Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 23-24. szám - 1936 év statisztikája

A munkanélküliek nyomora benne van a túlhosszú munkaidőben és itt van eltemetve a magyar nép egészségvédelme is. A külföld. A vas- és acélgyártóé óriási tempóban halad előre az egész világon. Ezen a területen óriási a konjunktúra. A cementgyártásban is. Aki azonban azt hiszi, hogy hatalmas betonútak készülnek világszerte, az téved, mert nagyarányú útépítésről, vagy hatalmas lakótelepek, Lakásépítésről nincsen szó. Ebben az esztendőben öt állam havi acélgyártása 1936-ban 179%-kai volt nagyobb, mint 1932-ben, vasgyártása pedig 168%-kai. Első helyen áll ezek között: Acélgyártás Vasgyártás 1932 1936 1932 1936 havonta 1000 tonnánként Egyesült Államok — — 1128 3986 735 2638 Németország — — — 481 1631 328 1312 Szovjet-Oroszország — 490 1302 513 1198 Nagybritannia — — •—• 445 990 303 672 Franciaország — — 470 505 461 470 Svédország vasérckivitele a svéd külkereskedelmi adatok szerint 1933-ban 3.1 millió tonna volt, 1935 első hét hónapjában már 4.1 millió és 1935. egész évében 7.7 millió tonna. Már 1936 első 7 hónapjában 6.4 millió tonna. Németország cementgyártása 1936 első 9 hónapjában 9 millió tonna volt, az 1935. egészévi 6.5, az 1934. évi 5 és az 1933. évi 3.3 millió tonnával szemben. A külkereskedelmi adatok szerint a német cementkivitel évekkel ezelőtt a termelés 18%-a volt, ma 5%-ra csökkent. Adótehermegoszlás Fellner Frigyes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia legutóbb megválasztott rendes tagja tartotta meg Adótehermegoszlás hazánkban című székfoglaló előadását az Akadémia bölcseleti, társadalmi és történeti tudományos osztálya ülésén. Előadásának tartalma a következő: a közterheknek mindenütt szükségessé vált fokozása előtérbe állította az adótehermegoszlás problémáját. A közterhek megoszlását az egyes foglalkozási ágak között, a statisztikai anyag elégtelensége és az adóáthárítás körül folyó szüntelen harc mellett, pontosan megállapítani nem lehet. A feladat nehézsége és szövevényessége azonban nem riaszthatja vissza a tudományos kutatást a probléma megoldására irányuló törekvésében. Mint minden agrárjellegű államban, úgy Magyarországon is a mezőgazdaság jelentős mérvben járul a közszükségletek fedezéséhez. Az egyenes adók 504.430 millió pengő összegéből 121.280 millió pengő, vagyis 24.09% esik a mezőgazdaságra. Tulajdonképpen 157.933 millió pengő egyenes adót vetettek ki a mezőgazdaságra, de 36.653 millió pengő a többi foglalkozási ágra hárult. A kereskedelmet, közlekedést és hitelforgalmat az egyenes adók összegéből 84.655 millió pengő, vagyis az összes egyenes adók 16.77%-a terheli. Még pedig a tulajdonképpeni kereskedelemre 37.258 millió, a közlekedésre 19.841 millió, a pénz- és hitelforgalomra (bank- és biztosítási üzletre) 27.55o millió pengő esik. A személyes szolgálatukból élők két csoportját különböztetjük meg. A szabad foglalkozásúakat és a meg234 határozott illetményből élő köz- és magánalkalmazottakat. A szabad foglalkozásúakat 17.921 millió pengő vagyis az egyenes adók 3.55%-a terheli. A közalkalmazottak egyenes adóterhét 36.331 millió pengőben puhatoltuk ki, amely 7.21%-a az összes egyenes adóknak. A magánalkalmazottakra eső egyenes adók 85.004 millió pengőre rúgnak, tehát az összes egyenes adókból 16.85 százalék terheli a magánszolgálatban állókat. A vagyonból élők és egyéb foglalkozásúak csoportjába tartoznak a csak házbirtokukból élő háztulajdonosok, magánzók, nyugdijasok, véderő stb. Ezeknek egyenes adóterhe 111.558 millió pengő, vagyis az összes egyenes adók 22.11 százaléka. Az egyenes adóteher súlyáról a fejenkénti adóteher jobb képet nyújt, mint az adóteher abszolút összege. Fejhányad szerint már nem a mezőgazdaság és ipar viseli a legnagyobb egyenes adóterhet, hanem a pénz- és hitelforgalom 604.41 pengővel. A mezőgazdaság részesedése 26.95 pengő fejhányaddal a legkisebb; az iparé ennek több mint kétszerese: 59.33 pengő. Az is érdekes, hogy míg a gyáripar egyenes adótehre 50.4 millió pengő, a kisiparé 68.1 millió pengő, addig rejhányad szerint a gyáripar 78.86 pengő, a kisipar 51.17 pengő egyenes adóterhet visel. A közalkalmazottak átlagos egyenes adóterhe 141.96 P. Az egyenes adók még nem mutatják az egyes foglalkozási ágak összes adóterhét. Ha ezt ismerni akarjuk, úgy azt is ki kell puhatolni, mennyi közvetett adót viselnek az egyes foglalkozási ágak. A 355.563 millió P-re rúgó közvetett adóztatás alapján az ipar 110.801 millió pengővel, vagyis a fogyasztási adók, jövedékek, forgalmi adók és vámok összességéből 31.16 százalék terheli az ipart. Csaknem azonos közvetett adóterhet visel a mezőgazdaság, amennyiben 103.406 millió pengő (29.08%) a részesedési aránya. A kereskedelem, közlekedés, pénz- és hitelforgalom 57.296 millióval (16.11%) részesedik a közvetett adók terhében. Hogy milyen súllyal nehezednek az összes közterhek az egyes foglalkozási ágakra, azt úgy tudjuk meg, ha azokat a foglalkozási ágak keresetéhez, illetve jövedelméhez viszonyítjuk. Az országos adóalap 4.920 milliárd pengő, vasryis a közterhek összessége országos átlagban, a testületi, társulati és egyéni keresetek, illetve jövedelmek összességének 19.06 százaléka következő részletezés szerint: nemzell adóa ap összes közt inek °/o millió pengő Mezőgazdasági 1.457.4 226.3 15.52 Bányászat és ipar 1.500.9 284.8 18.97 Kereskedelem közlekedés, hitel 765.6 148.5 19.38 Szabad foglalkozás 116.4 29.7 25.50 Közalkalmazottak 461.1 53.2 11.47 Vagyonhasználmány és ej yyéb foglalkozás 615.7 172.3 27.99 4.920.4 938.0 19.06 Az állam, az önkormányzati testületek és egyéb közjogi jellegű társulatok a gazdálkodó alanyok keresetének, illetve bármely forrásból fakadó jövedelmének átlag közel egyötöd részét veszi igénybe közszükségletek fedezetére. i