Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 9-10. szám - Az alkotmányjogi reformok sorrendje

taktikusan hat is, a kötelező szemináriumok bevezetését tartanék a délutáni órákban szükségesníek, amelyeik alatt egyrészt az elméleti tanuknáinyak gyakorlati felhasználása, másrészt pedig- a bíróságok előtti eljárás képezné az (iktatás tá;rgyát. Formális tárgyalások tartásával a praktikum elsajátítása rendkívül gyorsan menne,, kényszerítené a hallgatókat az állandó bejárásra, megadná a lehietőlséget az egyénenkénti megismerésire, ,ás végül ami a legfontosabb, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett jogászokat .adna a nemzetnek, kik nem pályát, hamun hivatást látnának munkájukban. Ha pedig az egyetemi oktatás változása folytán már a beiratkozáskor tisztában lesz mindenki azzal, hogy élethivatásául kelil azt majd választania és mellékesen éipp úgy niem tölthet be miás állást, mint ahogy az aa orvosi vagy mérnöki pályákon van, lényegesen megcsökken majd az oda törekvőik száma és csak azok maradnak, akik azt beesüLeittel végig is akarja csinálni. Ezt kellene tehát 'kezdeni s az utolsó fegyver volna az ügyvédek közötti kényszerű szelekció. Az ügyvédi rendtartás azonban már keresztülment az összes retortákon és ;a közeljövőben összes kilincseivel élerbbelép, a jogi oktatás reformaj körül pedig elült a harci zaj s üdvös változások helyett agyonhallgatják a kérdéstAz alkotmányjogi reformok sorrendje Most már kialakult a végleges programja a korimányzatnak abban a tekintetben, hogy a tervbevett alkotmányjogi reformokat milyen sorrendben fogja a Ház elé terjeszteni. A miniszterelnök állandó és kimerítő tárgyalásai a pártvezérekkel megterenrette azt az alkalmas politikai atmoszférát, amely nagyban hozzá fog járulni ahhoz; hogy ezek a javaslatok simán keresztül is mennek a plénumban. Ezt alátámasztják a tárgyalásoknak az a része is, amelyek az egyes javaslatok alapelveinek a tisztázását célozzák. Ezek széni n-t még a nyári szünet előtt a Ház elé kerülnek a reformok közül a kormányzói jogkör kiterjesztése, valamint a felsőház egyenjogúsítása. Ez a sorrend már korábban is elhatározott volt és most a1 helyzet csak annyiban változott meg, hogy az ellenzéki pártok főkövetelését, a titkos választójogi reformot, most már minden bizonnyal a nyári szünet után fogják a Ház elé terjeszteni. Különben is a miniszterelnöknek az a fix kijelentése, hogy ez a reform még ebben a naptári évben kodifikálásra kerül, nagyban megnyugtatta a pártákat. A képviselőház tehát már ponotsan tudja a munkabeosztás sorrendjét ezek szerint a költségvetés vitája június 12-ig íog tartani, aztán három-négy ülést a felhatalmazási javaslat fog igénybevenmi, úgy, hogy ezek után- jön a két alkotmányjogi javaslat, amelyek csak pár szakaszból fognak állani és nem vesznek sok időt igénybe, úgy, hogy július első napjaiban a Ház megkezdheti nyári szünetét. ... Amiről még törvény nincsen, arra bizonnyal készítni kell és amire törvény van, azt „reformálni" kell. Reform: különösen ez a varázsszó. Mert ha minden dolgot csak egyszer lehetne törvénybefoglalni, akkor e véges világon egyszer mégis csak vége volna. De a reform varázsszóval meg van a perpetuum mobile. Csinálni, visszacsinálni, máskép csinálni és újracsinálni — ime ez a ,,reform" titka... Szászy-Schwarz Gusztáv (Budapest, 1903.) Vissza kell vonni a MATEOSZ koncesszióját — A HAV-nak kell teljes mértékben átvenni az ügyek vezetését Már evekkel ezelőtt — amikor megalakult — foglalkoztunk a MATEÜSz ügyével és rámutattunk arra a lehetetlen helyzetre, hogy ez a szövetkezet milyen nagy jövedelmet von el a MAV-tól, hogy akkor, amikor az államvasutak példás vezetés és irányítás alatt áll, s a trianoni terhek miatt veszteséges üzem, hogy akkor kivegyék kezéből a mai modern kor megkívánta motorizálási lehetőséget olyan hamis jelszó alatt, hogy a kisexisztenciák védelme ezt így kívánja. Amikor minden szakember tudja, hogy azok az óriási beruházások, amelyeket az államvasuaok évtizedeken keresztül végzett a vasútvonalak kiépítésével és ennek következményeként teremtette meg a vonalak mentén fekvő helyiségek fejlődését, hogy akkor, az egyetlen jövedelmező üzletágat, a darabszállítást egy konjunktúra és protekciós alakulat elvegye a MAV-tóL Kétség_sem- fér ahhoz, hogy a darabárúszállítás szállítás joga kizárólag az államvasutakat illeti meg és még az u. n. kisexisztenciák védelme sem indokolja a MATEOSz nevű alakulat nagy jövedelmethajtó monopóliumát. Már annakidején megírtuk, hogy az Államvasutak szintén tuti szerződni kisfuvarozókkal, szintén tud juttatni kenyeret az autótulajdonosoknak, ehhez nem kell Teleki János gróf szövetkezete és közlekedésügyi szakértelme. Legfeljebb más volna az egész szervezetnek a konstrukciója, s főleg nagyobb jövedelme lentié belőle a MÁV-nak, ami teljes mértékben, teljes joggal meg is illeti. Annakidején azonban politikai okokból, -érthetetlen módon, mégis ez a szövetkezet kapta meg a koncessziót és az államvasút felsőbb utasításra támogatta a megalakulást. Most azonban már megérett a helyzet arra, éppen az utóbbi idők tapasztalatai alapján, hogy ezt a ferde helyzetet megszüntessék és az államvasutakat régi jogaiba visszahelyezzék. Ezt így kívánja a közlekedésügy, valamint az ország legszebb és legjobban vezetett üzemének, a MÁV-nak az érdeke. Nincs értelme továbbra is szaporítani a bíróságok előtt a rágalmazási és egyéb pereket, marakodásokat, amelyeknek tanúi lehettünk az utóbbi években a MATEOSz részéről és nem szólva akkor olyan vezetési hibákról, amire élénk fényt vetett pl. az az autószerencsétlenség, ami nemrégen történt az arénaúti aluljárónál. (Ahol kisült, hogy a MATEOSz-tag teherautójának nincs féke, valamint a vezetőnek nem volt hajtási engedélye!) Most pedig anól suttognak, hogy a közgyűlést el kellett halasztani, mert a szövetkezet igazgatóságában nincs meg az egyetértés, állandó harcok folynak a kicsik és nagyok között, egymást rágalmazzák, bizonyos könyvelési tételeket kifogásolnak, vagy azt kifogásolják, hogy nincs elkönyvelve egy nagyobb tétel, hogy miből vesz szék-házat az igazgatóság és így tovább a végtelen, ségig. Valóságos háború folyik az ellentétes felfogású 73