Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 5-6. szám - A társadalombiztosítás uj útjai. 4. [r.]

társadalombiztosítás uj útjai Irta: Fehér Andor dr. IV. Már a MABI kalkulációknál felmerült az a kétség, vájjon nem borítja fel számításainkat a biztosítottak tömeges mnukaabbahagyása ép azért, mert a biztosítók szolgáltatása a megélhetést munka nélkül is nyújtani fogja. Akkor bátrak voltunk rámutatni arra, hogy az irodai alkalmazottak, akik a javadalmazásért szellemi munkájukat bocsátják áruba, épp a magasabb korosztá­lyokban érkeznek el teljesítményük — és épp ezért azok ellenértékének is — a legmagasabb fokára. A szellemi munkának egyik legfontosabb alkatelemét az ismeretet és tapasztalatot rendszerint magasabb korban érvén e! a szellemi munkás. Már akkor hivatkoztunk arra is, hogy gyökeresen máskép áll a helyzet az üzemi alkal­mazottaknál, a testi munkásoknál s előrebocsátottuk, hogy megfelelő helyen e kérdéssel foglalkozni is fogunk. A testi munkások legnagyobb részénél — talán csak a szakmunkások egészen kis hányadát figyelmen kívül hagyva — az ismeret és tapasztalat erősen hát­térbe szorult a testi munka intenzitásával szemben és ennek természetes következménye azután a munka­béreknek egész más módon való alakulása, mint a szel­lemi munkásoknál. De másként alakítja ki ezt az a vi­szonykülönbség, amely a szellemi munkás és munka­adója, vagy a testi munkás és munkaadója között fenn­áll. A testi munkás sokkal gyakrabban változtatja munkahelyét s távol állván magától a vállalkozás szel­lemétől, nem is kerülhet munkaadójával olyan közeü nexusba, mint a szellemi munkás, aki rendszerint egy helyen töltvén munkaidejének legnagyobb részét, szinte egybeforr a vállalkozással, ügymenetét áttekinti s korá­nak emelkedésével a munkaadójához való viszony is egyre szorosabbá válván, pozíciója és munkájának el­lenértéke is növekszik. A testi munkással, mint idegen­nel állván szemben a vállalkozó, csak a felkínált munka­erőt nézi s a magasabb korban megcsökkent fizikai tel­jesítőképességért természetszerűleg csak csökkent el­lenértéket fizet. 26 30 40 SO 60 70 60 5. ábra. MABI biztosítottak nősülése. Ha megnézzük a 6. sz. ábrát, amelyen az I. görbe a MABI-ban biztosított munkaválalók korszerinti napi 1300 1200 1100 \ 6. ábra. 18 éven aluli gyermekek száma a biztosítottak halálakor. munkabérelosztását jelenti, a II. görbe pedig az OTI­ban biztosítottakét, akkor egészen világosan látjuk, hogy amíg a szellemi munkások fizetésük maximumát aránylag későn, 52 éves korukban érik el, addig a testi munkások már 42 éves korukban eljutnak a maximális napibérhez. Ez tehát azt jelenti, hogy aránylag rövid munkaidő, rövid biztosításban eltöltött idő, cca 20—22 év után éri el a testi munkás legnagyobb munkabérét s azután fokozatosan esik vissza. 10P i p W 20 10 ÍO 50 eo 70 7. ábra. MABI-ban és OTI-ban biztosítottak korszerinti napibérmegoszlása. Ha már most az irodai alkalmazottakéhoz hasonló­képpen építenénk fel a biztosítók szolgáltatásának el­gondolását, akkor ha 20 év után 50%-kal kezdődő és 2%-kal növekvő járadékot nyújtanánk, nagyon hamar eljutnánk odáig, hogy a biztosítók szolgáltatásai egyen­értékűek lennének, vagy felülmúlnák azt az összeget, amelyet a testi munkás állásában megmaradva, biztosí­tási kötelezettséggel járó munkahelyén kereshetne. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom