Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 79. szám - A házastárs törvényes örökjoga

G44 dési eseteket — csak e két törvényes kiviteli mód foroghat fenn. Ha csak kiskorúak az örökösök : akkor a házastárs — inkább, mint bármily esetben — ha kezelése alá kívánja venni az élvezeti részt, azt biztositni köteles- ha nem tenné, vagy nem tehetné: az élvezeti tőke a kiskorúak Örökrészekint az árvapénztárba beveendő s kamatai az élvezetrejogositottnak évenkint fizetendők. Ennél biztosabb, a kiskorú örökösök érdekeinek s a törvény kívánalmainak inkább megfelelő mód itt nem mutatkozik. A harmadik eset, hol teljes- és kiskorúak vegyesen fordulnak elő, a két első pontban leli megfejtését, t. i. itt csak a kiskorúakra az élvezeti ősszegből eső összeg vétetik árvapénztári kezelés alá: a teljeskorúakra eső rész utáni járadékokat ezek magok biztosítják és fedezik. Tehát vagy biztosíttatik a házastárs részére a haszonélvezet az örökösök által, vagy biztosíttatik az élvezett összeg tulajdona a házastárs által az örökösök részére: de a biztosíték el nem maradhat; nevezetesen az utóbbi áll mindkét nembeli túlélő házastársra, mert a törvény e részben különbséget nem tesz, és hibás nézet az, hogy az apa azon okból, mert gyermekeinek természetes és törvényes gyámja, gyermekeire az anyáról szállott örökségről számolni, s a részére eső élvezeti összeget — ha kezelése alá venni kívánja — biztositni nem tartoznék ; mert e szerint a törvény ezen kitétele: „tulajdona a gyermekeké maradván", üres hangnál egyéb nem lehetne. Az apa, mint gyermekei gyámja, sehol a törvényben gyermekei öröklött vagyonainak korlátlan urává nem tétetik. Ezt azért hozom fel, mert tudok eseteket, hol kiskorú gyermekeknek anyjok után öröklött nagyobb mennyiségű pénzeik, az apa kezelése alá adattak, minden biztosíték és a nélkül, hogy több évek leforgása alatt ezek iránt számadásra vonatott volna. Tisztelet azon érzelemnek, mely velünk együtt fólteteti, hogy az apa saját gyermekeinek csak javára működhetik; de lehetnek oly apák is, kik akár könnyelműségből , akár bármi más okból, gyermekeik vagyonát veszélyeztetik, sőt el is pazarolják, s ki lesz akkor felelős? nemde az, ki a törvény szigorú alkalmazásával e veszélynek elejét vehette volna? — Öröklött vagyonok kezelése tekintetében az apát, mint gyámot, ugyanazon szabályok kötelezik, mint más gyámakat: a biztosíték és számadás korlátai alól ő sem oldoztathatik föl. SZÉKÁCS P. A f. é. június 20-dikán kelt es. rendelet. (K—n) A „Törv.lapok"m. számában röviden említtetett, hogy a „Birod. törv. iap.u június 23dikai XXIV-dik azaz legújabb darabja, cs. legmagasb rendeletet hoz f. é. június 20-ról, mely által, a lombard-velencei királyság és a Határőrvidék kivételével, a birodalom minden tartományára kihatólag, a törvényhatóság az általános büntető törvényben felsorolt több kihágások fölött, a politikai hivatalokhoz utasittatik, és az ezen hatóságok által e tekintetben figyelembe veendő büntető eljárás szabályozta tik E rendelet annálfogva nemcsak mint szorosan alaki büntető ügy : hanem az általános kormányzat tekintetében is nagyfontosságú! A kormányzat minél helyesebbé-tételénél a legfőbb feladatok egyike : a politikai közigazgatás és a törvénykezésnek akkénti külső szervezése, hogy e két különböző kormányzati ügy kezelése az egyiknek vagy másiknak rovására ne történjék. A kormányzati politika újabb időben e tekintetben a kettőnek kellő elkülönítését találta célszerűnek. Jóllehet a politikai-közigazgatás- és törvénykezésnek mégmindig vannak oly összefolyó, oly, mondhatni vegyes természet ű ágazatai, melyeknek ide vagy amoda sorozása a politikai tudománynak még napjainkban is fennforgó vitáskérdé?ei közé tartozik.