Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Pénzügyi rendszerünk és szervezetének reformja (5. [r.])

Jegyen 'közömbös. Ariin ál! iníkálbíb állj uruk meg a vagyon elpusztulásának tényenéi fis hogy 'ebből a tényből méltóképen levezethessük a következtetéseket, jusson eszünkbe, hogy egyediül a Földhitelbank RTnnak bukása miatt mennyi iköz- és imiagányagyon veszett el es hogy ennék a bukásnak nyomában mimő bonyodalmak keletkeztek! Jusson eszünkbe az amerikai bankbukásOknalk 2—3 éven belüli bekövetkezett hosszú sorozata, aminek következtében mintegy 3000 imillió dollár, —• több németbirodalimii banlk bukása, aminek következtőben mintegy 2000 imffi'ió márka és a bécsi Kreditansitalt bulkása, aminek következtében. 1000 millió schilling értékű köz- és rnagáwvagvon pusztult el. Ne kutassuk, miiért pusztultak ell ezek a bel és külföldi vagyonok? Ausztriában és Németországban beleiátszoitt a nemzetközi pollitilka is. Erre a térre azonban nem térhetünk ki. De miért pusztultak el azok a miagyar vagyonok? Közel járunk az igazsághoz, amikor a pusztulásnak okait abban Ikeressük. bog ya hitelügv mint közérdek, azoknak az, alul gvökértelen. fent pedig -kapcsolat 'nélküli magánvállalatoknak kezében: van, amely vállalatok erélvesnek nem mondható ellenőrzés mellett nagyon is túlméretezett bainküzleti szabadság keretében erejüket meghaladó, 'kockázatos vállalkozásokba bocsátkoznak. Részvénytársasági vállalatnál a részvényes felieflőssége csak névértékéig téried, telhát legfeljebb ezzel aiz ösz«zee;?'el iáruJ a hitelezők követelésének fedezéséhez. Legfeljebb ammvit veszít. Amiit pedig a részvény alaptöke 'nem fedez. — azt a hitelező ol. betétes") örökre elvesztette. Szövekezetniél a felelősség csak aranyiban változik, hogv a tagok az üzletrész névértékének esetleg többszörösével felelnek. Eranek a felelősségnek határa egyszersmind a hitelezők kielégítésének is a legfelsőbb határa. Ami ezt rneigbaladia, az szintén örökre elveszett. A KT-wál a hitelezőkkel szemben fennálló felelősfaép" egészen más. A KT csődbe, de még csak felszámolási viszonyba sem futhat soha. A hitelezőknek Col. betéteseknek) összes követelését a község közönségének fe'Wissége bástvázza körül. Az akár könnyelmű, akár felületes, vagv éonen rosszhiszemű üzletvezetés! SiTtal okozott azt az esetleges veszteséget, amit a veszteségtartalékalao nem fedezne: a következő évek tiszta nyereséppiböl nótnlhatiák. És ígv még az a veszélv is elhárítható, ibopv az esetleges veszteség mint köztartozás, adó alákiában vettessék ki a közönség terhére. A felelősségnek ecn/éhként ki nemi menthető téried plme és érvényesítésének legrosszabb esetben adókivetés alaHáhan. lehető legegyszerűbb módia olvan tökéletes biztosítékai a KT-ra bízott idegen vagyonnak, mint aimilvent a bainkkanitalizmusnak még a mairnmiuth alakzatai sem nvúi-thatnak soha. A nemizeti vagvon amna részének biztonsága, amit a banlkkaoitallizmus kezel, — vagyis a felel ősségnek kérdése korszerű reformot követel. A KT-nak országos megszervezésével ez a kérdés a (legtökéletesebb alakban intézménves megoldást nyer. A tiszta nyeréséének hova fordítása kérdésében valósággal világinézleti ellentét áll fenn egvrészt a bainkkanitalizmi'snak vállalatai. másrészt