egy adásvételi szerződés alapján telekkönyviig bejegyzett követelés ellenében az e végett megperlett fél, nemcsak a szerződést aláirta másik fél, de ennek engedményese iránvábau is élhet 39*