Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 13-14. szám - Idegenforgalmunk csődje

Többi vármegyéink: Bács-Bodrog vármegye. Trianon óta nagyobb része Jugoszláviához csatoltatott, mert amíg a háború előtt területe 8834 négyzetkilométer volt, ma csak 1547, tehát a régi területnek csak 17.5 százaléka! Baranya vármegye. Szintén területcsökkentést szenvedett Trianon óta, mégpedig" területének 22.4 százalékát csatolták Jugoszláviához. Baranya ősi kultúrvidék, ahol már a rómaiaknak is jelentős települései voltak. A honfoglaló magyarságnak Baranya határmegyéje volt. Szent István alapította pécsi püspökséget és a pécsváradi apátságot. A tatárjárás a viruló vármegyét úgyszólván teljesen tönkretette. Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított. A megye a mohácsi vész után török kézre került. I. Lipót a vármegye földjét szétadományozta és ettől az időtől kezdve lett tele az azelőtt színtiszta magyar vármegye szerb, sokác és német telepesekkel. Bihar vármegye. A megyét még Szent István alapította és székihelye Biharvár volt. A háború előtt nagyságra nézve az ország harmadik nagy vármegyéje volt, azonban Trianon óta a megye 10.609 négyzetkilométer területéből 7855-öt csatoltak Rimániához. A megye autonómiája sokat harcolt az ország függetlenségéért, ősi ellenzéki megye volt, úgy hogy a szabadságharc utáni önkényuralom még vármegyei jellegét is elvette és csak 1861-ben állították vissza. Borsod-Gömör-Kishont k. e. e. vármegyék. Egyike azon vármegyéinknek, amelyik területén történelmünk sok fontos momentuma játszódott le. Szent István korában alapították. Itt játszódott le 1241-ben a mohi pusztán a nagy tatárjárás legszomorúbb eseménye, amikor is IV Béla seregét szétverték és az egész megvét feldúlták. Utána újra talpraállt, egész a török hódoltságig az Anjouk legkedvesebb tartózkodási helye volt. A nemzeti ellenállások korában mindig fontos szerepet játszott, ígv a Rákóczi korszakban is, itt játszódott le a híres ónodi országgyűlés 1707-ben. Fejér vármegye. Az Árpádház történelmének legfontosabb vármegyéje. Már a honfoglalók eleje itt telepedett le és Székesfehérvárt ebben az időben az ország fővárosa volt. Aztán hanyatlásnak indult és nem is szerezte vissza többé régi súlyát a magyar történelemben. Legtöbb Szent István-kori emlékkel bír. Heves vármegye. Szoros kapcsolatban áll története a honfoglaló magyarok történetével. Az országnak ezt a részét a honfoglalók azonnal megszállták és akkor az Aba-nemzetség kapta szállási birtokul. Szent István az egri érsekséget alapította, s itt feküdtek a királyi birtokok is. Ezeket ugyan egyesítették a szomszédos Abaujés Sáros vármegyékben fekvő királyi birtokokkal és az újvári ispán alá rendelték, később az újvári ispán helyetteseket küldött ki (comes curiális) és így alakultak ki az abaujvári, sárosujvári és hevesujvári várispánságok. Heves vármegye úgy a tatárjárás, mint a későbbi kor harcaiban erősen kivette részét. A törökök is fontos résznek tartották és ők maguknak egri pasalik néven külön közigazgatási kerületet alkottak. Heves vármegye a kiegyezés törvényeiben nem tudott megnyugodni, ezért 1867-ben egv évre felfüggesztették autonómiáját. Utolsó érsekfőispánja 1873-ban halt meg és ezután megváltoztatták a vármegye területét is, amikor az 1876. évi XXXIII. t. c. Heves és Közép-Szolnok vármegyét kettéválasztotta. Nógrád—Hont k. e. e. vármegyék. Trianon óta a vármegye területének a felét Csehszlovákiához csatolták. Nógrád szintén ősi magyar település és akkor Nógrád vára volt a székhelye. Zsigmond idejében a husziták fészkelték be magukat és csak Mátyás vetett véget az uralmuknak. 1544-ben a törökök foglalták el Nógrád várát és csak 1593-ban kezdett felszabadulni a török járom alól. 1683-ban már Fülek várában tartották gyűlésüket Pest vármegye követei is. Sopron vármegye. Megcsonkított vármegye, majdnem a felét Ausztriához csatolták. A vármegye területe már az ősi időkben lakott terület volt, a honfoglalók is sürün szállották meg, amit igazol az is, hogy ma német lakosságú települések nevei magyar eredetűek. Az árpádházi királyok innen háborgatták az osztrák hercegek teriiletét, a vegyesházi királyok idejében pedig gyakran voltak egyes részei osztrák zálogban. A trianoni szerződésben Sopron városát is Ausztriának ítélték, de a hü lakosság a felkelőkkel egyetértve 1921 augusztusában az átcsatolást megakadályozta, amire a velencei egyezmény szerint aztán népszavazás útján nekünk visszaadták. Szabolcs—Ung k. e. e. vármegyék. Csak igen kis részét csatolták el a világháború után. Székhelye Nyíregyháza. A hagyomány szerint a vármegye nevét Szabolcs vezértől nyerte, aki a honfoglaláskor a róla elnevezett várat emelte. A régi nevek tanúsága szerint a vármegye területén egvkor szlávok is laktak. Szent István a vármegve területén nagv birtokokat adományozott az egri nüsDökségnek. 1070-ben a palóc néven ismert hunnok Erdélven át a Nyírségbe törtek, azt és Béres- vármegyét elpuszttíották. I. László a bessenvőkön Geszterédnél aratott diadala emlékére építette a kisvárdai templomot. Híres volt ezenkívül az 1437. évi parasztlázadás, nemkülönben fontos történelmi eseménvek színhelve volt Bethlen Gábor és Rákóczi Ferenc ideiében. 1876-ban a vármegye székhelyét Nagykálióból Nyíregyházára tették át. Szatmár—Ugocsa—Bereg k. e. e. vármepvék. Megcsonkított vármegve. Története egybekapcsolódik a honfoglalók történelmével. A XI—XII. században német telepesek kerülnek a vármegve területére. A tatárjárás után IV Béla, a szatmári béke után pedig a Károlvicsalád hoz be német telepeseket. 1834-ben tartotta híres beszédét Wesselényi Miklós báró, amiért elítélték. Itt tünt fel Kölcsey Ferenc is. Zala vármegye. Az ország egyik legrégibb vármegyéje, amelvnek területén alapította Szent István 1029ben a zalavári apátságot. A törökök ellen a vármegye 30 várat tartott fenn. Natrv veszteséget szenvedett ez a megve a trianoni szerződésben, amikor innen 154 községet és 130.000 lakőst Jugoszláviához csatoltak. 132