Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 1-2. szám - Az állam és a társadalom viszonyáról és feladatairól

szervezi az államot. Alkotja és szervezi azzal az öntu­dattal, hogy az állam, miniden alkatrész szervezetével együtt őt, a társadalomnak boldogulását szolgálja. Röviden: az állami szervezet miérettünk, társada­lomért van. A 'társadalomnak szociális jóléte, biztonsága egy­részt, másrészt az államnak mint eszköznek ereje egye­nes arányban állanak egymással. Eröis állami szerve­zet biztosít ja a társadalom földrajzi elhelyezkedéséneik: az országnak nevezet otthonnak szent határait, ezeken a határokon béliül a társadalom jólétét, fejlődését, a nem­zeti egységben időtlen időkig megmaradást: a nemzeti örökéletet. Az állami szervezetnek, mint a társadalom eszkö­zének hajtóereje természetesen csupán földrajzilag meghatározott területen érvényesül. Ez a földrajzi te­rület az időknek folyamán változást szenvedhet. Sőt a társadalom egészen el is veszítheti az állami szerve­zetet, hatóereje érvényesülésének földrajzi területét. En­nek következtében az állami szervezet hatóerejének te­vékenységi területe összeszorul, vagy teljesen meg is semmisül. Az állami szervezet életében bekövetkezett eme roppant változások ellenére is azonban a faji azonosság által egységbe tömörített társadalom tovább is él. Nem jól él most már nemzeti életet, de azért tovább is él. Mert a faji összetartozásnak öntudata, tehát a most már csupán eszmei kapcsokkal összetartott társadalom nem szorítható mesterségesen megvont földrajzi határok közé. A fajd azonosság öntudatának és sok más ténye­zőnek együttes eredőjelként kialakult társadalmi szel­lem áttör az államnak mesterséges határain, vissza sir demiarkációikon és óceánokon túlról is és követeli a maga érvényesülését. És mint a történelmi példák igazolják: a társadalom nemcsak átalakítani, hanem egészen újra teremteni is képes a maga álla mii szervezetét, a hatóerő érvényesülés földrajzi területének visszaszerzése által. Sőt a faji azonosság öntudata által összekapcsolt tár­sadalom még saját állami szervezet nélkül is folytatja, egyedül faji alapon megszervezett társadalmi életét, szétszóródva a legkülönbözőbb nemzetpolitikai egy­ségeknek földrajzi területein. Ezek a történelmi tények -a társadalomnak öncélu­ságát, az állami szervezet feletti felsőbbségét, — vi­szont az állami szervezetnek eszköz szerepét és a tár­sadalommal szemben alárendeltségi viszonyát bizonyít­ják és igazolják. Igazolják és bizonyítják azt, hogy a társadalmak nemzeti hitcikkelyeik közé iktatták örölkéletre hivatott­ságuknak öntudatát. Igazolják és bizonyítják azt is, hogy viszont az állami szervezetnek élettartama, ható­erejének működési területe véges. II. Állami jeladatok és államháztartás. Állam és társadalom egymás iránti viszonylatá­nak megjelölése után foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy melyek azok a társadalmi érdekek és célok, ame­lyek az állami szervezetet indokolják? A 'egegyetemesebb és egyúttal olyan társadalmi érdekek és célok, amely érdekek kizárólag a társadalom összerejének együtthatása által védhetők és kielégíthe­tők. És olyan célok, amelyeknek elérhetése érdekében a társadalom összereje nem nélkülözhető. Ezek a legegyetemesebb érdékek és célok követ­kezők: 1. a társadalom belső rendjének, a közbiztonság, személy- és vagyon-bátorságnak kérlelhetetlen fenntar­tása. 2. a társadalom otthonának: az ország szent ha­tárainak vér és vagyonáldozattal védelme; 3. a jognak védelme, az igazságnak, — egységes jogszabályoknak a legmesszebbmenő tárgyilagossággal a 1 ka 1 ma z tat ás s a 1 ki sz o-lgál t at ás a; 4. a faji szellem kizárólagos uralmának biztosítása érdekében a közművelődésnek fáradhatatlan terjesztése és fejlesztése; 5. a nemzeti egységbe szervezett társadalom te­kintélyéneik a külföld előtt fenntartása, gazdasági és művelődési érdekeinek a külföldön mejgvédelimezése; 6. mindezen egyetemes érdekek és célok védelme és elérhetése érdekében szükséges pénzügyi fedezetről gondoskodás. Ezek azok az úgynevezett politikai kérdések, ame­lyeket illetően a jogszabálynak kezdeményezése, meg­alkotása és végrehajtása tisztán és kizárólag az állami szervezet hatáskörébe tartozik. Ezek azok az állami fel­adatok, amelyeknek intézése az állam szervezet egyes szerveinek: a törvényhozó, a kormányzati és a törvény­kezési hatalomnak hatáskörét kitöltik. Ebben a részle­tezésben egyszersmind megjelöltem az államháztartás­nak kereteit is. Az államhatalom hatóerejének hivatása egyetemes, ennek a hatóerőnek zavartalan működését a liberális-kapitalista gazdasági rendszernek egyoldalú és a nemzetnek általános szociális érdekei közötti ellen­tétek nem gátolhatják. Az államháztartás keretébe tehát csak az imént el­sorolt politikai feladatok pénzbeli teijesíthetésének kér­dései tartoznak. Egyrészt a szükségletek összegének megállapítása, másrészt a szükségletek összegének fe­dezetéről gondoskodás az állami vagyonnak és nem­zeti felségjogoknak jövedelmeiből, az állami egyedáru­ságöknalk, a vám, illeték, stb. jövedelmi forrásoknak be­vételeiből és az ezek által nem fedezett szükségleti ösz­szeg erejéig az állampolgárokra 'kivetett adókból. III. Társadalmi feladatok és a nemzeti háztartás. A politikai természetűikre tekintettel szorosan vett állami feladatoknak részletezése után vizsgáljuk meg a társadalom cselekvésének körét. Úgy látjuk, hogy a társadalom cselekvési körének tartalma legnagyobb részben a különböző gazdasági foglalkozásoknak szakadatlan láncolatából és folytatá­sából áll. Igen jelentékeny rész emellett a közművelő­dési, — és ezzel a kétféle, t. i. gazdasági és közművelő­dési cselekvéssel kapcsolatban az. ú. n. szociális te­vékenység. Ezúttal a társadalomnak gazdasági tevékenységé­ről értekezem, mint amelynek érdekében a szervezeti reformokat sürgetem. Régi és válóban klasszikus megállapítás, az, hogy minden gazdasági kérdés társadalmi kérdés. Gazda­sági vonatkozású kérdéseknek megoldása nem az ál­lamnak politikai, hanem a társadalomnak önkormány­zati hatáskörébe tartozik. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom