Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 9-10. szám - Az alkotmányjogi reformok sorrendje

máris keresett cikkeik még a tengerentúli országokban is és kivitelüknek további fejlődésére számíthatnak. A kitűniő! minőség mellett a magyar kisiparosság mennyiséget is tud szálUítani, aminek legjobb bizonyítéka, bogy (Maszországba és Angliába bútorokat, Amerikába és Jávába pedig sziegedi papucsokat vagóntételekbne szállít a magyar kisipar. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara gyűlése A Felsődunántúli .Mezőgazdasági Kamara tavaszi gyűlésén sokorópátkai Szabó István Darányi ignáez halálának évfordulójáról emlékezett meg ,s javaslatára a kamiara táviratban üdvözölte Darányi Kálmán miniszterelnök, í ö 1 < 1 m i v e lés üg yi mi niszter t. Dr. Ormándy János igazgató a telepítési törvény végrehajtási utasítás rendelet tervezetét ismertette e .dlrMohácsy Lajos (manoalgergelyi), Halágy József (GyőrBÖvényhláza), Szolnoky Dezső, hg. Eszterházy központi igazgató (Sopron), kimerítő és tételes javaslatai aliapján foglalt állást a kamara- A telepítést izgatásra kihasználni nem lehet, a javaslat készítésében a kamarai helyi szerveknek, nagyobb szerep biztosítandó s az életbelépési határidő július 1. legyen. Az Országos Földhitelintézet a vitézi telkeik pénzügyi felelősségét is vállalja. Figyelembe veendő, hogy parcellázás követketzében az éves mezőgazdasági cselédek s az időszaki vándormunkások i'ogiallkozáisa miként oldható meg? A juttatandó földek ára előzetesen állapítandó meg ée a juttataudók anyagi hozzájárulása előzetesen biztosítandó. Az épületeik 'és ültetvények értéke lehetőleg mint nemzeti vagyon mentendő. A juttatanidők kiválasztását a törvényhatósági közigazgatási bizottság' gazdasági albizottsága és a vármegyei mezőgazdasági bizottság közösen végezzék. A „Komáromi norma", vagyis a mezőgazdaságii cselédek és munkások családi pótlékára vonatkozó javaslatra eddig beérkezett anyagot Mille Géza h.-igazgató ismertette- Komáirom, Esztergom, Fejér, Soprion, Veszprém Tármegyék érdekeltségei az eszmét készséggel tették magukévá és a kamara elrendelte, hoigy sürgős statisztikai adatgyűjtés eszközöltessék egyrézt a vidékenkint rendkívül nagy eltéréseket mutató1 mezőgazdasági cselédbérek, másrészt a családi pótlék tekintetében számba veendő harmadik és ezenlfelül csaléd- és munkás gyermekek létszáma tekintetében. A statisztikai adatok birtokában a kamara által Magyaróvárott május hó 31-én tartandó közgyűlés' újar foglalkozni flog a kérdés elvileg szabá'loyzható részével. Előreláthatóan! a közvélemény országos és törvényes szabályozás kiadására fogja kérni a mi. kir. kormányt. A kamara munkásügyi szakosztálya javaslatban kérte, hogy neosak a legkisebb napszámbérek, hanem a részesés szakmánybérek minimalizálása is rendeltessék el, de erre nézve a kamara előbbi a felsődunántúli szokványok öeszegiyüűjtését és egyeztető javaslat előkészítését tartja szükségesek. Kérik, hogy az aratárészi tűz elleni biztosítása kötelezővé tétessék. A mezőgazdasági cselédek és munkások öregségi (nyugdíj) biztosítása tekintetében a jelenlegi önkéntes biztositásnak kötelezővé tételét javasolja a kamara. A kamara munkásügyi szakosztálya az időközbeni bekövetkezett áreltolédásokra való tekintettel a vámőrlési százaléknak búzánál, rozsnál egyaránt 10%-ra való mérséklését sürgeti. Dr. Ormándy János igazgató előterjesztései során beszámolt a kamaraközi szűkebb bizottságnak a gazdaadósság rendezéssel kapcsolatban kidolgozott javaslatairól, amelyeket nyomatékosan a m. kir- kormány f'gyelmébe ajánlottak a kamarák. Ismertette a kamarai novella végrehajtási utaisítsáával kapcsolatban kidolgozott javaslatokat és indítványozta, hogy a kamara következő közgyűlése a jövedelmi és vagyonadó kivetése s az adófelszólamlási bizottságok működése során szükségessé vált reformok kérdésével részletesen foglalkozzék. Példaként emeli ki a móri adófelszólamlási bizottság munkájátA ikamaratagok fontosnak tartják, hogy az exportértékesítési kérdésekben a mezőgazdasági kamarák ellenőrző szerepe főleg az árak tekintetében necsak a lovaknál, baromfiaknál, hasított sertéseknél, hanem lehetőleg az egész vonalon érvényesüljön- Igazgató javaslatára az elnökség megbízást nyert, hogy a Győrváros által sürgetett ^ kamarai székház felépítéséhez szükséges kölcsön felvétele iránti tárgyalások lefolytassanak, s a felépítési tervek újra elkészíttessenek. Hevesen tiltakoznak a kamara tagjai az olajkartel által esziközölt körzeti beosztás és hajtóerőcikkek folytonos áremelése ellen. Gróf Khuem-Héderváry Károly ismertette a kamarai elnökök és igazgatók március havi értekezletének az anyagát, amely értekezleten Darányi Kálmán mUii.sartwelnök, mint toldmívelésügyi miniszter a legnag5-obb megértéssel fogadta a kamarák javaslatait. Ennék eredményéül tekinthető, hogy az állami költségvetésben a szakoktatás tekintetében a keretek lehetőségi szerint bővíttettek és hogy a mjezőgazdiasági néptömegek oktatásának egységessé tételére a kormány különös gondot fog fordítani. A felsődluná111úü súlyos árvízkárok megállapítása végett a kamara szakértőket küldött ki a helyszínére, akiknek jelentése alapján kérték a m. kir- kormánytól, hogy mohar, köles, tengeri vetőmagot minél előbb, ott pedii:>>. ahol a búza- és rozsvetés is tönkrement, őszre kenyérvetőmagvakat juttasson, akár természetbeni visszafizetés, akár pedig egyéves hitelezés feltétele mellett. Kívánatos volna, hogy az ármentesítő társulatok a védelmi munkálatokat eiőteljesebben hajtanák végre. Erélyesen tiltakozik a kamara közvéleménye a hajótarifának a közgazdasági lapokban ismertetett súlyos felemelési terve ellen, ma a vízszállítás olcsósága egész vidékeknek és így Felsődunántúlnak is jelentős előnyt biztosít, főleg a giabonaneműek és termények szállítása tekintetében. Erről az előnyről a gazdaközönség nem mondhat le. örömmel vette tudomásul a kamiara, hogy a Győri Szeszgyár és Finomító Rtdicséretes megtéssel igyekszik különösen az árvizsujtotta kisgazdaközönség cukorrépa-termelését ingyen vetőmag, termelési költségelőleg juttatásával előmozdítani. A közölt cikkek minden esetben szerzőik felfogását tükrözik vissza és a leközlés ténye még nem jelenti a lap irányát, különben is a lap semmiféle irányzat szolgálatában már hivatásánál fogva sem állhat. A szerkesztésben a parlamentárizmus egyik alapvető, — az „audiatur et altéra pars" elvét — valamint a programmunkban lefektetett céhkitűzéseket követjük. 75