Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 23-24. szám - A kereskedelmet is képesítéshez akarják kötni

nek. Egy társadalomban a parciális érdekek túlzott vcdehnc sohasem vezethet jóra és ha elfogadjuk ezt az elvet, mármint az egyes zárt csoportok védelmé­nek az összesség érdekein felül való védelmét, akkor ebből a szűk látókörből el kell jutnunk egyszer oda is, amit a születések szabályozásának a problémája diktál. Mert ha minden kötött lesz nálunk, ha to­vábbra is mindenütt sorompót állítunk az élet elé, bármilyen álindokokból, meit természetes indokunk nincs és nem lehet, akkor ugyanezen az alapon el kell érkeznünk ahhoz is, hogy beavatkozzunk az emberi utánpótlás természetes folyamatába. Mert a logika törvényszerűségei szerint semmikép sem tart­hatók fenn máskép a parciális védettségek rendsze­re. A jelenlegi gazdasági zárt helyzetünkben csak növeksz'k a kívülrekedlek száma, ami lassan növeli azt a nyomást, amely nyugtalanságot okoz társadal­munkban. Az iparügyi minisztérium programmja A legutóbb megtartott kormánypárti iparügyi bizottsági ülésen Bornemisza Géza miniszter ismer­tette a bizottság előtt a minisztérium legközelebbi célkitűzéseinek a programpontjait. Ezek a következő főbb részekre oszlanak a különböző célok szerint. Úgymint sorrakerül az energia törvényt kiegészítő új villamossági törvény, ami igen jelentős fejlődést fog biztosítani az ország villamosításának a fejlesz­tésében, készül a mérnöki rendtartás törvénye, mely hivatva lesz bővebb teret nyújtani a mérnöki mun­kának az egész országban, soron van és most kerül tárgyalás alá az Országos Iparügyi Tanácsnál az ország iparosításának a problémája. Előkészületben van továbbá az új bányatörvény. Ugyancsak jelen­tős a magyarországi nyersanyagok további feltárá­sának a munkája, ami szintén állandó, tervszerű programja a minisztériumnak. Állandó kísérletek folynak ezen a téren, mint például a kukoricaszár­nak a feldolgozása, stb. Ugyanígy kísérleteznek a kaolinnak a papírgyártás mellett a porcellániparban való felhasználására. Mindezeken felül állandóan készülnek olyan ter­vek és javaslatok, amelyek a szociálpolitikát akarják előbbre vinni az egész vonalon, idomulva a kor viszo­nyaihoz. Általában igen nagy megelégedéssel látja az egész ország közvéleménye, hogy az iparügyi mi­nisztérium minden vonatkozásban olyan működést fejt ki, amely hivatásának megfelel és amelyek igen hathatósan szolgálják az ország gazdasági életét. A városok Szövetségének idegenforgalmi memoranduma a kereskedelmi miniszterhez A Magyar Városok Országos Szövetsége terje­delmes felterjesztést dolgozott ki és küldött meg a kereskedelmi miniszternek az idegenforgalmi elgon­dolásairól, különös tekintettel a vidéki városok idegenforgalmi mozgalmainak előmozdítására. A felterjesztés igen érdekes és nagyon értékes anya­got ölel fel, amelyben kiterjeszkedik az egész prob­léma legapróbb részleteire és világosan tárja fel a helyzetet, valamint mutat helyes utat a jövőt ille­tően. Már rég nem olvastunk ilyen értékes munkát, mint ez a felterjesztés, amely szisztematikusan bon­colja a kérdést és nagy hozzáértéssel lehet a segít­ségére egész idegenforgalmi politikánk újabb át­szervezésére, mely utóbbira most már komolyan sürgős szükség lenne. Maga a felterjesztés a kérdést hat fejezetre osztva tárgyalja, éspedig: I. Adatgyűjtés, II. Szer­vezés, III. Idegenforgalmi érdekek hatósági védel­me, IV. A közlekedés megkönnyítése, V. Az idegen­forgalmi kiadások fedezésének módja, VI. Az ide­genforgalmi szervek összhangzatos működésének biztosítása. Reméljük, hogy a kereskedelmi minisz­térium, illetve annak szerve, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal megszívleli ebben az előter­jesztésben foglaltakat és hozzá fog járulni, hogy az abban vázolt lehetőségek ki is használtassanak és megvalósuljanak. URALKODÓ HERCEGI címet használják Es­terházy Pál herceg hitbizomtmyi uradalmában az alkalmazottak, kiknek száma elég bőséges, legfőbb urukkal szemben, így különböztetik meg őt a csa­Utd többi tagjától. Mini a kétszázezer holdas hitbi­zományi uradalom fejét, uralkodóját tisztelik, sze­retik és „veszik körül" Pál herceget. S^ó sincs róla, kétszázezer hold felér egy kis országgal, abban lehet „uralkodni", s az az érzésünk, hogy az udvaroncok, azok sem hicinyzanak ebben a kis birodalomban. A hitbizomány nagy apparátussal dolgozik, a herceg­nek egész kis minisztériuma van, külön a személyi ügyek és külön a földbirtokügyek intézésére, tanci­csosokkal, igazgatókkal, főigazgatókkal, és így to­\ább. Valahogyan egész kis külön életet él ez a hit­bizomány ebben az országban, s feje, az uralkodó herceg, nagy történelmi elődjei példájától eltérve, semmiképpen sem vesz részt az ország politikai éle­iében, holott már a történelmi tradíciók is azt mu­tatnák, hogy vezető szerepet vigyen. De soha sza­vát nem hallhatja az ország, visszavonultan, csend­ben él, tahin nem is mindig itthon. Miért van ez­így? Mert az a kétszázezer hold nemcsak arra köte­lez, hogy adójcit pontosan megfizessék, hogy a bir­toktesten élők anyagi és erkölcsi javai rendben le­gyenek, hogy a segély- és nyomorenyhítő akciókon nobilisán leadja a névjegyét adoméinyaival, hanem másra is. S éppen a mai időkben, mikor a türelmet­len éiramtatok az alkotmányosság páncélj'alait is kikezdeni igyekeznek, akkor fokozottabb mérték­ben kell teljesíteni hivatásukat azoknak a hitbizo­nmnyoknak, (illetve tulajdonosaiknak), amelyek sok vonatkozéisban ennek védelmére hivattak élet­re, túl a családi vagyonérdek védelmén. Nem lehet idegen ettől az orszéig legnagyobb hitbizománya sem. A hitbizományi udvartartás és korméinyzás legfőbb igazgatóinak arra is kellene gondolniok. hogy az országnak van felsőháza, amely most re­fnrmédás előtt áll, egyenlő jogokat kap az alsóház­zal, s ha már nem tartották érdemesnek élni törvé­nyes jogukkal a régi felsőháznál, amelynek sem a választói, sem a vcúasztottak névsorában nem volt alkalmunk üdvözölhetni a legnagyobb magyar hit­bizomány urát, akkor most mintha pótolni kellene ezt az érthetetlen mulasztást. Vagy van ennek va­lóim akadálya ? . . . 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom