Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 11-12. szám - A Dohányjövedék átszervezése. 4. [r.]

Természetesen ehhez szükséges lenne az is, hogy az engedélyek rendszerébe új szellemet kell belevinni és plda jogot, amit kiadnak, az illető családjára nézve örökölhetné kellene tenni. Mert kérdjük, melyik engedélyednek van kedve invesztálni a trafikokba, ha a jog minden pillanatban bizonytalan a részére és amikor főleg nem nyújt neki elég kereseti lehetőséget. Hihetetlen hogy ebben a tekintetben milyen rendszertelenség uralkodik. Hiszen most, a választások lezajlása után hallani, hogy pár helyen megvontak jogot engedélyéétől azért, mert — más volt a pártállása. Vagy beszéljünk arról, amikor jólmenő trafikba máról-holnapra, minden töke nélkül, idegen társat helyez be a Dohányjövedék és kényszeríti a régit, hogy jövedelmét felezze meg vele? Amig ilyen viszonyok lehetnek az engedélyezések terén, addig nem is lehet rend és fegyelmezettség az eladási szerveknél. A Jövedéknek törődni kellene azzal is, hogy keresni is tudjanak az eladási ezervek, mert lehetetlenségnek tartjuk azt, hogy például a divatbajött szivareladási akciónál (amikor 100 helyett 110-et adnak), hogy ekkor a trafikos jövedelme nem a régi szokásos 9%, hanem osak 2% jutalékot kap ebből. Miért? Vagy miért volt szükség a nagy elosztók helyett a kis elosztókat megcsinálni? Mert spórolni akartak az eladási jutalékkal. Mire való ez? Hát micsoda szellem az, amelyik azt hiszi, hogy az eladásnál kell lenyomni a keresetet és így lehet emelni a forgalmat? Ezt nem ertjük. Vegyenek példát és tanuljanak a cipöpasztagyártól, aki úgy a reklámmal, mint az eladás megszervezésében példát nyújthat a Jövedéknek arra, hogy mikép kell üzletet csinálni, jövedelmező üzletet, ahol úgy a gyár, mint az eladási 6zervek megtalálják munkájuk gyümölcsét. Miért nem vesznek példát pld. az osztrák Jövedékről úgy az eladás, mint a gyártás szempontjából. Miért van szükség olyan nagy és sokféle cigaretta-sorozatra, miért nem hagyják abba annak a gyártását, amelyik nem vált be? Miért kell olyan sokféle fajtának lenni? Vagy például az osztrák mintára,, miért nem teszik kötelezővé azt, ,hogy a trafikosok egy érdektestületbe tömörüljeuek és egy ilyen szabad testület képviselje tagjaik érdekeit és lássa el őket azokkal a szükséges tanításokkal, amelyek ma már múlhatatlanul szükségesek az eladási üzlet terén? A propagandába is bele kell kapcsolni a modern reklám össztls eszközeit, a (fogyasztás emelése céljából. .Miért nem rendeznek „dohánynapokat"? Miért csak egyszer egy évben a vásár alkalmából láthatja a fogyasztó, hogy létezik a dohánypropaganda? S akkor is beléptidij mellett. ,. Ezekre nagyon jó példákat láthatunk az osztrák jövedéknél, ahol egy évben kétezer u. n. „Werbetag"-ot rendeztek, különböző helyeken az egész országban. 