Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 11-12. szám - Az új kormányprogram

(/álja a nemsokára soron következő törvényjavaslata is, amely a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak a módosítását célozza. Ez nem egyéb, mint az okos, mérsékeli és a mai kornak megfelelő alkalmazkodás azon a téren, amely végső fokon az egész nemzettestnek a helyes vérkeringését fogja felfrissíteni és indítja meg azt az akkumulációt, amely nélkül nem lehet kibontakozás olyan problémából, amelyek ma súlyosan nehezednek reánk. Miként a múltkor e helyen hoztuk szóba, most is csak azt mondhatjuk és ma már joggal, mert látjuk, hogy az új kormányprogram ezt maga elé tűzte: szakítani kell gazdasági vonatkozásokban is a régi liberális, vagy köznyelven ismeretes ú. n. manchesteri gazdasági felfogással és hasznosítanunk kell mindazokat a modern tapasztalatokat, amelyek máshol, más körülmények között ugyan, de beváltak Szakítani kell az aranyfedezet gyilkos fikciójáv<d akkor, amikor az már tovább a jelenlegi formájában fenn nem tartható. Ezt a tendenciát tartjuk a legfontosabbnak a mostani kormány vonalvezetésében és programjában és ettől várjuk a legtöbbet. Ez indíthatja meg csak nálunk is azt a folyamatot, amely meg tud bennünket erősíteni a szélsőségek ellen való küzdelmünkben, jöjjön ez akár balról, akár jobbról. Mindenesetre nagy változásoknak kellett történni, hogy Imrédy Béla erre az útra lép, de tudása, zsenije egyedül elég biztosíték arra nézve, hogy még azokban a körökben is hódítani fog, ahol eddig ennél a pontnál mindig tabut kiáltottak. Ha már ő is ezt mondja, akkor valóban úgy igaz és nyugodtan követheti mindenki az ö útmutatását. Egy erős és biztos kéz vezeti a komplikált gazdasági útvesztőkön keresztül Imrédy Béla kezével ezt az országot . . . Kollektív csalódás Körülbelül harminc éve már annak, hogy a francia tudományos élet egy nagy csalódással lett gazdagabb. Az történt, hogy az akkori idők egyik legjobb fizika tudósát a francia akadémia ötvenezer frankkal tüntette ki, ami mégis hatalmas összeg volt annakidején, azért a felfedezéséért, amit ez a tudós professzor, névszerint Blondlot, az ú. n. „N" sugaraknak nevezett el. Ez a felfedezése abból állott, hogy bizonyos testek valamilyen sajátságos villódzó sugarakat bocsátanak ki magukból. E sugarakat még le is mérte, hullámuk hosszát pontosan megállapította. Kísérleteivel, amelyet az összes francia tudósok ellenőriztek, be is bizonyította. Nagy lett azonban a csalódás, amikor egyik külföldi tudós, aki hiába kereste kísérleteinél ezeket az „N"-sugarakat, megdöntötte ezt a felfedezést és bebizonyította, hogy a franciák tévedtek. Sőt végül maga a felfedező is elismerte, hogy tévedett. Mindezt csak arra hoztuk fel, hogy milyen hatalmas erőt képvisel a szuggesztió még a tudományos megállapításoknál is, hiszen ennek a felfedező tudósnak a tévedését az ő hatása alatt álló többi francia tudós is elismerte, ők is látták ezeket a sugarakat és mérték le ugyanúgy. S erre jött egy külfödi tudós, aki nem állott ennek a szuggesztív befolyás alatt és megdöntötte az egészet. Különösen fontos ezt ma szem előtt tartanunk, hiszen ma az úgynevezett kollegfív szellem korát éljük, ma minden a kollektivitás szellemében történik, tett-légyen politikáról, vagy tudományról szó, végig az emberi élet minden vonatkozásán ott találjuk a kollektív erők érvényesülését. Kérdezzük teliát akkor, hogy ma nem-e lehetünk áldozatai ebben a nagy kollektív szellemi életben valamilyen kollektív csalódásnak, tévedésnek? Minden bizonnyal, így elsősorban abban a tekintetben, hogy valóban a kollektív szellem uralmáról fogják-e ezt a kort kései utódaink elnevezni? Aligha . . . Hagy a sietség Még nem is törvény, még nincs is megszavazva, mt ssze van még a végrehajtási utasítás és ime máris érdekes fejleményeknek lehetünk tanúi az ú. n. zsidótörvénynél. A nagytöke igen ügyesen tud mindenhez alkalmazkodni és közszájon forog máris egy csomó magasrangú állami tsztviselőnek az elhelyezkedése ipari vállalatoknál, vagy vált valósággá más közéleti keresztény előkelőségnek „meghívása" előkelő vállalatok vezető pozícióba. Mire fog ez vezetni? Ami ezelőtt csak a nyugdíjazások után történt meg és akkor is főleg állami érdekeltségeknél, hogy a magasrangú állami tisztviselők mégjobb szinekurákba kerültek, most már ez a folyamat átterjedt a magángazdasági térre is. Hol van itt ebben a keresztény fiatalság elhelyezkedési lehetősége? Hát ezért hozza meg a nemzet azt az óriási áldozatot, amit jelent a polgári jogegyenlőségnek a kodifikált kikezdése, vagy a zsidóság faji elkülönítése? Iti sürgős intézkedésre van szükség, félünk, hogy a zsidótörvény életbeléptetése előtt még egy újabb törvényt is kell majd hozni, amely csakis azt a célt szolgálja, hogy — nem jó az a törvény, amely még nincs is életbeléptetve. Hiába, itt is csak Bethlen István grófnak kell igazat adnunk, aki emlékezetes bizottsági felszólalásában megemlítette, hogy lett volna más módja is annak, hogy a keresztény fiatalságnak utat vágjon a kormányzati tekintély és súly a kereskedelmi és ipari életben. Mert ha így maradunk és így haladunk, akkor elérkezethetünk (dioz a tragikomikus helyzethez, hogy az elhelyezkedni nem tudó fiatalságot az állam tarthatja el a felállítandó munkatáborokban, amíg az öregek elfoglalják az előírt 80%-ot és aztán kezdhetjük az egészet elölről. Szép társasjáték, sőt társadalmi játék lehet ebből, csak bírjuk szusszal és főleg idegzettel. . . A közölt cikkek minden esetben szerzőik felfogását tükrözik vissza és a leközlés ténye még nem jelenti a lap irányát, különben is a lap semmiféle irányzat szolgálatában már hivatásánál fogva sem állhat. A szerkesztésben a parlamentárizmus egyik alapvető — az adiatur et altéra pars elvét — valamint a programunkban lefektetett célkitűzéseket követjük. 84