Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 5-6. szám - Van szanálás vagy nincs? - Kell-e a szanálás vagy nem ? - Lesz-e üzemtarifaemelés vagy nem? - Politika és autonómia

temi tanulmányaikat is itt végeznék, vagy ha ez túlzott kívánság volna és esetleg az ő létüket is kedvezőtlenül befolyásolná, visszatértük után, legalább egy-két évet, vagy egy-két nyári tanfolyamot töltsenek idehaza, hogy a magyar gondolkodásba beleélhessék magukat. Az idő­sebb intellektuelek nemzeti öntudatának megóvását meg nívós napilap és folyóirat által lehetne előmozdítani, s ehhez hozzátehetjük, hogy ezekbe a lapokba, amelyek között a 20-as, 30-as fiatalok lapjai is ott volnának, az anyaország neves tudósainak, költőinek, politikusainak is kellene éppen az együvétartozás érzésének megőrzése céljából, politikamentes cikkeket írniok. Természetes, hogy az elszakított területekre ránduló előadóknak kü­lön előadást volna szükséges tartaniok az intellektue­lek s az egyszerűbbek számára és végül igyekezni ifcel­F Ő Y- Van szanálás, vagy nincs? Aki figyelemimel kíséri a főváros ügyeit, az valóban zavarba jöhet az utóbbi két év eseményei láttán. A foly­tonos jelszavak elhangzása után csend jön, majd ismét felvetődik a régi jelszó, hogy aztán megint mély csend következzék. Ilyen jelszó volt az a bizonyos szanálás is, amellyel szemben mindig éltünk azzal a gyanúperrel, hogy valamilyen mesterséges kompozíció szüleménye, hiszen a két egymást követő 'költségvetés annakidején élesen szem­ben állott etekintetben egymással. Mert amikor az egyik nagy deficitet mutatott ki, a másik ennek az ellenkezőjét tanúsította. A beavatottak, a hozzáérők már akkor meg­állapították, hogy sajnos egy kis politika is csúszott a dologba és ez kétségtelenül a tárgyilagosság rovására ment. Nagy kár volt az ú. n. szanálási hadjáratot megin­dítani, mert végeredményben a főváros anyagi mibenléte nem ítélhető meg pártpolitikai szempontokból. Mert amidőn egyesek azt hangoztatták, hogy feltét­lenül szükség van a szanálás keresztülvitelére, mert így, meg úgy, ugyanakkor másoik rámutattak — és legyünk objektívek, alapos érvekkel —, hogy nincs szükség a sza­nálásra, miután a kontinensen kevés olyan metropolis van, amelyiknek ennyire rendben van az anyagi szénája, mint Budapestnek és a jelentkező lényegtelen deficittel szemben olyan aktívák mutatkoznak, amelyekkel szemben a hiány nevetségesnek mondható. Végeredményben az általános gazdasági válság nem hagyhatja érintetlenül egy milliós város financiáit sem, a főváros mérlege nem lehet gazda­ságilag jobb, mint a polgáraié, pláne, amikor nem egy nyerészkedésre létesült vállalkozásról van szó, hanem er­kölcsi közösségről. Amely utóbbit illeti, erre aztán igazán senki sem mondhat semmi rosszat: a főváros óriási áldo­zatokat hoz évről-évre a polgárság erkölcsi és anyagi szín­vonalának az emelésére. Több ízben rámutattunk arra, hogy milyen sziszifúszi munkát kell végül is a főváros adminisztrációjának vé­geznie, ha hivatását teljesíteni akarja. Először is a reá­háramíó fokozottabb feladatok halmaza, majd az admi­nisztrációra ránehezedő pártpolitikai nyomások kipariro­zása. Mert amikor nemcsak arra kell gondolni, hogy a hi­vatali kötelességet szakszerűen, jól kell elvégezni, akkor még számolni kell a pártszempontokkal is. E két ballaszt lene éppen a fenti sajtóeszközökkel helyi magyar iroda­lom és tudomány kifejlesztésére, mint azt erdélyi test­véreinknél látjuk, de nem iszeparasztikus kultúra alkotá­sára, hanem olyanra, mely minden szálával összefügg a hazai talajjal s abból sarjad ki. Jól tudom, nem újak ezek, amiket itt elmondtam és talán sokan megvalósíthatatlan kívánságokat is vélnek felfedezni benne. Az elsőre csak azt felelhetem, hogy ta­lán mégsem lesz haszontalan úgy összefoglalni mindazo­kat a gondolatokat, amik szétszórtan már annyiszor meg­szólaltak, mert esetleg felfigyelnek reá s tesznek valamit ezeknek az eszméknek a szellemében; a második ellen­vetésre pedig csak azt mondhatom, akarattal s a nagy cél szemelőtt tartásával a lehetetlennek látszó dolgok is megvalósíthatók. — az elvégzendő munka és a világnézleti szempontok —, ha aakrjuk, ha nem, 'kitenyésztett a főváros adminisztrá­ciójában bizonyos diplomáciai érzéket. Ez a trémázás húzódik keresztül az egész fővárosi adminisztráción. Sohsem tudhatjuk, hogy honnan kapnak tusst, mert az uralkodó pártokon kívül van még egy ellen­őrző faktor, a belügyminisztérium, ahonnan szintén elég sok esetben kapnak nyomásokat. Ilyen körülmények között igen nehéz a munka és csodával határos, hogy nem na­gyobb a deficit és nem többet késnek az elintézendők. Kü­lönösen érezhető ez a társasjáték a közmunkáiknál, mert ebbe például nemcsak az ellenőrző belügyminisztérium folyik bele, hanem még az éppen illetékes szakminisztérium is. Példa erre az iszapelgázosító készülék felállításának az ügye, amellyel egész labdajáték folyt és ma sincs még el­intézve. De ez érezhető az üzemi kérdésekben is. Ember legyen a talpán, aki ma kiismeri magát a főváros ügyeiben. Mindez szerintünk abból az alapvető hibából szárma­zik, mert megbontották az alapkonstrukciót, vagyis az autonómiát. Mertha az önkormányzatnál ki is alakult a kettős párturalmi rendszer annakidején, amely pártok vé­gül is függetlenek voltak nagyjában az országos viszony­latú pártoktól, különlegesen fővárosi pártkeretek voltak, valahogyan jobban tudtak beleilleszkedni az autonómia munkájába és leszámítva a két párt versengését a hatalmi erők kimutatásában, minden kérdésben, mégis kevesebb tényezővel kellett az adminisztrációnak számolnia a mun­kájuk elvégzésénél. Ma ez már jobban felszaporodott és sokkal komplikáltabb lett. Pedig semmikép sem válik a főváros javára á jelenlegi bizonytalan rendszer és uralom, mert ha ott áll a főpolgármester teljes felhatalmazással minden kérdés diktatórikus megoldására, az eddigi gya­korlat azt mutatja, hogy nem élt jogaival, aminek feltét­lenül az a mélyen rejlő oka lehet, hogy a jelenlegi főpol­gármester az autonómia légkörére van beidegezve és el sem tudja képzelni működését máskép, mint azt annak­idején, mint polgármester, olyan szépen, közmegelégedésre elvégezte. A polgármester pedig szintén az autonómia ne­veltje, viszont tiszteletben tartja a főpolgármester nagy­hatalmi hatáskörét és összmüködésük teljesen harmonikus VÁROS Kell-e a szanálás, vagy nem ? — Lesz-e üzemtarifaemelés, vagy nem? — Politika és autonómia 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom