Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 1-2. szám - Közjogi és vagyonjogi kérdések a Mária Terézia Rend körül

momentumra, és párhuzamot vonok a két autonóm intézmény ügyében fennálló analóg esetek között: A felperesi Egyetem a trianoni szerződés 250. cikkére való hivatkozással kéri az ingatlanai tulajdonjogára nézve a csehszlovák kormány által gyakorolt kényszer-rendszabályok megszüntetését és az illető javak oly állapotban való visszaadását, amelyben azok a szóbanlévö rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Ugyanez áll a Katonai Mária Terézia Rend esetében is. Maga a m. kir. kormány követelte 1921. nov. 17-én tartott miniszterközi értekezletén a Magyarországra eső rendvagyonrész azonnali visszatérítését az 1918. nov. 3-i vagyonállag szerint. Az osztrák kormány ugyanilyen értelmű határozatot hozott. (Lásd: osztrák Igazságügyminisztérium 365/A. döntését 1919. jun. 19röl.) Az Egyetem kártérítést kér az elmaradt haszon fejében és egyéb kárnak a megtérítését, vagy kártérítést azokért a birtokokért, melyek esetleg természetben viszsza nem adhatók. Ez a kártérítés ex aequo et bono állapítandó meg. Ugyanezen a jogon követelik a magyar rendvitézek a kártérítést az őket ért nagy anyagi károkért, melyeket bebizonyítottan az osztrák kormányhatóságok megfontoltan, az osztrák államkincstár érdekében okoztak. (Lásd: Petrichevich erről szóló könyvei II. r.) A budapesti magyar kir. Pázmány Péter Tud. Egye, lun eredete a Pázmány Péter bíboros hercegprímás, esztergomi érsek által Nagyszombaton alapított Egyetemre nyúlik vissza. Az 1635. május 12-én kelt alapítólevél az Egyetem szervezetét, irányítását és igazgatását a jezsuita rendre bízta. A bíboros kérte az Egyetem jóváhagyását a magyar királytól, választott római császári minőségében is. Ezzel kapcsolatban az Egyetemről, mint Stúdium Generalé-ról emlékezik meg. II. Ferdinánd, úgyis mint magyar király és a római szent birodalom császára 1635. október 18-án kelt okiratában hozzájárulását megadta, a bíboros fentemlített alapítóit. vJét jóváhagyta és felruházta az Egyetemet a római birodalomban levő bármely más főiskola, Stúdium Generálé, akadémia és egyetem szokásos előjogaival. Fentiek szerint tehát a Katonai Mária Terézia Rend alapításának jogi körülményei nem kevésbbé nyugszanak magyar jogalapon, mint a Pázmány Péter Tudomány Egyeteméi. A nagy Királynő a Rend alapítólevelében nem hivatkozik sem a német-római császárra, sem a német birodalomra, — mint az Egyetem esetében teszi azt II. Ferdinánd —, hanem az alapítás kizárólag magyar királyi szuverén hatalomból folyik: „királyi országló hatalmunk teljéből akarjuk, megállapítjuk és elrendeljük..." — Lásd: Alapítólevél. — Ezenkívül a Katonai Mária Terézia Rend hatásköre csak a Királynő örökös királyságai és országai területére szorítkozott, míg az Egyetem látogatásának joga a magyar király és német császár összbirodalmára terjedt ki. 1773-ban bekövetkezett a jezsuita rend feloszlatása és ézzel felmerült az oktatási rend újjászervezésének szükségessége. 1777-ben az Egyetem Nagyszombatról Budára költözött. Egyidejűleg az oktatásügy rendjének újjászervezése következtében (az 1777. évi Ratio Educationis) szervezete változásokat szenvedett. 1804. jatt. 20-án I. Ferenc király (mint császár II. Ferenc) kiadta ,,új adománylevelét", a most már Pesten elhelyezett Egyetem javára; ez okirat útján a király újból az Egyetemnek adta „örök adomány és alapítvány jogcímén" különösen az 1775. évi és 1780-ban megerősített adományok tárgyait, melyek egyben a vegyes döntőbirósági eljárás tárgyát alkották. Hasonló változás állott be a Katonai Mária Terézia Rend ügyében is, amikor a Napóleoni háborúk következtében annak újjászervezésére volt szükség. Továbbá az 1918-i összeomlás után, a beállott új joghelyzet következtében, amikor IV. Károly király a felségjogok gyakorlásáról lemondott. (Lásd: nagymesteri parancsot 1919. IV. hó 23-ról.) Az Egyetem jogi személyisége. A tények és okiratok vizsgálatából kitűnik, hogy az Egyetem kezdettől fogva mint jogi személy szerepelt és hogy ezt a képességét a magyar állam mindenkor elismerte. Analóg az eset a Katonai Mária Terézia Rendnél is. A Katonai Mária Terézia Rend kezdettől fogva a magyar alkotmány keretein belül (Lásd: Libri Regii 1764. é. 'köt.) álló, önkormányzattal bíró magyar 'királyi rendintézmény, mely mint önálló jogi alany, tulajdonosa a vele elválaszthatatlanul összefüggő alapítványnak. Alapítólevele kimondja, hogy: ,, . . . Rendünknek javadalmazása ... a Rend alapszabályainak sarkalatos rendelkezéseivel mindenben és legpontosabban van és marad egybekötve". Ez involválja tehát a „saját vagyon" fogalmát. Nemzetiség. Az Egyetem magyar nemzetiségű jogi személy. A magyar jognak köszönheti létét, székhelye Budapesten van, ott gyakorolja tevékenységét és a kormány magyar nemzetiségét mindenkor elismerte. Ezen a trianoni szerződés sem változtatott. A Katonai Mária Terézia Rend is minden kétségen kívül magyar királyi alapítás volt, a nagy Királynőnek független felségjogából fakadó közjogi ténykedése (1741 :IV. tc. 5. §.). A magyar jogban gyökeredzik és annak köszönheti létét. (Az, hogy székhelye Wienben volt, a dolog lényegét nem érinti, hiszen a Szt. István rendintézménynek és a m. kir. Testőrségnek székhelyű is ugyanott volt.). Jogi lényegén mit sem változtat az 1918. év-i összeomlás sem. Mert bár a szomszédos államok fennhatósága alá került részeken a Rend működése