Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 1-2. szám - Az állam és a társadalom viszonyáról és feladatairól

szervezi az államot. Alkotja és szervezi azzal az öntudattal, hogy az állam, miniden alkatrész szervezetével együtt őt, a társadalomnak boldogulását szolgálja. Röviden: az állami szervezet miérettünk, társadalomért van. A 'társadalomnak szociális jóléte, biztonsága egyrészt, másrészt az államnak mint eszköznek ereje egyenes arányban állanak egymással. Eröis állami szervezet biztosít ja a társadalom földrajzi elhelyezkedéséneik: az országnak nevezet otthonnak szent határait, ezeken a határokon béliül a társadalom jólétét, fejlődését, a nemzeti egységben időtlen időkig megmaradást: a nemzeti örökéletet. Az állami szervezetnek, mint a társadalom eszközének hajtóereje természetesen csupán földrajzilag meghatározott területen érvényesül. Ez a földrajzi terület az időknek folyamán változást szenvedhet. Sőt a társadalom egészen el is veszítheti az állami szervezetet, hatóereje érvényesülésének földrajzi területét. Ennek következtében az állami szervezet hatóerejének tevékenységi területe összeszorul, vagy teljesen meg is semmisül. Az állami szervezet életében bekövetkezett eme roppant változások ellenére is azonban a faji azonosság által egységbe tömörített társadalom tovább is él. Nem jól él most már nemzeti életet, de azért tovább is él. Mert a faji összetartozásnak öntudata, tehát a most már csupán eszmei kapcsokkal összetartott társadalom nem szorítható mesterségesen megvont földrajzi határok közé. A fajd azonosság öntudatának és sok más tényezőnek együttes eredőjelként kialakult társadalmi szellem áttör az államnak mesterséges határain, vissza sir demiarkációikon és óceánokon túlról is és követeli a maga érvényesülését. És mint a történelmi példák igazolják: a társadalom nemcsak átalakítani, hanem egészen újra teremteni is képes a maga álla mii szervezetét, a hatóerő érvényesülés földrajzi területének visszaszerzése által. Sőt a faji azonosság öntudata által összekapcsolt társadalom még saját állami szervezet nélkül is folytatja, egyedül faji alapon megszervezett társadalmi életét, szétszóródva a legkülönbözőbb nemzetpolitikai egységeknek földrajzi területein. Ezek a történelmi tények -a társadalomnak öncéluságát, az állami szervezet feletti felsőbbségét, — viszont az állami szervezetnek eszköz szerepét és a társadalommal szemben alárendeltségi viszonyát bizonyítják és igazolják. Igazolják és bizonyítják azt, hogy a társadalmak nemzeti hitcikkelyeik közé iktatták örölkéletre hivatottságuknak öntudatát. Igazolják és bizonyítják azt is, hogy viszont az állami szervezetnek élettartama, hatóerejének működési területe véges. II. Állami jeladatok és államháztartás. Állam és társadalom egymás iránti viszonylatának megjelölése után foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy melyek azok a társadalmi érdekek és célok, amelyek az állami szervezetet indokolják? A 'egegyetemesebb és egyúttal olyan társadalmi érdekek és célok, amely érdekek kizárólag a társadalom összerejének együtthatása által védhetők és kielégíthetők. És olyan célok, amelyeknek elérhetése érdekében a társadalom összereje nem nélkülözhető. Ezek a legegyetemesebb érdékek és célok következők: 1. a társadalom belső rendjének, a közbiztonság, személy- és vagyon-bátorságnak kérlelhetetlen fenntartása. 2. a társadalom otthonának: az ország szent határainak vér és vagyonáldozattal védelme; 3. a jognak védelme, az igazságnak, — egységes jogszabályoknak a legmesszebbmenő tárgyilagossággal a 1 ka 1 ma z tat ás s a 1 ki sz o-lgál t at ás a; 4. a faji szellem kizárólagos uralmának biztosítása érdekében a közművelődésnek fáradhatatlan terjesztése és fejlesztése; 5. a nemzeti egységbe szervezett társadalom tekintélyéneik a külföld előtt fenntartása, gazdasági és művelődési érdekeinek a külföldön mejgvédelimezése; 6. mindezen egyetemes érdekek és célok védelme és elérhetése érdekében szükséges pénzügyi fedezetről gondoskodás. Ezek azok az úgynevezett politikai kérdések, amelyeket illetően a jogszabálynak kezdeményezése, megalkotása és végrehajtása tisztán és kizárólag az állami szervezet hatáskörébe tartozik. Ezek azok az állami feladatok, amelyeknek intézése az állam szervezet egyes szerveinek: a törvényhozó, a kormányzati és a törvénykezési hatalomnak hatáskörét kitöltik. Ebben a részletezésben egyszersmind megjelöltem az államháztartásnak kereteit is. Az államhatalom hatóerejének hivatása egyetemes, ennek a hatóerőnek zavartalan működését a liberális-kapitalista gazdasági rendszernek egyoldalú és a nemzetnek általános szociális érdekei közötti ellentétek nem gátolhatják. Az államháztartás keretébe tehát csak az imént elsorolt politikai feladatok pénzbeli teijesíthetésének kérdései tartoznak. Egyrészt a szükségletek összegének megállapítása, másrészt a szükségletek összegének fedezetéről gondoskodás az állami vagyonnak és nemzeti felségjogoknak jövedelmeiből, az állami egyedáruságöknalk, a vám, illeték, stb. jövedelmi forrásoknak bevételeiből és az ezek által nem fedezett szükségleti öszszeg erejéig az állampolgárokra 'kivetett adókból. III. Társadalmi feladatok és a nemzeti háztartás. A politikai természetűikre tekintettel szorosan vett állami feladatoknak részletezése után vizsgáljuk meg a társadalom cselekvésének körét. Úgy látjuk, hogy a társadalom cselekvési körének tartalma legnagyobb részben a különböző gazdasági foglalkozásoknak szakadatlan láncolatából és folytatásából áll. Igen jelentékeny rész emellett a közművelődési, — és ezzel a kétféle, t. i. gazdasági és közművelődési cselekvéssel kapcsolatban az. ú. n. szociális tevékenység. Ezúttal a társadalomnak gazdasági tevékenységéről értekezem, mint amelynek érdekében a szervezeti reformokat sürgetem. Régi és válóban klasszikus megállapítás, az, hogy minden gazdasági kérdés társadalmi kérdés. Gazdasági vonatkozású kérdéseknek megoldása nem az államnak politikai, hanem a társadalomnak önkormányzati hatáskörébe tartozik. 4