Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 3-4. szám - Gazdasági tanulságok az 1936. évről

konzervek, komplikált nyitószerkezet kell hozzám made in Gormany. " A tartalmas, vaskos füzetet kiegészíti a Figyelő rovat és a könyv és folyóiratok ismertetése. KORUNK SZAVA 1936 január 16. (Szerkeszti: gróf Széchényi György és Katona Jenő). Az elpusztuló egregyi templom megmentését hirdeti meg legújabb számában. Katona Jenő: Németh László Magyarság és Európa cimű könyve kapcsán ír Germánia gyümölcsöskertje címmel népfajközi helyzetünkről. P. A. Walz O. P. a római Collegiiim Angelicum dékánja egy elfelejttett magyar történészről, I r s a y Istvánról emlékezik meg. Lendvai István „Keresztények" kereszténység nélkül rajzol meg szatirikus eszközökkel egy pár típust, Jakabffy Elemár dr. erdélyi szenátor Üzenet Budapestnek címmel ír. Széchényi György gróf: Harcot hirdetünk a megtévesztő jelszavak ellen címmel Nyisztor Zoltánnal polemizál. Simády Béla levele a szerkesztőhöz egy támadásra felel. Stark János dr. Miből él a magyar nép? címmel Matolcsy Mátyás és Vargha István a nemzeti jövedelemről szóló könyvét mutatja be, Czére Béla a felsőoktatási kongresszus tanulságaival, Dsida Elemér dr. pedig a nemzetközi hivatásrendi bizottság működésével foglalkozik. Petőházi Sándor dr. a bolsevizmus elleni harc helytelen és helyes formájára mutat rá. A „Korunk Szava" folytatja választójogi ankétját, melyhez ez alkalommal Kovách Alajos a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Káldor György, kiváló publicista, Keszthelyi Nándor dr. és Sánd o r István szólna, k hozzá. A gazdag Idő sodra rovart S ipőcz Jenőt parentálja el, továbbá foglalkozik az osztrák fordulattal, a Nyugat három évtizedével, a munkatáborokkal, az egyetemi Settlementtel, az antirevizionista hitlerizmussal, stb. A lapot gazdag Film és Könyvrovat és Szerkesztői üzenetek egészítik ki. MAGYAR KATONAI SZEMLE. (Szerkeszti: vitéz Berkó István) 1937 január Igen érdekes cikket közöl Miskey Zoltán őrnagy tollából a spanyol polgárháborúról, katonai megvilágításban. A sok és értékes tartalomból kiemelkedik vitéz Szentnémedy Ferenc összefoglaló írása a légügy mult évi fejlődéséiről, va'iamint M a j o r Miklós tábornok cikke a,, Történelmi hadiköltségek"-ről, végül Becht Henrik főhadnagy cikke a Sport honvédelmi jelentőségéről. MAGYAR JOGI SZEMLE 1037 január. (Szerkesztik: dr. Angyal Pál és dr. Nagy Dezső Bálint). Közli Vladár Gábor serlegbeszélét a Grosschmid Béni nyolcvanötödik születésnapja alkalmából rendezett vacsorán. Hosszabb értekezést írt Hegyeey Ágoston dr. a házasság jogi bírói gyakorlat sajátságairól, Zsoldos Benő Az ítélőbírák választása és a kinevezési jog címen. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 1936 nov. —dec. (Szerkeszti: Heller Farkas). Közli Neubauer Gyula értekezését „Hitelpolitika és aranyvaluta" címen, Ferenczi Imre „Vándorlások és gyarmatok", továbbá K isiéig! hi Nagy Dénes „Az univeizalizinus bölcseleti alapjai" című hosszabb értekezéseit. Bő könyvismertetési rovat egészíti ki a seáimot. COBDEN 1930 december. (Szerkeszti: Halasi-Fischer Ödön). Elemelkedik tartalmából Hantos Elemér cikke „Jelszópolitika és a dunai probléma", Zsedényi Béla „Milyen legyen az új választójog?" Szigeti Gyula „Árstatisztika és agrárolló" Ignotus Pál „A jobboldaliság kérdése Magyarországon", Kovrig Béla „Családi bérrendszer felé" című cikkek. Végül közli a december havi Cobden előadások tartalmait és könyvkritikákat. JOGÁLLAM 1936 december. (Szeresztik: Gaár Vilmos dr. éa Szaki Emil dr.) Közli Pap József dr. a Magyar Jogászegyletben tartott ielolvasálsát „A fasizmus vezéreszméi" címen s ebben ismerteti a fasizta állam egész berendezettségét. Több szakcikk ée irodalmi szemle egészíti ki a lap tartalmát. SZÁZADUNK 1937 január, (Szerkesztik: Vámbéry Rusztem és Csécsy Imre). „Háború ós béke" címen ír Vámbéry Rusztem hosszabb cikket vitatkozva Márai Sándor egy megjegyzésével, „Sport és művelődés" címen Gacsályi Sándor éitekezik. A Kortörténeti jegyzetek rovatában hosszabban tárgyalja Szekfű karácsonyi cikkét. ORSZÁGÚT 1930 december. (Szerkeszti Lipták László dr.) Közli Belitzky János dr. „A magyar középosztály törtténettudata", Pongrácz Kálmán dr. „A nemzetiségi kérdés fejlődése", L oi p t á k László dr. „A szociális emelkedés útja a mezőgazdaságban" és R ó n a i András dr. „Külpolitikai közvéleményünk megtisztulása" című értékes cikkeit. Azonkívül sok, tartalmas cikk emeli a lap színvonalát. Az „Iparfelügyelet zsebkönyve". Most jelent meg az. „Iparrendészet, munkavédelem és az Iparfelügyelet zsebkönyvének 1937. évfolyama, mely tartalmazza részben n legújabb, részben az előző évfolyamokban nem közölt mindama törvényes rendelkezéseket és előírásokat, melyeket a munkaadóknak és a felelős üzemvezetőknek ajánlatos tudni. A zsebönyv a többek közt ismerteti az 1936. évi VII. t.-c.-et és végrehajtási utasítását (mestervizsgálat. iparűzés, ipartestület stb. módosítása), a vasárnapi ínunkaszünetre és az éjjeli ipari mimikára vonatkozó rendelkezéseket, a különféle ipari egészségvédelemre vonatkozó tudnivalókat (ipari gáz védelem, mérges anyagok, gázok és gőzük), a szokásosan használt munkarend szövegét stb. A zsebkönyvben végül a szokásosan használt munkarend szövegét stb. A zsebkönyvben végül közölve vannak a munkaidő és a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eddig megjelent összes rendeletek, melyek külön füzetben is folytatólagosan megkaptatok Toldi Lajos könyvekereskedésében (II. Fő-u. 2.) (Postán megrendelhető a kiadóban I. Lógody-u. 50. fszt. 5. — Egy füzet ára 50 fillér). 32