Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 7-8. szám - Vidéki közületek autonomiájának reformja

vés, ennek az alkotmánybiztosítéki jognak az elkobzása, mert még minden magyar kormány belátta, hogy idő­leges politikai előnyök érvényesüléséért nem volna he­lyes örök időkre szóló, bizonyos viszonyok között a par­lamentarizmus elfajulásának correktivurnául szolgálható ősi alkotmány biztosítéki jogot feláldozni. Ha már most fentiek szerint a kérdés politikai vo­natkozása teljesen kikapcsolódik, objective vizsgálhat­juk, hogy a vidéki közületek autonómiájának reformá­Iására van-e és ha igen, mennyiben van szükség állami igagatási, helyi közigazgatási és racionalizálási szem­pontokból? Mielőtt azonban ezen kérdések fejtegetésébe bo­csátkoznánk, lássuk csak a mai közigazgatás terjedelmét. A törvényhatóság a népességnek meghatározott te­rülete (vármegye, város) önkormányzati elv szerint al­kotott és elsősorban a közigazgatás feladatainak ellá­tására hivatott testület (corporatio). Alkatelemei: 1. Az államterület egy bizonyos része. 2. A népesség és 3. a törvényhatósági szervezet, ami az adminisztrációt végzi, 4. a törvényhatósági hatáskör. Az államterületnek, né­pességnek törvényhatóságokra való beosztása nem csu­pán adminisztrációs beosztás, mert a törvényhatóság, bár ha az államélet képződménye, nem puszta állam­kormány orgánum, hanem az állam mellett külön köz­jogi és magánjogi személyiséggel, jogképességgel) biró alakulat, amely tételes törvényi intézkedésekkel meg­állapított korlátok között önállósággal tölti be a közü­letet. Az örkormányzatban az állami felsöségi jognak, hatalomnak decentralizálása van. A modern államigazgatás erősen hajlik a decentra­lizálás elmélete felé. Az adminisztráció könnyebbé, gyor­sabbá, hajlékonyabbá, racionálisabbá tételén kívül szá­mos egyéb gazdasági, szociális és kulturális szempont van a decentralizáció mellett. Egyes minisztériumok ügyforgalmának feláradása már-már elnyeléssel fenye­geti a központosított adminisztráció intézményességét és mérhetetlen kárára van a gyakorlati közigazgatás­nak, valamint a közigazgatás ügyintézésében érdekelt közönségnek. A közigazgatás maga az élet. A közigaz­gatás csak akkor jó és ügyintézése csak akkor elégíti ki a kívánalmakat, ha a tételes törvények, törvényes rendeletek és magasabb közérdek által határolt keretekben lehetőség szerint alkalmazkodik a min­dennapi élet követelményeihez Senki sem gondol olyan decentralizációra, amely a székesfőváros célzatos sor­vasztására vezet. De igenis gondolnunk kell arra a de­centralizációra, amely a minisztériumok mammut hiva­talainak leépítésére, a közigazgatás megjavítására és a vidék kultúrájának emelésére egyaránt jótékony hatás­sal volna. A decentralizációs törekvések érvényesülésé­nek némi nyomait már egyébként látjuk az Igazságügy­miniszter Ur idevonatkozó terveiben megnyilatkozó igen értékes gondolatokban, amelyek az alsóbb fokú köz­igazgatási bíráskodást és a királyi ítélőtáblák új körzeti beosztását célozzák. Az államigazgatás reformjának a decentralizáció kétségtelenül igen lényeges tényezője lesz, ami viszont útjában áll a vidéki közületek autonómiájának sorvasz­tására irányuló terveknek, amennyiben volnának ilyenek. A törvényhatóságoknak hármas hatásköre van. Az 1886. évi XXI. t.-c. 2. §-a erről így rendelkezik: a tör­vényhatóságok a törvény korlátai között gyakorolják: a) az önkormányzatot; b) az állami közigazgatás köz­vetítését; c) ezeken felül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak. Ezen hármas hatáskörből a kifejtettek szerint egyik sem tartalmaz olyan jogokat, amelyeknek megszükítése, vagy ezen jogokat gyakorló önkormányzat ma már úgyis csak árnyéka a réginek, aminek éppen állami és kormányzati érdekből inkább megerősítésére, mint gyengítésére van szükség. Egészen másként áll a kérdés a közigazgatás ra­cionalizálása szempontjából, ahol a közigazgatás ügy­intézésében, a közigazgatás labirintusaiban járatos szakembernek azt kell mondani, hogy nagyon is mélyre­ható gyakorlati reformokra van szükség. De ezt a kon­struktív munkát az államigazgatás reformjával egyidö­ben, azzal teljes összhangban kell végrehajtani. Szerény véleményem szerint azonban a közigazgatás reformja bármennyire sürgős, annak kivitelére a mai gazdasági és közélet feszült atmoszférája nem alkalmas. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom