Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 1-2. szám - A mezőgazdasági igazgatás kívánalmai

Nem egyszer tapasztalható nálunk is, hogy a közigazgatási pályára lépők, avagy bírói hivatalt vállalók, ezen nagyfontosságú munkájukat a magyar nép természetének és életszükségleteinek nem egyszer milyen hiá>nyos ismeretével kezdik ímeg. Ezért pl. már 1920-ban, mikor a Közgazdaságtudományi Kar megalakult, az alapító tényezők egyike, a földmíveiésügyi miniszter, akinek hozzájárulásával történt a Közgazdaságtudományi Kar megszervezése, kikötötte volt, hogy külön kollégiumban tanítsák „Községpolitika" címen mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hegy a néppel foglalkozó földbirtokosok, gazdatisztek és közigazgatási tisztviselők a falu népének a helyzetét megértsék, azoknak irányítására és ügyeinek elintézésére1 képesek legyenek. Miután azonban a közigazgatási tisztviselőknek nagy részét a tudományegyetemek jogi és államtudományi karai képezik ki és ott az említett stúdium intézményesen nem szerepel, megfontolható lenne, hogy a felsőoktatásügyi tanterv revíziójánál egy ilyen irányú tanulmányi lehetőség a jog- és államtudományi karok keretébe is beiktassék. Ennek a stúdiumnak a során ismertetni lehetne a magyar falvak kialakulását, azok népének rétegződését, a termelőt, mint rendet, a földmíves népünknek legfontosabb anyagi és szellemi szükségleteit, azok életfelfogásiát és azok helyes irányításának alapelveit. Mivel továbbá a magyar nép túlnyomó nagy részben mezőgazdasággal foglalkozik és ma már a mezőgazdasági jellegű törvények, ügyek óriási komplekszumot tesznek ki, szükséges, hogy a közigazgatási jog egyetemes tanítása mellett, a mezőgazdasági közigazgatás külön kihangsúlyoztassék az egyetemeken éppen úgy, mini ahogy a pénzügyi jog alapo9 gondozásban részesül. De úgy vélem, hogy a mezőgazasággal fogla'kozó lakosság különleges életkörülményeinek a feltáráisára nemcsak az említett speciális stúdiumok keretében lelhetne módot adni, hanem tanulmányozás tárgyává volna teendő az is, hogy egyrészt a jogi és államtudományi oktatás keretében milyen más szaktárgyak kínálkoznak mezőgazdasági vonatkozásban érintésére és felvételére, másrészt melyek azok a főiskolai karok, ahol tanítás egyik vagy másik részében az ifjúság ugyancsak iránymutatást kaphatna olyan kérdésekről is, amelyek a perifériális magyar életet ma mozgatják. Hiszen a szó szoros értelmében vett közigazgatási tisztviselőkön kívül a községi, járási, megyei életben, de a különleges mezőgazdasági igazgatás területén is, még számos olyan tényező van, akik szakirányú tevékenységük, vagy működésük során kapcsolatba kerülnek olyan agpirtermészetü problémákkal, amelyek szigorúan véve kívül esnek rendes funkciójukon. Vájjon nem válik-e teljesebbé, hatékonyabbá és megnyugtatóbbá az ilyeneknek a munkája is, ha fel van keltve bennük az érzék az egyéb vonatkozásban gondozásukra és irányításukra bízott nép gazdasági és szociális problémái iránt és ha — legalább nagyvonásekban — ismerik mezőgazdasági népességünk és a termelés életkörülményeit. Pusztán ezért tartanám szükségesnek a jogi oktatás keretén kívüli tudományos területek szemrevételét is annak megállapítása céljából, hogy egyiknél, vagy másiknál nem intézményesithetők-e bizonyos agrárvonatkózású utalások. Hogy félre ne értessem azonban, ismételten hangsúlyozom, hogy egy pillanatig sem gondolok arra, hogy Magyarország minden közigazgatási tisztviselője vagy egyéb, a népnél érintkező hivatást betöltők, szakképesítésükön felül a termeléstechnika, a mezőgazdasági tudomány és gyakorlat minden ágára kiterjedő szakképzettséggel látassanak el. Nem, erről szó sincs. Szerintem ugyanis bőségesen elég, ha a megismerési készség és érzék felkeltésére és egy bizonyos irányú tájékozottság megalapozottságára törekszünk akkor, amikor felsőoktatásunkban helyet kívánunk szorítani a mezőgazdasgi népesség különleges igényeinek és a mezőgazdaság, mint termelő tevékenység, életkereteinek tanulmányozásaira. Utóvégre is, aki a népünket vezetni akarja, vagy hivatva van arra, hogy azt vezesse, irányítsa, tanítsa és boldogítsa, — a törvények és rendeletek paragrafusainál is előbb azokat az életviszonyokat kell ismernie, amelyekre a tudomány igazságait és a törvények tételes rendelkezéseit alkalmazni akarja, vagy alkalmaznia kell. Ezeknek előrebocsájtásával a mezőgazdasági igazgatásnak a felsőoktatással kapcsolatos kívánságát — inkább csak tendenciát, mint részietekbe menő megoldásokat jelentve — röviden a következőkben jelölöm meg: 1. tétessék alapos vizsgálat tárgyávái, melyek azok a főiskolai karok, ahol a tanítás keretébe a gyakorlati élet igényeit véve figyelembe, alkalmas módon beiktathatok lennének azok a gazdasági és szociális irányú ismeretek is, amelyekre szükségük van azoknak a diplomásoknak, akik akár a központi, akár a perifériális igazgatásban elhelyezkedve a mezőgazdasági és falusi életnek valamilyen vonatkozásban hatósági tényezőivé, vagy egyébiránt is sorsformálóivá válnak ; 2. ennek megállapítása után biztosíttassék mindazon tudományágaknál, ahol közigazgatási szolgálatra képesítést adnak, illetve, amelyeknek birtokában az élet során igazgatási szerephez is juthatnak, hogy a közigazgatási, pénzügyi, speciális jogi, társadalomtudományi, mérnöki, pedagógiai, stb. stúdiumok keretében legalább nagy vonásokban, az érdeklődést és érzéket felvetve, szóhoz jussanak a mezőgazdasági életünket mozgató kérdések legfontosabbjai ; 3. mérle'geltessék annak lehetősége, hogy főiskoláinkon „mezőgazdasági enciklopédia" címen volna-e olyan előadássorozat tartható (erre alkalmas szakkiválóság minden száimbajövő főiskola székhelyén bizonyára rendelkezésre áll), amely termelés-technikai ismeretek közlésének mellőzésével, a mezőgazdaság munkájának áttekintő képét adja. Sokszor halljuk annak hangoztatását, hogy aki a népet boldogítani akarja, annak tanítnia kell a népet. Ez bölcs, de egyben nagy gyakorlati igazság is. De talán nem veszít e tétel értékéből, ha megtoldjuk azzal, hogy aki pedig a népet tanítani, vezetni és kormányozni akarja, elsősorban maga tanulja meg azt, aminek tanítására majd vállalkozik és szerezze meg az elöfeltételekt ahhoz, hogy a magyar életet vezetni és kormányozni legyen képes. 4