Törvényhozók lapja, 1936 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936 / 9-10. szám - Mielőbb le kell szállítani a külföldi kölcsönök kamatát!

Á költségvetés Mult hó 1-én tartott képviselőházi ülésen nyújtotta be Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter az 1936/37 évi állami kültségvetést, amelynek főbb végösszegei a következők: I. Állami közigazgatás, összes kiadás — — — 188.2 millió I\ összes bevétel — — — 771.6 millió P. Hiány: — — 16.6 millió T. II. Állami üzemek. Összes kiadás — — — 423.6 mill:ó P. összes bevétel — —- — 364.3 millió P. Hiány: — — 59.1 millió P. IH. Együtt. összes kiadás — — — 1.211.8 millió P. Ösezes bevétel — — — 1.136.1 millió P. Hiány: — — 75.7 millió P. Az előző évi költségvetés 75.9 millió P. hiányt irányzott elő. Az 1936/37. évi költségvetésben tehát a hiány 0.2 millió P.-vel kevesebb. A benyújtott költségvetésben tehát az állami közigazgatás kiadásai —i — — — 21.6 millió P.-vel bevételei — — — — 23.6 millió P.-vel az állami üzemek kiadásai — — — — 14.1 millió P.-ve] bevételei —> — — — 12.3 millió P.-vel vagyis végeredményben az egész költségvetésnek kiadásai — —• — — 35.7 millió P.-vel bevételei — — — — 35.9 miilió P.-vel emelkedtek. Beugrató ügynökök bankárja Űjra szerepel a bíróság előtt fekvő iratokban az a bankár, aki már meglehetős hírnévre tett szert uzsorapereivel. Ez a magánbankház iskolapéldáját mutatja üzleteivel a legelképesztőbb kihasználó uzsorának, valamint annak a tojástáncnak, amit a paragrafusok között lejt. Most legújabb üzletága, hogy beugrató ügynököktől veszi át a megszorult hivatalnokok váltóit. Csodálatos, hogy nem lehet leoperálni gazdasági életünkről az ilyen élősdieket, s még ma is rendelkezhetik bankári engedéllyel a magát nagy hangon „banküzletnek" nevező kis uzsorás. A bíróság előtt folyó perből tűnik ki, no meg a rendőrségi jegyzőkönyvekből, hogy miként lehet ezerkétszáz) pengöe váltóra —1 kétszáz pengőt folyósítani egy megszorult magasrangú fővárosi tisztviselőnek. Félő, hogy a polgármester rendeletével feloszlatott pumpkassza-egyesületek megszüntetése csak növelni fogja ennek a hirhedt banküzletnek a működési terét. Intézményesen kellene megszüntetni ezeket az anomáliákat. A Vásár hírei A Budapesti Nemzetközi Vásár leglátványosabb és folklorisztikus szempontból rendkívül érdekes csoportja lesz a „Magyar Falu". Együttes kiállítása ez a magyar népművészetnek, háziiparinak és iparművészeinek, amelyek pavillonjai árkádos kiképzéssel fogják körül a magyar udvart. Az udvar közepén egy harangláb épül, amelynek eresze alatt Magyarország egyes vidékeinek karakterisztikus népművészeti termékeit fogja egy-egy népviseletbe öltözött kiállító bemutatni. Régi székely stílusú kerekes kút is fokozni fogja az udvar magyar falusi hangulatát. Az árkádok alatt a magyar népművészet ragyogóan tarka hímzéseit, pókhálófinom csipkéit, eredeti formájú és díszítésű agyagedényeit állítják ki. A pavillonokban külön zsűri által kiválogatott kisipari remekek, továbbá az Iparművészeti Társulat tagjainak kiállítása (porcellán- és üvegfestések, kerámiák, textil- és bőriparmüvészeti tárgyak), valamint a Műhelyszövetség iparművészeti produktumai nyernek elhelyezést. A főváros gazdaságpolitikája A főváros közigazgatási bizottsága előtt a polgármester minden hónapban részletesen beszámol a közigazgatás menetéről és az előfordult jelentőségteljesebb eseményekről. Most felmerült az a kívánság, hogy ezek a jelentések olyan adatokat is tartalmazzanak, amelyek áttekinthető képet nyújtanak az álalános gazdasági helyzetről. Tekintettel arra, hogy a gazdaságkutat! intézet, az iparkamara, továbbá a statisztikai hivatalok nem azonnal dolgozzák fel a rendelkezésükre álló adatokat, a közigazgatási bizottságnak Szendy Károly polgármester csak félévenként fog nagyobb jelentésben beszámolni az általános gazdasági helyzet alakulásáról. Ezekben a jelentésekben a polgármester nemcsak a fővárosi közigazgatás eseményeiről, valamint a közüzemek forgalmáról fog képet adni, hanem részletesen megvilágítja minden iparágnak és a főváros valamennyi foglalkozási rétegének gazdasági helyzetét. Az első gazdasági beszámoló valószínűleg júliusban kerül a közigazgatási bizottságok elé. „Ha Magyarországon mindenkor a higgadt politikai megfontolás lenne döntő, akkor ez a vitéz és független nemzet tisztában maradna magával arra nézve, hogy nunt sziget a szláv népességek széles tengerében, aránylag csekáiy száma meüefct, csak úgy biztosíthatja magát, ha támaszkodik a német eiemre Ausztriában es Németországban. De a Kossuth-íéle epizód és a birodalomhoz hü német elemek elnyomása magában Magyarországon és még más tüneteik is arra mutatnak, Hogy válságos pillanatokban a magyar huszár és ügyved önbizalma erösebb, mint politikai számítás és az önuralom. Hisz még nylTgodt időkben is nem egy magyar azt a dalt huzatja magának a cigánnyal, hogy: „Jaj de hunefut a németi" Bismarck mondotta ezeket. A „hunefut" szónak mélyebb értelme van, mint általában minden egyes szaváról külön szövegmagyarázatot kellene adni. Vagyis Bismarck szemünkre veti — rosszul informálták! — hogy mi üldözzük a német nemzetiségeket, hogy Andrássy Gyula gróf huszár, Kossuth Lajos és Deák Ferenc pedig ügyvéd volt. Végül a magyar nóta idézetben pedig teljesen szerencsétlenül fogta meg a dolgot. Ugyanis ő a „huncfut"-ot „Hundsfott"-nak írja, amely szószerint lefordítva: gazembert jelent, holott a magyar huncut szó messze áll ettől az értelmezéstől, nem szólva a nóta kuruc-labanc vüágból való származásáról. íme, még az olyan nagy államférfiak is, mint Bismarck, milyen tévesen vonnak le következtetéseket az egyoldalú értesültség alapján . . . (Bismarck: „Gedanken und Erinnerunpen" IRQS* MA