Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1937 / 1-2. szám - Baksis-rendszer a városházán
nem fontos. Bennünket csak azok érdekelnek most, akik ezt a juttatást elfogadják és ezeket akarjuk megállítani destruáló munkájukban. Mefha kettőn áll is a vásár, aki adja és aki kapja, ez esetben elsősorban azt kárhoztatjuk, aki kapja, aki elfogadj.a. Amikor a régi idők liberális újságírója, a tőlünk elszármazott Biró Lajos állapította meg a sajtóról, hogy ez nem intézmény, hanem társadalmi jelenség és hogy minden társadalomnak olyan sajtója van, amilyent megérdemel, akkor igazat kell adnunk neki, mert végeredményben egy korrupt társadalomnak csak korrupt sajtója lehet. Mert hogyan purifikái'jon az az újságíró — a társadalom tagja — ha pénzt fogad el attól, akit hivatásíjból kifolyólag ellenőriznie kell. Itt nem politikáiról, nem világnézetről van szó, hiszen látjuk, hogy ép a városházán milyen szépen összeférnek a közös koncra alakult véd és dacszövetségben azok az újságírók, akiké,! egyébként politikai és világnézeti felfogások választanak el egymástól. Az etika szabályai elgy társadalom kebelében egyformán kell, hogy érvényesüljenek az egyes osztálycsoportokon belül is, ha azonban éppen abban a rétegben kissé pongyola ez a szükséges etikai felkészültség, amely réteg hivatásálul a közvélemény kialakításált választotta, akkor nagy veszélyeknek nézünk elébe. Mert ha elszigetelten előfordul az újságírói társadalomban is az elkapitálozódás, amíg ez egyénileg változó, addig nincs baj, de ha már szövetségek alakultak kimondottan erre a célra, az veszélyes egyrészt az etikátlanság terjesztése és másrészt pedig a közvélemény kialakítására nézve. A szolidáritás egy társadalom rétegeződésében ösztönszerűen és joggal hoz össze csoportosulásokat, különösen alkalmas ez az iparban és a kereskedelmiben, de nagyon alkalmatlanok és káros a szellemi foglalkozásoknál, ahol az egyéniség elnyomatása az etika rovására mehet, tudván azt, liogy végeredményben az egyén egoizmusa felfokozott mértékben sűrűsödik össze a szolidaritás révén a csoport egoizmusíáiban, mintahogy az egyéni gyűlölködés sohasiem lehet olyan vak és engesztelhetetlen, mint a tömegé. A szolidaritás önmagában közönyös és minden erkölcsi érzék híjám, való az exakt társadalmi lélektan szempontjából és ha alkalmas ez az összefogás, amikor nem erkölcsi értékek csoportvédelméről van szó, éppen annyira káros olyan rétegnél, ahol csakis erkölcsi és szellemi értékek kiműveléséről lehot szó. Újságírók olyan csoportosulása, tömörülése, ahol hivatásuk teljesí. tése közben anyagi előnyöket akarnak kibányászni, ott ez eredményeiben csak erkölcstelen lehet. Nagy kár, hogy ezzel a törvényszerűségekkel éppen azok nincsenek tisztáiban, akiknek ezt legjobban kellene tudniok. A városházi baksis-rendszer meghonosodása is egy csoportosuláisnak az eredménye. Mert akkor, amikor lapok fizetett munkatársai pénzt fogadnak el a fővárostól a maguk személye részére — ellenszolgáltatásról szó sem lehet, mert e'z összeférhetetlen — csakis úgy Tart pour l,art, ez olyan súlyos megsértése az újságírói etikának, amely mellett nem lehet szó nélkül elsiklani. Azonfelül pedig alapvetői olyan társadalmi korrupciónak, amelynek gyümölcseit már ismerjük, s ami ellen a legélesebben kell tiltakoznunk, egyelőre így szerényen, nevek és adatok nélkül, csak ebben a vonatkozásban és kérjük: szüntessek meg ezt a sajtó-baksis rendszert a pesti /városházán! Miért nem indítottak fegyelmi vizsgálatot az Elektromos-müvek igazgatósága ellen? Csak kis szerény hírecske adta tudtul a közvéleménynek azt, hogy Mártonfy Má'rius dr. tanálcsi főjegyző ezentúl a váirosihálzám kapott újra beosztást a XH-ik ügyosztályban. Pedig néhány hónappal ezelőtt hatalmas cikkek jelentek meg az ügyében, amikor is az Elektromosmüvek igazgatósága kikerülve a szolgálati utat oktalanul és indokolatlanul az államrendőrség segítségét vette igénybe egy olyan ügyben, ameiy elsősorban a polgármester kizárólagos hatáskörébe tartozik és amelyben nem volt joguk intézkedést foganatosítani a polgármester engedélye nélkül. Ha pedig egyik oldalról meglehetősen nagy konsternációt keltve tájékoztatták a lapok a közvéleményt a tanácsi főjegyző úr ügyébein, akkor miért nem tájékoztatják ugyanígy az ügy befejezéséről is? Történt-e valami szabálytalanság, vagy nem( nem érdekel bennünket, a jelek azt mutatják, hogy nem, miután a lefolytatott belső vizsgálat tisztázta Mártonffy Má'rius dr. esetét, különben nem maradhatott volna meg állásában, legalább is így következtetünk a kiadott koimünikébő'l. Előttünk csak egy tény áll tisztán és félreérthetetlenül, ez pedig nem más, mint az Elektromos-művek igazgatóságának az az eljárása, amely szabálytalan volt. Szabálytalan volt azért, mert a főválros státusaiba tartozó, tehát nem az üzeméibe, főtisztviselő ellen 'bármilyen címen kizárólag a polgármesternek van fegyelmi, vizsg;'ilatindítási joga, a polgármester tudta és beleegyezése nélkül nem vehető igénybe a rendőrség segítségei, márpedig erre a polgármester az Elektromos-művek igazgatóságának felhatalmazást nem adott, kézenfekvő, hogy itt olyan szabálytalanság történt, amiért eljárást kell indítani azok ellen, akik eizt elkövették. Tessék egyforma mértékkei mérni és szigorúan betartatni mindenkivel a szabályokat különösen, ha a szolgálati utakról van szó. Különben is több jelenségben észrevehető, hogy az Elektromos-müvek minden erővel az önálló életre törekszik, sok tekintetben és vonatkozásban negligálni igyekszik a válros intencióit. Az ttt említett eset is egyike volt ennek a jelenségnek, egészen furcsa tendenciával és ezért vethetjük fel nyíltan a kérdést: miképen nyert ez befejezést az Elekromos-müvek vezetőségével szemben? S ha eddig nem történt lépés, akkor mikor fog történni? Tessék levonni és levonatni a konzekvenciákat. ... De törvényt csinálni, azt lehet : így hát törvényt csinálunk. Angliában közmondássá vált a „man, not measures" szava — hogy emberek kellenek, nem törvények, hogy a bajok oka többnyire az, hogy a fennálló törvényeket rosszul hajtják végre ; hogy nem új tanok kellenek, hanem jó tanítók ; nem új jogszabályok, hanem tanult és szorgalmas bírák ; nem közigazgatási kódex, hanem becsületes és lelkiismeretes hivatalnokok. És Angliában a százados kultúra és a nagy gazdaság meg is teremti ez embereket... Szászy-Schwarz Gusztáv : „Jogi napikérdések" 1910, 10