Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1935 / 7-8. szám - Előtérbe kell helyezni a részvényjogi reformot
JOGÉLET •••iiiiiititiiiiiiiiiiiitiitiiiiriitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniHiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiniiiiuiiHiiiiiiiiiiiiuiiunuj Előtérbe kell helyezni a részvényjogi reformot A hatvanéves kereskedelmi törvényünk, illetve az ennek keretébe tartozó társaságijog ma már sehogyan sem szolgálja az ország gazdasági érdekeit. Nagyon lényeges ez abból a szempontból, hogy amikor a rohanó élet és a napról-napra felvetődő jogiszükséglet úgyszólván a bíróságok ítéleteiből leszürödő jogalkotásra van utalva, a legkomplikáltabb esetekben főleg, hogy akkor végre napirendre tűzzék a részvényjogi reformot is. Mert nemcsak az elmúlt hatvan év az oka az elavultság hiányérzetének, hanem a közbejött nagy gazdasági felfordulás szülte zür-zavar is. Mert hiába mondják sokan azt, hogy az anyagi jogszabályok terén nehéz a folytonos változtatás, hogy ennél sokkal fontosabb a beidegzettség, a rohanó élet, a napról-napra születő számtalan korlátozó rendelet mégis csak megzavarja ezt a kívánatos beidegzettséget és ezért egy átfogó, új gazdasági jogalkotás ma már elkerülhetetlen. Többszörösen vonatkozhatik ez a társasági jogra. A legutóbbi ilyen jogalkotás, a korlátolt felelősségű társaságok bevezetése, csak egy kezdő lépés volt az anyagi jogunk modernizálása felé, azonban jelentőségében közel sem áll ahhoz, amit a részvényjogi reform jelent, illetve jelentene az egész gazdasági életünkre. Sokszor ügy tűnik fel, hogy, mintha valamilyen láthatatlan lelki junktim állana fenn a részvényjogi reform és az összeférhetetlenségi törvényjavaslat között, amikor a törvényhozás munkájára gondolunk, mert mindkettő évek hosszú sora óta van műsoron, de sohsem értünk még el az előadás, megkezdéséig. Az igazságügyi kormányzat tudtunk szerint már rég foglalkozik a részvényjogi reform előkészítésével, sől külön szakembert küldött ki Angliába tanulmányozni az ottani legújabb ilyen jogalkotásokat és gyakorlatot. Már ennek több, mint egy éve. Lehet, hogy egyéb gazdasági törvényelőkészítések -— mint amilyen pl. a gazdaadóságok ügye is — háttérbe szorítja ezt a rég várt és óhajtott jogi reformot azonban tartjuk értékben és súlyban olyan fontosnak, hogy az elkövetkező parlamenti munka előterébe helyezzük. Mert azt nem kell közelebbről megvilágítanunk, hogy mit jelent a társasági jognak a mai szükséglet, a mai kívánalmak nívójára való emelése, pl. a tőzsdei élet szempontjából. Mert a belső tökeképződés, a belső vállalkozási kedv megindítása, a bizalmi válság teljes leküzdéséhez járulna nagyban hozá a részvényjogi reform, amitől oly sokan, egész értehetően, ma még idegenkednek. Az angliai mintát alkalmasnak tartjuk a mi gazdasági életünkbe való átültetésre, miután azzal összehasonlítva, a mi jelenlegi álapotainkat ezen a téren, csak jót várhatunk a változtatástól. Lehet, hogy a ma élő, vezető szerepet játszó nagy részvénytársaságok vezetői nem nézik jó szemmel, ha ez a kérdés napirendre kerül, azonban egyesek érdeke, akiknek hatalmat az elavult hatvanéves kereskedelmi törvényünk társasági joga biztosított, sernmikép sem lehet mérvadó a köz nagy érdekei szempontjából. Sürgősen napirendre kell tűzni a kereskedelmi társaságokra vonatkozó jogszabályok revízióját, azt az ország mai szükségletéhez, mai célkitűzéseihez idomítva, sürgősen meg kell csinálni, mert ez egyik legfontosabb alkotó elem a belső gazdasági élet egészséges akkumulációjának a megindítására. Nem jelszavakról van szó, nem arról, hogy vájjon a kormányzat tőkeellenes-e, vagy sem, — hiszen ezt könnyű ráfogni hangulatkeltés szempontjából, ép azok részéről, akik elavult jogszabályok segítségével kerültek ma előnyösebb helyzetbe, — hanem a köz anyagi jogi biztonsága és jövő fejlődése szempontjából. Csakis a részvényjogi reform sürgős megalkotása hozná meg azt, amit sok vonatkozásban vár a gazdasági élet. A vállalkozó tőke biztonságát és bizalmát, minden tökének a helyes útját, a tőzsdén keresztül való elhelyezkedését, azonban amíg nincs meg az új részvényjogi reform, addig nem lehet egészséges tőzsdei piac sem. A jelenlegi tőzsde csak egy paródiája annak, amit ez a fogalom jelent, vagy amilyen tőzsdéket ma még nyugaton is láthatunk. Nem a tőkeszegénységen múlik ez, hanem a töke biztonságán, az ellenőrzés hatálytalanságán, ami az elavult anyagi jogszabályok között el nem érhető. Az értéktőzsde nem kapcsolható ki a kapitalisztikus gazdasági rendből, de nem is kell kikapcsolni, ha egy gazdasági élet rendelkezik mindazokkal a jogalkotásokkal, amelyek szükségesek az értékek védelmére. Tehát ép azért, amiért oly sokszor sürgetik az állami intenvencioinizmus csökkentését a gazdasági életben, kérjük a gazdasági élet egyedeinek a társasági jog segítségével is való megvédését. A belső élet megindításához szükség van erre, tehát sürgősen napirendre tűzendő. (L. G. dr.)