a KT között. Amott a kimondott cél a hitel ügynek magánérdekben (ehető kiaknázása, emitt a közérdeknek szolgálata. Amott — még 1930-ban is elért majdnem, 9%-os — tisztanyereséget kapják (már ahogyan kapják) a részvényesek, illetőleg a szövetkezeti tagok. Emitt a tisztanyereség összege átmegy annak a községnek pénztárába, amely községnek közönségétől a KT azt beszedte. Amott a részvényeseik és szövetkezeti tagok az osztaléknak munka nélkül kapott összegével növelik vagyonukat, emitt a tiszta nyereséigraek összege csökkenti a közterheket. Az egyéni érdekben a kizsákmányolásig menő nyerészkedés, az utilitarizmuis áll szemben a közérdekkel: az alitniuzimussál. fippen nemi jelien féktelen, az a pén zösszeg, amivé] a KT-k községüknek pénztárát gazdagították annak efenéreí jóllehet a bamkapita'lizmusnak vállalatai erőteljesen keresztezték üzleti tevékenységüket. Aközségi életfejlődés szempontjából az az egyetlen tény,, hogy a KT megszervezésével a politikai község számára új bevételi forrás nyílik meg: egymagában is (minden egyébtől eltekintve) erősen indokolja az intézménynek országszerte megszervezését. Ez a közérdekű új bevételi forrás soha sem kér enni, mert nincsenek részvényei, sem 'részvényesei. Nem kíván alaptőkét, sem: alaptőke emelést. Nem, kíván mást, csak a józan belátását annak, hogy a bankkapi(taliizimiusnak vállalatai gyöikértelenségük és felső kapcsolat hiánya miatt egy erősebb szélfúvásra összeomolhatnak. Ellenben a közönségnek felelőssége még az idők vasfogainak is ellenálló az a vasbeton-híd, melyen a KT az időknek végtelenségéig folytathatja üzemét. Nem kíván' mást, csak a közönségnek bizalmát, amit évről-évre nagyobbodó tisztanyereséggel hálál vissza. Hogy mekkora ez a bizalom Csomkaországunk nagyon kevés KT-ai iránt az alábbi adatokból megállapítható. Sajnos: a KT-aknak áldásos tevékenysége nem csupán a kormánynak, hanem a közigazgatási hatóságomnak figytllimét sem vonta magára. A Pénzintézeti Központ sem szentel nekik figyelmeit. A bankkaoitalizrnus pedig csak addig méltányolja, amíg az ő érdekeit szolgálja. Ezen túl még a legjobb eset, ha tudomást sem vesz róla, mert amint a legkisebb érdekellentétet megállapít ja: eltaposni igyekszik. Az altruista hivatást, az altruizmusnak ezt, a miaimimiutíh-bankoknál is szilárdabb intézményét az országgyűlésnek egyik házában sem méltányolják soha. Még a Statisztikai Évkönyv sem különbözteti meg, hanem egyszerűen besorozza a bankkapitalizmust tárgyazó adatai 'közé. Az 1914-ik évben összegyűjtöttem a történeti Magyarország KT-ainak üzletviteli adatait. Tíz olvan KT-ra akadtam, melynek 1913. dec. 31-ével legalább tízéves múltja zárult. Valamennyinek tíz évre visszamenő számadásait átvizsgálták és a pénzügyi Compass alapján is megállapított adatokból a következőket közlöm,: Valamennyi között egyetlen egyet találtak: a Fiumei Városi Takarékpénztárt, mely pénzben kifejezett ós befizetett alaptőke nélkül, telhát kizárólag a közönségnek felelősségére alapítottan alakult. Ez a Városi (Községi) Takarékpénztár 19Í3. évre 2,350.431 a. K. tartallék tőkét gyűjtött, — természetesen évenkénti tiszta nyereségeiből, mint közvagyon: — a közönség számára. A közönség viszont 24,378.907 a. K. betétnek elhelye110