Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 19-20. szám

NAPIRENDEN VAN: 1. A miniszterelnök Berlinben 2. A 300 éves egyedem 3. Összeül a parlament 1. A MINISZTERELNÖK BERLINBEN. A cáfola­tokon kell kezdenünk, mert ezekből tűnik ki legjobban az, hogy milyen érzékenyek a külföldi sajtóorgánumok, illetve ezeken keresztül az ottani „hivatalos" közvéle­mény. Kétségtelen, hogy kevés utazásnak volt olyan jő „sajtó"-ja, mint Gömbös Gyula mostani berlini útjá­nak. Természetesen abból a szemopontból, hogy ezen keresztül nyilatkozott meg a trianoni „hódítók" rossz lelkiismerete. Mintha inogni éreznék maguk alatt a ta­lajt. Jellemző, hogy ők ki is mondják azt, amit nálunk csak álmodni mernek ma még az emberek. Az bizonyos, hogy a belpolitika eseményei égi­szen eltörpülnek emellett a külföldi utazás jelentősége és órási visszhangja mellett. Ha ebből a szempontból visszaemlékezünk pl. Bethlen gróf külföldi utazásaira, akkar eszünkbe kell, hogy jusson az akkori idők bel­politikai atmoszférája az ilyen utazások alkalmával. Mindig valamilyen belföldi szenzáció is akadt, olyany­nyira, hogy az akkori miniszterelnök szinte szántszán­dékot látott abban, hogy amíg ő külföldön van, addig itthon rontani akarják az ő külföldi lehetőségeit. Most egész már a helyzet. Mert annak ellenére, hogy ma ls vannak fontos belpolitikai események, mégis eltörpül­nek és főleg — nem irányulnak a mostani miniszterel­nök lehetőségei ellen, sőt összefogólag az egész ország közvéleménye lélekzetvisszafojtóan aggódva, remény­kedve figyeli ezt a vadászati kirándulást. S legyünk őszinték: hízeleg is nekünk az, hogy a külföld ilyen nagyon felfigyelt reánk egyszerre ennek az utazásnak a kapcsán, akkor, amikor most már hosszú hetek óta csakis az olasz-angol-abesszín ügy genfi kompliká­ciói kötötték le az egész világ figyelmét. Íme: a kis agyonnyomorított ország hirtelen az egész világ köz­véleménye elé került. Az a fogadtatás, amelyben Gömbös Gyulának volt része a német nagyhatalom részéről — lássuk be, hogy Németország a szó legszorosabb értelmében ma nagy­hatalom — valóban többet jelent, mint egy barátságos vadászkirándulásra érkező kis ország premierjének ud­varias vendégüllátása. Sokkal többet jelent már külső­ségeiben is és ekkor nem is beszéltünk a belsőségekről. Erről majd a közeljövő fog beszélni, úgy érezzük, he­lyettünk és mások helyett is, sokkal tárgyilagosabban... 2 A 300 ÉVES EGYETEM. Szép ünnepségek so­rozata kezdődött meg a napokban a Pázmány Péter tudomány egyetem háromszázéves jubileuma alkalmá­val. Ez az egyetem is egyik bizonyítéka a magyarság szellemi fölényének és annak az elhivatottságának, amellyel állta évszázadokon keresztül a müveit nyugat védelmét a kelet barbár hullámai ellen. Hát elképzel­hető az, hogy a magyarságnak ezt az elhivatottságát a mai kor ne respektálja és, megengedje, hogy a Balkan feléje emelkedjék és élő részeket hasítson ki belőle. Nem, mert az a hivatás, amely fennállott az elmúlt há­romszáz év alatt, épúgy, fenn fog állani a következő századokon is. Tehát nemcsak a földrajzi kijelöltseg pecsételi ezt meg, hanem szellemi hivatottság is, ami mégis csak többet jelent értékben, mint az előbbT. Ezeket az értékeinket a jövő igazolni fogja és ezért minden ünneplés figyelmeztető legyen arra, hogy be­csüljük meg kultúréletünk eme fényesmultú és nagyhi­vatottságú intézményét. 3. ÖSSZEÜL A PARLAMENT. E hó 14-én kezdődik a Ház őszi munkája. Nincs még pontosan összeállítva a munkarendje, de az bizonyos, hogy nagy és súlyos munka vár az ország parlamentjére. Hacsak közben nem áll be olyan sorsdöntő fordulat a nagy külpolitiká­ban, amikor egy ország nem ér rá még arra sem, hogy belső égető ügyeivel foglalkozzék, hanem a nagy nem­zetek közötti helyzetével kell minden erejével törődnie, akkor, természetesen újra el keíT napolni a Ház munkál­kodását. Egyébként az összeülő Ház rendes napirendjén kívül élénk belpolitikai vita is fog kialakulni, egyrészt az ellenzéki front újraalakulásával — talán addigra már itt is tiszta kép fog kialakulni — másrészt a most megsemmisített és a még ezentúl megsemmisítendő egyes mandátumok sorsa és ténye miatt is. Legyünk kissé tárgyilagosak és szögezzük le azt, hogy az olyan nagyon felhánytorgatott alkotmányvédelem sem kifo­gásolhatja azt, hogy a bíróság megőrizte befolyásmen­tességét és a hatalom elébe helyezi az igazságot. Ez természetes, azonban a közigazgatási bíróság által ki­fogásolt választási törvénytelenségek mégis csak a választói rendszerből folynak és származnak, tehát ez 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom