Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 92. szám

Pest, 1858. — 92. — Octobcr 2-án. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK, Megjelennek e lapok hetenkint egyszer: szombaton. Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros, Lipót-utca, 20-ikszám. Előfizetési díj —helybenés vidékena július-decemberi félévre i 3 fp. TARTALOM : Az úrbéri rendbeszedést gátló akadályok kérdésében hozott másodbirói Ítéletek folebbezése, 1853. mart. 2. nyiltparancs 31. §-hoz. — Aruszerzési s szállítási kötésből származott jogeset. Polgári törv 904 908. §§-hoz. — Barna Ferenc ügyvéd úr védbeszéde. — Vegyes. — Kinevezés. — Pályázat. — Csődnyitások. — Az úrbéri rendbeszedérst. gátló akadályok kérdésében hozott másodbirói Ítéletek folebbezése. • • 1853. mart. 2. ny. par. 31. §-hoz. — Azon előleges úrbéri peres kérdésben, vájjon az úrbéri rendbeszedést gátló akadály fen forog-e vagy sem, a más^dbiróság Ítéletétől csak azon esetben nincs helyé a további fölebbezésnek, ha a másodbiróság az elsőbirósággal eg)?tnilöíeg"ltéfT."— A földes urak, és volt jobbágyaik között létező bonyolult birtok viszonyok rendezését célba vevő 1853. é. martius 2-ki nyilt parancs 31-dik §-a 4-dik tételének végzáradéka, gyakorlatilag különbözőkép értei meztetvén, — hogy az erre nézve szétágazó vélemények közöl a helyesebbnek közelismerésre jutását lehetőleg elősegítsem, — a hivatkozott záradékban foglalt valódi rendelkezést saját fölfogásom szerint értelmezni megkísérlem : Ugyanis az úrbéri rendbeszedést gátló akadály fenforgó volta, vagy nem léte iránt hozandó határozat folebbezése tárgyában rendelkező 1853. évi martius 2-ki nyiltparancs 31-dik §-ának 4. tétele ezen záradékát ,,e kérdésben további fölebbezésnek helye nincs" helyesen ugy vélem magyarázandónak, „hogy ha az e kérdésben hozanaó főtörvényszéki Ítélet az első bíróságéval egybehangzó, a legfőbb törvényszékhez fölebbezéssel élni nem lehet," de ellenkező esetben, a fölebbezésről általánosan rendelkező 38. §. szerint, a fólebbezés a legfőbb törvényszékhez megengedendő. Mert akár nyelvtanilag, akár észtanilag vesszük a hivatkozott záradék értelmét vizsgálat alá, eredményül azt nyerendjük, mikép kijelentett értelmezésemet lehet és kell helyesnek tekinteni. Minthogy a hivatkozott záradék önálló tételt nem képezvén, hanem az idézett nyiltparancs 31-dik §-ának 4-dik tétele kiegészítő részét tevén: ezen záradék valódi szó szerinti értelme alaposan, csak az azt megelőző, illetőleg kiegészítő 4-dik pontbeli előrésszeli összefüggésben határoztathatik meg. Már pedig a következőkép kifejezett záradékban „ezen kérdésben további fölebbezésnek nincs helye" a fóllebbezésre vonatkozólag használt „tovább i" szócska egy már megtörtént fölebbezést föltételezvén, a záradékot megelőző ugyanazon tételbeli előrész azonban, a föltételezett megelőző fölebbezésnek az elsőbirósági Ítélettel magát terhelve érző fél részéröli használati jogáról intézkedvén, ha az idézett záradéknak a főtörvényszéki ítélet elleni további fölebbezést eltiltó rendelkezése, az ugyanazon tétel hivatkozott előrészével összeggésben magyaráztatik, s különösen tekintetbe vétetik, mikép a záradékbeli további fölebbezés, az ugyanazon tételbeli előrészben elintézett elsőbirósági ítélet elleni fölebbezésre vonatkozik, nyelvtani szabályok szerinti magyarázat alapján következtetni kell, hogy midőn a törvényhozó a hivatkozott záradékban a további fölebbezést eltiltotta, 92