Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 5-6. szám - A bankmérlegekről

KÖZIGAZGATÁS lllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllH Közigazgatási mintatanfolyam Most nyitották meg az első közigazgatási továbbképző mintatanfolyamot ünnepélyes keretek között, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a kultuszminiszter jelenlétében és beszédei kíséretében. Az egyhónapos tanfolyam célja, hogy a modern közigazgatás új fázisairól, belföldi és külföldi új jogalkotásokról tájékoztassák a kiküldött közigazgatási tisztviselőket, akiknek aztán az így szerzett tanulmányaikról szűkebb hazájukban tisztviselőtársaiknak kell majd beszámolni, sőt erről írásbeli jelentési is kell készíteniük a belügyminisztériumnak. Igen egészséges konstrukciónak tartjuk ezt a kis felfrissítést és eltekintve attól, hogy a közigazgatási tisztviselői kar kiválóinak öntudatát növeli, azonkívül valóban szorosabb kapcsolatba hozza őket és ennek révén a környezetüket is, a folyton változó, haladó közigazgatási kultúrával. Ezzel kapcsolatban alkalom nyílik arra is, hogy az ország különböző részeiből összesereglett tisztviselők egymásközött is eszmecseréket folytathassanak, ami nagyban fogja előmozdítani azt is, hogy egységesebb szellem fog kialakulni a közigazgatás modernizálása felé, a gyakorlati tapasztalatok egymásközötti kicserélése igen alkalmas arra, hogy a beváltat, a jót átvegyék egymástól, így például — mint a nivósan szerkesztett „A Vármegye" című lapban sorozatosan megjelent közleményekből látjuk — a tapasztalt, hatáskörüket kedvvel, odaadással, nagy hozzáértéssel ellátó közigazgatási tisztviselői kar jelesei egész rendszereket dolgoznak ki az ügyvitel egyszerűsítésére. Az ideális az lenne, ha ezeket az egyszerűsítéseket központilag szerveznék meg, egységesítenék és valóban — az említett cikkben felsorolt — ne kelljen a közigazgatás tisztviselőinek csak a nyomtatványok számtalan válfajai között evickélni. Ez aztán tényleg a közigazgatás abc-hez tartozik. Illetve a modernizált közigazgatáséhoz. Vidéki városok idegenforgalma Több város tette már közzé beszámolóját a mult idegenforgalmi eredményeiről. Ami bennünket ezek áttanulmányozása alatt megragadott, az a bizonyos relativizmus, vagy talán optimizmus, amikor a statisztika különböző módját alkalmazzák az elért eredmény optimista, vagy kevésbbé optimista beállítására. így például a vélelmezett költési tételnél a városok különféleképen számítják ki a fejátlagot. Mert amíg Zalaegerszeg a Göcseji Hét megrendezése alkalmából 27.000 idegen után 120.000 pengő forgalmat becsültek, addig Eger 26.000 megfordult idegen után 500.000 pengő forgalmat vélelmezett. Ezt csak kuriózumként hozzuk itt fel, nehogy a vérmes beállítások fedezzék, illetve legyenek fedezetei azoknak az áldozatoknak, amelyeket az ilyen akciók megrendezésére fordítanak a mai súlyos időkben a vidéki városok. Márpedig hoznak áldozatokat, mert például a szombathelyi ünnepi hét rendezési költségeinek a deficitje 9.606.— pengőt tett ki, amelynek ellenében a mérlegben ott áll az idegenek által elköltött, illetve ennyire becsült forgalom 115.000.— pengője. Közel tízezer pengő deficit igen jelentékeny a mai viszonyok között egy kis vidéki városnak, akkor, amikor a pótadó-kulcs egyes helyeken évről-évre rohamosan emelkedik, s mindezt az idegenforgalmi ipar fejlesztése érdekében. Több alkalommal hangsúlyoztuk már álláspontunkat ebben az irányban. Az egészséges idegenforgalmi akció az lenne, — különösen áll ez a vidéki városokra, — ha megfelelő irányítással a magántevékenység felé terelnék. Ha a szálodások és vendéglősök jutnának olyan kedvezményekhez, mint adó-, tatarozási stb., akkor felismernék az üzleti lehetőségeket és ők maguk igyekeznének irányítani az idegenforgalmat abba a városba, ahol üzletük volna. A fejlett és kedvezményekkel támogatott szállodás és vendéglős ipar olyan mozgékony és találékony, hogy sokat tudna ezen a téren is produkálni. Pláne, ha ehhez bizonyos természeti adottság is járul, mint a Balaton partja, vagy magaslati helyek stb., akkor az itt elhelyezkedő szálloda-ipar az ő magántevékenységi körében követne el mindent a forgalom emelésére. Ezt a kiinduló alapot jobbnak találjuk bármiféle hivatalból rendezett ünnepi, vagy egyéb speciális hétnél, ami olyan divatbajött a mult évben a vidéki városainkban és amelyek, valljuk be tárgyilagosan, nem váltak be és kár velük további áldozatok hozásával erőlködni. Adjátok meg nekem a lehetőséget a megismerésre, a véleménynyilvánításra és arra, hogy szabadon, lelkiismeretem sugallata szerint valljam az igazságot és én lemondok minden más szabadságról! Milton: a sajtószabadságról, 1644-ben. Dinamikus szempontból, ezt tényként állapíthatjuk meg, minél jobban kifejlődik az egyének között a társulás, annál előbbre halad az erkölcs. De amikor az emberek statikusan egyesülnek, mint tömegekbe, zsűrikbe, alkotmányos testületekbe, akkor az erkölcsi és értelmi színvonaluk nem emelkedik, hanem süllyed. (Sighele) 68