5. A minőség kérdésében pedig vissza kell állítani a korábbi helyzetet. Ne befolyásolja a belső termelés azt, hogy mennyi külföldi nyersanyagot használnak fel. Mert ha a belső nyersanyag nem alkalmas egyes kedvelt fajták készítésére, akkor nem kell elzárkózni attól, hogy igenis importáljanak jó külföldi nyersanyagot, hiszen kifizetődik és egész jelentéktelen ennek valutafedezete a fizetési mérleg szempontjából. Semmiesetre sem szabad azt a rendszert folytatni, hogy az árleszállítás helyet minőségi leszállítást eszközöljenek a kész gyártmányokkal olyképen, hogy a külföldibe magyart kevernek, mert végül is ezzel elriasztják a fogyasztókat. Nem lehet csodákat művelni, miután a dohányos ember igen érzékeny a megszokott fajtájára és észreveszi az ilyen burkolt drágítást és inkább lemond a dohányzásról, semmint tudomásulvogye a minőség lerontását. Tehát ebben a tekintetben igenis áldozatokat kell hozni. * Összefoglalva eddigi érveinket, feltétlenül keresztül kell vinni a Dohányjövedéknél ezt az organikus átépítést. A cél minden esetben csak az lehet, hogy jobban szolgáljak- a jövedelmezőséget, mert ebben igenis nagyon nagy le. hetőségek vannak. Csak irányú] kell vennünk az osztrák jövedék eredményét, amikor közel kétszáz millió shilling tiszta jövedelmet érnek el évente a dohánymonopóliumból, akkor, amikor a mienk esak 68 millió körül jár. Meg vagyunk győződve arról hogy nálunk is igen nagy mértékben lehetne emelni a rentabilitást,, feltétlenül látunk egy 100 milliós jövedelmi többlet lehetőséget a dohánymonopólium helyes kitermelésénél. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a jelenlegi szervezet teljes átcsoportosítása, mentesítve a mai függő helyzetet, megfelelő autonómiát adni az egész üzemnek, kibővíteni kereskedelmi igazgatással, megváltoztatni a termelés és értékesítési karitatív szellemet, teljes mértékben a jövedelmezőség kihasználását kell tenni az üzemvezetés tengelyébe. Ki kell küszöbölni a most kialakuló trafikproletáriátust az eladási szervezetből, fel kell mindenkit világosítani arról, hogy a cél csak a lehet., hogy a fiskus emelje a jövedelmet, mert kevés olyan adózási nem van. amelynél az adózó szenvedélye kielégítésével fizeti az» adófilléreket a közösség javára. Mert az csak természetes., hogy ha helyes, modern átszervezéssel el tudjuk érni azt, hogy a dohánymonopólium 100 millióval többet hoz a kincstár javára, akkor a másik oldalon le tudjuk építeni azokat az adóterheket, amelyek akdályozzák a forgalom emelkedését és ezzel együtt megindítjuk a fogyasztás emel. kedését is az egész vonalon. De a dohánynemüek fogyasztásánál is, ami aztán igazolná azt, hogy mégis csak helyes volt az átszervezés. Ennek alapja az lenne, ha megszabadítanánk a jövedéket a jelenlegi büriratizmusától, amelyből mindaddig nem lehet kihámozni, amig egy minisztériumi alosztályt alkot csupán. (L. G. dr.) * Az Országos Központi Hitelszövetkezet, amely Schandl Károly vezetése alatt az összes magyar hitelszövetkezeteket kebelében tömöríti s így ma KözépEurópa egyik legnagyobb szövetkezeti központja, május 28-án tartotta meg rendes évi közgyűlését Beöthy László volt kereskedelmi miniszter elnöklete alatt. Az intézet az elmullt évben 20,546.423 P üzlctrésztö'kével rendelkezett, amely 517 alapítótag és 1858 rendes tag között oszlik meg. A váltótárca a mérlegben 158 millió P-vel, az adósok tétele 63.5 millió P-vel szerepel, az egész kihelyezési keret tehát közel negyedmilliárd, azaz 218.6 millió P. A visszleszámitolás tétele aránylag nem túlságosan magas, 51.2 millió P, ami azt mutatja, hogy az intézet megfontolt és óvatos volt a visszleszámitolási hitel igénybevételénél. A hitelezők tétele 147.9 millió P. A tiszta nyereség 405.646 P, ami egy altruista intézetnél nagyon szép eredmény. 100