Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 13-14. szám - Drozdy Győző: Aurora Borealis [könyvismertetés]

nemzeti zászló alatt jelenik meg, s csak zsidózik, aduig élhet még a remény a keresztényi vagyonokban, süt készségesen támogatják is őket erkölcsileg és anyagilag, hogy nem veszedelmes, hiszen csak a „zsidó-íőke" ellen megy, a ,,keresztény tökét" nem báníja. Vannak ugyan olyan bizalmatlan és naiv emberek, akik azt mondják, hogy a tőkének, akár mobil, akár immobil formájában létezzen is, nem tudnak ilyen választóvonalat adni, mármint 'hitfelekezet szerint, de ezeknek nem hisznek ma még, miután a zsidó-tökének sem görbült meg eddig a hajaszála sem. Hát ebben van sok igazság, viszont mégsem lehet várni addig, amíg a „hajszálgcrbiilésre" kerül a sor, mert voltak esetek a történelem folyamán, amikor a hajszállal egyetemben a fejek is legördültek, tekintet nélkül a faji és felekezeti választó vonalakra. Szerintünk nem a nyilas-mozgalomban van a hiba, söt ellenkezőleg, ennek sokat köszönhetünk, mert rávezet bennünket a forrásokra, de nem azokra a forrásokra, amelyet sokak szeretnének elhitetni azzal, hogy ez „külföldi eszmeáramlat", hanem azokra az igazi forrásokra, amelyek itt belül buzognak fel szemünk láttára. E forrásokat, miként a feltörő föld-gáz kincset, csak úgy tudjuk a nemzet életébe termékenyen bevezetni, ha olvan csőrendszerbe szorítjuk, amelyek alkalmasak e kirobbanások megszüntetésére: mint amilyen a választójog, a jövedelem- és vagyon eloszlásnak minden eszközzel való egyenlősítése, a földhözjutás megoldása és így tovább az egész vonalon. Ha nem tudjuk ezt a csőrendszert a forrásokra reászerelni, akkor el fog önteni mindent a feltörő erő, tekintet nélkül arra, hogy nyilas mozgalom indította el. így kell a nyilasmozgahnat megítélni, tehát nem a külsőséget kell nézni, nem a megjelenési formát, hanem a lényeget: amiből ez fakad. S erre legjobban a két dialektika hasonlatossága vezethet rá bennünket. A nyilas-mozgalom mai sajtójából nem idézünk, hiszen az mindenki előtt ismeretes, s ha fenti idézetünkbe az olvasó beleaplikálja a keresztény és nemzeti jelzőket, akkor ugyanazt kaphatja . .. Az elmúlt három évtized után problémáink ugyanazok, mint akkor. KÉT BESZÉDRŐL akarunk röviden megemlékezni, amelyek az utolsó héten hangzottak el meglehetősen üres padok előtt a t. Házban, amely beszédeknek, sajnos, csak a naplóban volt publicitásuk, hiszen a sajtó sem talált bennük szenzációt. De mi más szempontból figyeljük a törvényhozóink munkáját. Az egyik, sorrendben az első, Horváth Ferenc dr. kisgazdapárti képviselő felszólalása a zárszámadási jelentés tárgyalásakor. Igen képzett, tárgyilagos, nyugodt okfejtésü beszéd volt, szimpatikus előadásban, kellemes szónoki képességgel. S főleg alapos érvekkel alátámasztva. Lényege az volt a beszédnek, hogy a zárszámadások több érdeklődést kellene, hogy keltsenek és életet is kellene adni azoknak az exakt tanulságoknak, amelyeket ezek a számhalmazatok letagadhatatlanul nyújtanak egész gazdasági és financiális államvitelünkben. Hiszen talán akkor sok minden máskép történne .., Drozdy Győző: Aurora Borealis Elhisszük, hogy Drozdy Győző komolyan gondolta azt, amit legújabb müvének a címlapjára írt, jelezvén, hogy ,,AlIamregény — de nem utópia." Elhisszük azért, mert gondolatai, meséjének vonalvezetése, alakjainak jellemzésének minden sora a szívébe mártott tollából került papírra, s ez a szív sok-sok melegséget, őszinte mély szeretet árul el. Egy regény — mégpedig a javából —, ahol nem találunk rossz embert, csak jót. Ezért hisszük el neki, hogy ő szívből, komolyan gondolta, hogy regénye nem utópia, hanem útmutatás az emberi sors megjavítása felé. Talán volnának olyanok, akik naivságot látnának ebben, de akik ismerik a szerzőt, eddigi küzdelmes közéletét, azok tudják, hogy Drozdy Győző a szív embere és naivitása nem egyéb, mint az erős hite a jóban, Istenben, emberben, földben, anyagban. Amikor azonban mi kritika alá vonjuk élvezetes, kitűnő regényét, akkor más szemszögből boncoljuk és így megnyugtatjuk szerzőt, hogy igenis utópiát irt, regény formájában. Lehet, hogy egyben alkotmány is az emberiség számára, de a kritika igyekszik mindent elskatulyázni, ez megkönnyíti a dolgunkat, s ezért mielőtt részletes véleményt mondunk, le kell írnunk, hogy Drozdy regénye utópistaregény, tiszta szépirodalom, a politika, társadalmi filozófia, amelyeket beleszőtt, csak értékes díszei müvének. Mint mindaz a sok tudomány, amit belevitt, csak felkészültségét dicsérik és hivatottságát, a gyönyörű nyelvezettel együtt, dokumentálják: Drozdy a toll embere, de gondolatai is vannak ... * Nem tudjuk, hiszen Drozdy Amerikát járt ember, hogy ismeri-e az amerikaiak sajátságos optimista filozófusát, Prentice Mulford-oi, aki arról híres a szeilemirodalomban, hogy egész furcsán amerikaizálta Platói és Sokratest, mert például amidőn Sokrates felállítja azt a tételt, hogy lehetetlen a rosszat akarni, ha a jót is ismerjük, amire már Mulford, az akarat filozófusa kijelenti, hogy amit erősen, őszintén, a teljesülés egész hitével akarunk, az meg is történik. Az amerikai mentalitást formálta Mulford, vagy -megfordítva ez az ő filozóifáját, de nem lehet Drozdy müvétől sem megtagadni ugyanezt a hitet, amikor olvassuk. Csak egy mondatot idézünk müvéből és ennek alapján írjuk meg egész kritikánkat, mert úgy véljük, hogy ez mindent megmond, s ezen elindulva mi is legjobban tudjuk véleményünket alátámasztani. Ez a mondat a következő: „..Adunk neki (mármint az átalakítandó emberiségnek) tendenciát, etikát, hitet, filozófiát és ráfogjuk kényszeríteni a jóságot. . ." Ez csak egy kiragadott mondat a töméntelenből, s úgy érezzük, hogy ezt felboncolva, tudjuk legjobban müvét osztályozni és megítélni. Egy mondat, de nagyon sokat mond vele, miként egész müve összezsúfolt, komprimált, három kötetre jutott volna gondolataiból, cselekményéből, az is élvezetes lett volna, de úgylátszik számolt a mai korral, amikor megelégedett és leszorította 24 ívnyire az egészet. S ez a mondata az, amiből kiidulva fogjuk mi rá, hogy müve utópia. . . * Drozdy is hiszi, hogy csak akarni kell, akkor meg is történik, miként Mulford hirdette. Plató is utópista volt, az első, akit ismerünk. Mert mit nevezünk tulaj97