Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 17-18. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja 6.[r.] Nemzeti pénzügyi önállóság

gyar Nemzeti jegybank" elnevezéssel mint egyéni céget, a magyar nemzetnek egyetemes, osztatlan és örökös tulajdonául nyilvánítja. 2. §. A Magyar Nemzeti Jegybank a magyar nemzetnek legfőbb hitel- és pénzforrása. A kormányzattal kapcsolatos, egyébként független társadalmi szervezet. Ügyrendjét, üzemvitelét önmaga állapítja meg, alapszabályai csak törvényhozási úton változtathatók meg. 3. §. Bankjegyet (papírpénzt) kizárólag a Magyar Nemzeti Jegybank bocsáthat ki és tarthat forgalomban. A bankjegy névértéke a nemzeti jövedelem értékének egyegy egységét, illetőleg az egységnek többszörösét képviseli és helyettesíti. 4. §. A Magyar Nemzeti Jegybank által kibocsátott bankjegyeket az állami és egyéb közpénztárak, valamint magánosok fizetésként teljes névértékben elfogadják. A kibocsátott bankjegyeknek össznévértéke a magyar nemzetnek tartozása, mely tartozásáért és általában a Jegybank minden más tartozásáért a magyar nemzet minden vagyonával felelős. A felelősség az állami költségvetés keretében adókivetés és behajtás útján érvényesül. 5. §. A Magyar Nemzeti Jegybank kizárólag az államnak, törvényhozási úton engedélyezett, valamint a Községi Takarékpénztáraknak hitelszükségleteit elégíti ki. 6. §. A m. kir. Postatakarékpénztár, az Országos Központi Hitelszövetket, a Pénzintézeti Központ, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a Magyar Nemzeti Jegybankkal egyesíttetnek (fúzió). A részvénytársasági és szövetkezeti szervezetű pénzintézetek a helyi Községi Takarékpénztár által, a törvény életbe léptétéől számított öt év alatt felszámolnak. A Magyar Földhitelintézet és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete a felszámolást ugyanazon öt év alatt önmaguk teljesíthetik. 7. §. Ez a törvény ... év január 1-én életbe lép. Az életbeléptetésnek előkészítésével, a Magyar Nemzeti. Bank részvénytársasággal kapcsolatos állami jogviszonyoknak elrendezésével a pénzügyminiszter megbizatik. Csupán ezeket a legfőbb rendelkezéseket tartalmazó törvénynek megalkotásával a magyar nemzetnek egész lütelügyi szervezete közérdekű kezelésbe tétetik le. A hitelügy, mint kétségtelenül nemzeti közérdek, a magánnyerészkedésnek tárgya és alkalma tovább nem lehet. Ezeknek a rendelkezéseknek törvénybe iktatásával az altruizmusnak szelleme örökéletű intézmények megalkotásával a nemzeti alkotmánynak szerves részévé avattatik. A Magyar Nemzeti Jegybanknak ekként megszervezésével a Szent Korona eszményében közjogi egységet alkotó magyar nemzet pénzügyileg is egységbe tömörül. Ezzel az egységes pénzügyi szervezettel egységes szempontok által irányított hitelügyi politika lesz végrehajtható. A hitelügyi téren fennálló zűrzavarnak egy csapásra — vége. A gazdasági ágazatok között fokozatosan megszüntethetők az ellentétek és megteremthető az összhang annyira, hogy általa, mint a nemzetnek kezében tartott hatalmas emeltyűvel, hathatósan előmozdíthatjuk a gazdasági öncélúságnak és ezzel a nemzet politikai öncélúságának érdekeit. A gazdasági és politikai öncélúságra törekvésről belföldön a MNJ-nak egyrészt egységesen Irányított hitelés kamatpolitikája, másrészt a termelésnek és a forgalomnak élénkítésére, a nemzeti beruházásoknak folytatólagosságára irányuló tervszerű tevékenysége, — a külfölddel szemben pedig a nemzetközi fizetési, — és külkereskedelmi mérlegünknek számadatai tesznek tanúságot. Az előadottak értelmében megszervezés után pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetünk teljes egészében a nemzetnek birtokállományába jut. A nemzet, a pénzügyi hatalom teljességével kezében, azonnal megkezdheti és végrehajthatja a viszonyok változása miatt nagyon is időszerűvé vált és az idők folyamán összetorlódott azokat a részletes pénzügyi reformokat, amelyeknek keresztülvitelét egyedül az aranyfedezetű rendszer és a bankkapitalista hitelszervezet akadályozták. Ezek között a részletes reformok között legelső helyen áll: a magánjogi követeléseknek leértékelése (devalorizáció), amire nézve már most megjegyzem, hogy ez a reform az ú. n. betétesi érdekeknek nagyobb sérelme nélkül végrehajtható. Ezt a reformot — a logikai sorrendet szem előtt tartva — követnie kell az általános (nemzeti) konverziónak, vagyis a rövidlejáratú adóságoknak hosszúlejáratú hitelekké átváltoztatásának. A logikai sorrendben harmadik helyen áll: a nemzeti becsület védőpajzsa alá helyezett, vagyis a háborúval kapcsolatban keletkezett nemzeti; adósságoknak teljesítése, valamint a koronainfláció miatt a gyámpénztárak által kezelt, úgyszintén a közművelődési, közjótékonysági és a különféle nyugdíjpénztári vagyonokban keletkezett károknak helyreállítása. Ezek a legsürgősebb részletes pénzügyi feladatok. Nyíltan, vagy alattomosan a bankkapitalizmusnak és az általa kitenyésztett liberális-kapitalista rendszernek s a karteluralomnak érdekeit védelmezi az, aki a nemzeti felelősségre, mint eszményi alapra megszervezendő új Magyar Nemzeti Jegybankra, már a megszervezés előtt betáblázott, eme terhek és feladatok ellen tiltakozik. Mert hiszen világos, hogy az új Jegybanknak ekként megszervezésével a magyar nemzetnek, — ismétlem: a magyar nemzetnek számára nyitnak egészen új jövedelmi forrást. Ez az új jövedelmi forrás aztán épen azokat a nemzeti jövedelmeket vonzza magához, amelyekből a bankkapitalizmus és a karteluralom az utilitarizmus szellemében ma táplálkozik. Amely jövedelmeket megtartván magának: hatalmát az államhatalom fölé növelte. Az új Nemzeti Jegybank ezzel ellentétben, mint a nemzeti pénzügyi felségjognak letéteményese ezeket a jövedelmek:, altruista szelleméhez és hivatásához híven visszaadja a nemzetnek közérdekű céljaira, a nemzeti fejlődésnek előmozdítására, erőtényezőinek gyarapítására. A fent megemlített részletes pénzügyi reformokkal egyidejűleg megindítandók a nagyszabású nemzeti beruházások: nemzeti vállalatoknak létesítése. Mert a munkanélküliségnek megszüntetését, ifjúságunk jövőjének megalapozását, a forgalomnak fellendítését, a fogyasztók, a köz- és magántartozások teljesítőképességének emelését nem várhatjuk sem a devalorizálástól, sem a konverziótól, hanem egyesegyedül azoknak a munkaalkalmaknak megteremtésétől, amelyeknek megteremtését a bankkapitalizmustól kiimádkozni nem lehetett. Mielőtt azonban az új Nemzeti Jegybanknak ezekről a feladatairól bővében szólnék: meg kell tárgyalnunk az új Nemzeti Jegybank papírpénzét, mint nemzeti valutát.