Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 15-16. szám - VIII. Henrik záradék - Az 1914. XIV. t. c. története

írói testületeket, a hírlapkiadói és hírlapkiadó tisztviselők kínéit, mondják el véleményüket az új sajtóreform röf. 1913. november 3. Népgyűlés a Vigadóban a sajtóreform ellen. 1913. november 9. Az újságírók testületeinek együttes kiáltványa a nagyközönséghez a kormány sajtóreform javaslata ellen. Ugyanezen a napon a Ház megkezdi a javaslat vitáját. Az ülés végén Apponyi Albert gróf kéri a javaslat napirendről való levételét. 1913. november 14. A képviselőiház folytatja a ja- vaslat tárgyalását.Kenedi Géza nagy beszéde a javaslat mellett. Andrássy Gyula gróf beszéde a javaslat ellen, amikor is a közerkölcs nevében tiltakozik a sajtóreform továbbtárgyalása ellen.1 Tisza jlsiíván gróf válaszol. 1913. november 15. A sajtóvita folytatása. 1913. november 24. A Ház nyolcórás ülésben kezdi tárgyalni a javaslatot. 1913. november 25. A sajtóvita folytatása. 1913. november 26. Balogh Jenő válaszol a sajtóvita alkalmából elhangzott észrevételekre. 1913. november 27. Polónyi Géza felszólalása á sajtóreform ellen. 1913. december 15. A sajtótörvény tárgyalása (A közbeeső szünetet részben a horvát-kérdés megoldása, részben pedig a Bécsben összeülit delegációk tárgyalása foglalta el). 1913. december 20. A Házat elnapolják. (Karácsanyi szünet). 1914. január 14. A munkásság tüntető felvonulást akart a parlament elé veze'ni a sajtóreform további tárgyalása ellen. Tisza István gróf erre valóságos ostromállapot alá helyezte egész Budapestet. (Katonaság kivonulása). 1914. január 22. Andrássy Gyula gróf nagv támadása a Házban a Tisza-kormány ellen a sajtójavaslat tárgyalása során. 1914. január 23. Andrássy Gyula gróf és vezértársait a (képviselőházból a palotaőrség eltávolítja és ezekután a Ház a sajtó javaslatot részleteiben is megszavazta. (Most néhány társadalmi megmozdulás következik a sajtóreform ellen, így a függetlenségi párt a vidéken tart több helven tiltakozó gyűlést, ez tör'ént itfhon, viszont külföldön is találunk tiltakozást, miután 1914. február 11-én Párisban a szociáldemokraták tartottak tiltakozó nagygyűlést Jaurés (!) és Anatole Francef!) felszólalásaival a magyar sajtószabadság érdekében). Végül: 1914. február 20. A főrendiház egyesített bizottsága tárgyalja a sajitő— és esküdtszéki reformot. Wlassits Gyula ellene szólal fel.. 1914. február 27. A főrendiház tárgyalja a sajtóreformot. 1914. február 28. A főrendiház általánosságban és részleteiebn elfogadja a sajtöjavaslatot. 1914. március 22. A király szentesíti a sajtótörvényt. 1914. április 11. Az új sajtótörvény életbelépett. Mindebből a kis vázlatból sok tanulságot vonthatunk le, de erre még ráérünk — az új sajtójavaslatig. r Államosítani kell az ásványolaj behozatalt Egy kartel Dmely tul veszélyes — Az államnak közbe kell lépni, nemcsak gazdasági, de honvédelmi érdekből! — Sürgős intézkedésekre van szükség Már hónapokkal ezelőtt szóválettiik e helyen, hogy nem tartható fenn a jelenlegi helyzet az ásványolajpiacon, miután nem hagyhatók figyelmen kívül olyan nemzeti érdekek, amelyek magasan felette állanak mindenféle gazdaságpolitikai elvnek. Ha teljes mértékben hívei vagyunk is elvben, rendes körülmények között, a szabadkereskedelmi rendszernek, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a követelményeket, amelyekre a háború utáni helyzetünkben kényszerültünk éppen a nyersanyagok tekintetében. Mai helyzetben beszélni és ragaszkodni a szabadkereskedelmi elvekhez különben is nagyfokú anakronizmust jelent, mert nemcsak azt kell figyelembevennünk hogy minő a helyzetünk a devizagazdálkodás 'tekintetében, a külföldről való nyersanyagbeszerzés tekintetében, hanem illuzórissá teszi a szabadkereskedelmi elvekhez való ragaszkodást a'kartelirányzat is, amely sokkal nagyobb akadálya minden szabadkereskedelemnek, mint az állami beavatkozás. Márpedig tagadhatatlan, hogy az utóbbi tizenöt évben roppant méretekben erősödött magángazdákodásunkban a kartelgazdálkodás, nem segítő't ezen még az 1931. évi karteltörvény sem, sőt sok esetben mintegy elismerte a kartelek működését, nem szólva azokról az esetekről, amikor maga az állam igyekezett létrehozni kényszerkartel társulásokat. Most már hónapok óta észlelhető, hogy bizonyos erős mozgolódás támadt a nyersolajvállalatok karteije ellen, olyannyira, hogy az iparügyi miniszternek több izben kellett interveniálni, legutóbb a mezőgazdaság érdekeinek a megvédése miatt ennél a kartelnél, amely két olyan hatalmas külföldi tökeérdekeltség vezetése alatt áll. Ezek az angol-holland Shell és az amerikai Vacuum Oil Company világcégek itteni képviseletei. Hihetetlen nagy veszélyt rejit magában ennek a kartelnek jelenlegi alakulata országunkra és ennek helyes és gyors felismerése céljából ehelyütt fel'kell hívnunk illetékesek figyelmét arra, hogy nem hallasztható sokáig ennek a helyzenek törvényhozási úton való újabb szabályozása. Természetesen az iparügyi minisztériumra vár ennek a kérdésnek a generális rendezése és megfelelő javaslatoknak a kidolgozása, sőt nagy szerepet kell biztosítanunk a honvédelmi minsztériumnak is a továbbiakban. Kőt fő vonatkozása van az ásványolaj-iparnak az ország szempontjából. Először az általános ipari (gyáripari, mezőgazdasági és közlekedésügyi) valamint a honvédelmi vonatkozás. Ha csak ez utóbbit tekintjük, már akkor le kell szögeznünk azt az álláspontunkat, hogy ebben a vonatkozásban sehogyan sem szolgáltat114