Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1937 / 23-24. szám - A kereskedelmet is képesítéshez akarják kötni
nek. Egy társadalomban a parciális érdekek túlzott vcdehnc sohasem vezethet jóra és ha elfogadjuk ezt az elvet, mármint az egyes zárt csoportok védelmének az összesség érdekein felül való védelmét, akkor ebből a szűk látókörből el kell jutnunk egyszer oda is, amit a születések szabályozásának a problémája diktál. Mert ha minden kötött lesz nálunk, ha továbbra is mindenütt sorompót állítunk az élet elé, bármilyen álindokokból, meit természetes indokunk nincs és nem lehet, akkor ugyanezen az alapon el kell érkeznünk ahhoz is, hogy beavatkozzunk az emberi utánpótlás természetes folyamatába. Mert a logika törvényszerűségei szerint semmikép sem tarthatók fenn máskép a parciális védettségek rendszere. A jelenlegi gazdasági zárt helyzetünkben csak növeksz'k a kívülrekedlek száma, ami lassan növeli azt a nyomást, amely nyugtalanságot okoz társadalmunkban. Az iparügyi minisztérium programmja A legutóbb megtartott kormánypárti iparügyi bizottsági ülésen Bornemisza Géza miniszter ismertette a bizottság előtt a minisztérium legközelebbi célkitűzéseinek a programpontjait. Ezek a következő főbb részekre oszlanak a különböző célok szerint. Úgymint sorrakerül az energia törvényt kiegészítő új villamossági törvény, ami igen jelentős fejlődést fog biztosítani az ország villamosításának a fejlesztésében, készül a mérnöki rendtartás törvénye, mely hivatva lesz bővebb teret nyújtani a mérnöki munkának az egész országban, soron van és most kerül tárgyalás alá az Országos Iparügyi Tanácsnál az ország iparosításának a problémája. Előkészületben van továbbá az új bányatörvény. Ugyancsak jelentős a magyarországi nyersanyagok további feltárásának a munkája, ami szintén állandó, tervszerű programja a minisztériumnak. Állandó kísérletek folynak ezen a téren, mint például a kukoricaszárnak a feldolgozása, stb. Ugyanígy kísérleteznek a kaolinnak a papírgyártás mellett a porcellániparban való felhasználására. Mindezeken felül állandóan készülnek olyan tervek és javaslatok, amelyek a szociálpolitikát akarják előbbre vinni az egész vonalon, idomulva a kor viszonyaihoz. Általában igen nagy megelégedéssel látja az egész ország közvéleménye, hogy az iparügyi minisztérium minden vonatkozásban olyan működést fejt ki, amely hivatásának megfelel és amelyek igen hathatósan szolgálják az ország gazdasági életét. A városok Szövetségének idegenforgalmi memoranduma a kereskedelmi miniszterhez A Magyar Városok Országos Szövetsége terjedelmes felterjesztést dolgozott ki és küldött meg a kereskedelmi miniszternek az idegenforgalmi elgondolásairól, különös tekintettel a vidéki városok idegenforgalmi mozgalmainak előmozdítására. A felterjesztés igen érdekes és nagyon értékes anyagot ölel fel, amelyben kiterjeszkedik az egész probléma legapróbb részleteire és világosan tárja fel a helyzetet, valamint mutat helyes utat a jövőt illetően. Már rég nem olvastunk ilyen értékes munkát, mint ez a felterjesztés, amely szisztematikusan boncolja a kérdést és nagy hozzáértéssel lehet a segítségére egész idegenforgalmi politikánk újabb átszervezésére, mely utóbbira most már komolyan sürgős szükség lenne. Maga a felterjesztés a kérdést hat fejezetre osztva tárgyalja, éspedig: I. Adatgyűjtés, II. Szervezés, III. Idegenforgalmi érdekek hatósági védelme, IV. A közlekedés megkönnyítése, V. Az idegenforgalmi kiadások fedezésének módja, VI. Az idegenforgalmi szervek összhangzatos működésének biztosítása. Reméljük, hogy a kereskedelmi minisztérium, illetve annak szerve, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal megszívleli ebben az előterjesztésben foglaltakat és hozzá fog járulni, hogy az abban vázolt lehetőségek ki is használtassanak és megvalósuljanak. URALKODÓ HERCEGI címet használják Esterházy Pál herceg hitbizomtmyi uradalmában az alkalmazottak, kiknek száma elég bőséges, legfőbb urukkal szemben, így különböztetik meg őt a csaUtd többi tagjától. Mini a kétszázezer holdas hitbizományi uradalom fejét, uralkodóját tisztelik, szeretik és „veszik körül" Pál herceget. S^ó sincs róla, kétszázezer hold felér egy kis országgal, abban lehet „uralkodni", s az az érzésünk, hogy az udvaroncok, azok sem hicinyzanak ebben a kis birodalomban. A hitbizomány nagy apparátussal dolgozik, a hercegnek egész kis minisztériuma van, külön a személyi ügyek és külön a földbirtokügyek intézésére, tancicsosokkal, igazgatókkal, főigazgatókkal, és így to\ább. Valahogyan egész kis külön életet él ez a hitbizomány ebben az országban, s feje, az uralkodó herceg, nagy történelmi elődjei példájától eltérve, semmiképpen sem vesz részt az ország politikai éleiében, holott már a történelmi tradíciók is azt mutatnák, hogy vezető szerepet vigyen. De soha szavát nem hallhatja az ország, visszavonultan, csendben él, tahin nem is mindig itthon. Miért van ezígy? Mert az a kétszázezer hold nemcsak arra kötelez, hogy adójcit pontosan megfizessék, hogy a birtoktesten élők anyagi és erkölcsi javai rendben legyenek, hogy a segély- és nyomorenyhítő akciókon nobilisán leadja a névjegyét adoméinyaival, hanem másra is. S éppen a mai időkben, mikor a türelmetlen éiramtatok az alkotmányosság páncélj'alait is kikezdeni igyekeznek, akkor fokozottabb mértékben kell teljesíteni hivatásukat azoknak a hitbizonmnyoknak, (illetve tulajdonosaiknak), amelyek sok vonatkozéisban ennek védelmére hivattak életre, túl a családi vagyonérdek védelmén. Nem lehet idegen ettől az orszéig legnagyobb hitbizománya sem. A hitbizományi udvartartás és korméinyzás legfőbb igazgatóinak arra is kellene gondolniok. hogy az országnak van felsőháza, amely most refnrmédás előtt áll, egyenlő jogokat kap az alsóházzal, s ha már nem tartották érdemesnek élni törvényes jogukkal a régi felsőháznál, amelynek sem a választói, sem a vcúasztottak névsorában nem volt alkalmunk üdvözölhetni a legnagyobb magyar hitbizomány urát, akkor most mintha pótolni kellene ezt az érthetetlen mulasztást. Vagy van ennek valóim akadálya ? . . . 161