Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 19-20. szám - Trafikosok segélyalapja

Nem volt szándéktalan ez a beállítás, mert rang03 és címes tisztviselő talán sehol annyi nincs, mint éppen .a két kötelező biztosítónál. S talán elképzelni sem nehéz, hogy a címes tisztviselők javadalmazása az adminisztrációs költségek legnagyobb részét teszik. Tehát leépíTeni: ez az egyetlen megoldás. Elég lesz talán egy vezér is és lényegesen kevesebb tisztviselő', mert egy rangos fiszitviselő javadalmazásából ujabb 3 orvos állhat esetleg a gyógyulást kereső rendelkezésére. Leépíteni addig, amíg a közvélemény felháborodása az egész intézményt organizációjának hibája miatt el nem söpri. KÖZGAZDASÁG luiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Trafikosok segélyalapja A dohányjövedéki reformokkal kapcsolatban sorozatos cikkekben ismertettük a tennivalókat pár hónappal ezelőtt. Ezekben volt egy pont, ahol hivatkozva az osztrák példára, nálunk is meghonosítani véltük azt a rendszert — amely végeredményben különben is kormányzati célkitűzés nálunk is az érdekképviseleti reform, alakjában — hogy a Dohányjövedék kényszerítse külön érdekképviseleti alakulatba az összes trafikosokat, hogy legyen egy olyan autonóm társulati szervük, amely méltóan képviselhesse a trafikosok anyagi és erkölcsi érdekeit. Utóvégre nem kisebb számú társadalomról van szó ebben az esetben, mint 12500-ról, miután ennyit tesz ki az egész országban a dohányáruk eladásával foglalkozók, illetve engedélyesek száma. A nívó emelése miatt is igen fontos lenne, hogy olyan érdekképviselete legyen ennek a rétegnek, amely külföldi példák alapján emeli az eladási lehetőségeket és ezzel úgy a kincstár, mint a fogyasztók érdekeit is szolgálná. Van egy egyesületük, illetve szövetségük a trafikosoknak, azonban itt olyan személyi harcok dúlnak, amely nem alkalmas arra, hogy komoly képviseletnek számítson. Jellenző azonban még az is erre (Dohányárusok Országos Szövetsége), hogy összesen nincs több tagja, mint 350. Tehát a 12.500-ból csupán 350. Ez semmiesetre sem reprezentálja az egész trafikosságot. Van azonban egy olyan jelenség, amiért szóvá kell tennünk ezt az egész ügyet és amelyre fel hívnánk a pénzügyminiszter úr figyelmét. Ugyanis ez a szövetség keresztül vitte, hogy a pénzügyminisztérium elrendelte (5265. — XI. 1932. sz. alatt) a felvételezési lapoknak a szövetség részéről való kizárólagos árusítását. Csakis ezen a felvételezési lapon lehet árút igényelni az egész országban az öszszes trafikosoknak és egy ilyen lapnak az ára 4 fillér. Az ebből befolyó jövedelem pedig egy u. n. Segélyalap jövedelmét alkotja. Ez a segélyalap arra szolgál, hogy a szegény kistrafikosokat kölcsönnel támogassa, olcsó kamatozás mellett, tudvalévő, hogy a legtöbb kistrafikos ne mrendelkezik megfelelő tőkével, hiszen van külön O. K. H. kistrafikhitel is. Ezekből a négy filléres felvételezési bíankettákból 1932. óta mintegy 65.000.— pengő jött össze, ami elég jelentékeny összeg. Igen ám, de most jön a humor. Annak ellenére, hogy ezt a fillérekből származó alapot az egész ország trafikossága adja össze, abból kölcsönt csakis a szövetség tagjai kaphatnak, vagyis csak 350 ember. Hol itt az igazság? Ezért kell sürgősen elrendelni a kötelező tagságot, úgy mint Ausztriában, akkor növelhető lenne a segélyalap, sőt az O. K. H. helyett ennék az érdekképviseleti szervnek külön kishitelalapot szervezhetnének. De akkor a dohányjövedéki igazgatóság több gondot kellene, hogy fordítson erre a szervre, oda külön delegáltat küldhetné ki, aki befolyást gyakorolna az ügymenetre és nem néznék el, mint most azt, hogy az így befolyt filléreket nemcsak a segélyalap kitűzött céljára fordítják, hanem adminisztrációs költségekre is, miután a szövetségnek, kevés tagja miatt, nincsen más jövedelme, mint a felvételezési bíankettákból származó filléres adó. Különben is ez a szövetség most már hosszú hónapok óta alapszabályellenesen működik, nincs vezetősége, hanem egy „főtitkár" irányítja és egy ügyész, természetesen fizetésért. Itt sürgős intézkedést kell a pénzügyminisztérium részéről foganatosítani és tisztázni ennek az érdekképviseletnek a helyzetét. / NEMZETKÖZI VÁSÁR ÜGYE. Abból az alkalomból, hogy éles ellentét támadt a GyOSz elnöksége és a kamara elnöke között, napirendre tűzték a Nemzetközi Vásár átszervezésének az ügyét. Lapunk hasábjain éveken keresztül jelentek meg cikkek azzal kapcsolatban, hogy a vásár már kinőtt a kereteiből, továbbá sérelmeztük azt is, hogy a kamara a jelenlegi formájában rendezze meg. A most több helyen napvilágot látott, nyilvánvalóan sugalmazott cikkek ezzel az üggyel kapcsolatban enm voltak tárgyilagosak és főleg nem abból a szempontból tárgyalták, amelyből mi annakidején tartottuk ezt az ügyet napirenden. így például teljesen elhibázottnak véljük azt, ha a vásár Jelenlegi szervezetét megbontanák és ha ebbe egyáltalán politikumot vinnének bele. Mint ahogy végzetesnek tartanánk a vásár további fejlődésére azt, ha a jelenlegi vezetőséget, Vértes Emilt és Hallóssy Istvánt valamilyen indokolással, vagy valamilyen okból elkedvetlenítenék, vagy akár elejtenék. Teljesen elrontanák ezt az intézményt, amelyet mégis csak a mai vezetőség kitartó, szakavatott és lelkes munkája fejlesztett mai nagyságára. A teljes tárgyilagosság kedvéért mi vagyunk sietünk kijelenteni, hogy elhibázottnak tartanánk minden olyan lépést, vagy kombinációt, amely mélyében érintené a vásár jelenlegi konstrukcióját, azt pedig, hogy a vásár rendezésével a GyOSz nyerjen nagyobb befolyást, abszolút elvetendőnek tartjuk, mert ez csakis a vásár visszafejlesztését jelentené. Az a tény, hogy Éber Antal több alkalommal nyíltan hangoztatta felfogását és véleményét a vámvédelmes nagyiparral szemben, semmikép sem indokolja meg azt, hogy ezért egy olyan intézményt, mint a Nemzetközi Vásár a GyOSz urai megbontani igyekezzenek. Eltekintve attól, hogy Éber Antal szabadkereskedelmi felfogását az ország jelentékeny többsége helyesli, a jövő is igazolni fogja és egy 159