Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 7-8. szám - Nemzetgazdaságtól világgazdasághoz. Vajúdás vagy kórság? 1. [r.]

Nemzetgazdaságtól világgazdasághoz Vajúdás vagy kórság? Irta. MALCOMES BÉLA br. dr. 1. A világgazdaság evolúciós szemlélete. Az a változó rend és a rendszeres változás, melyet a szerves és szervetlen világ, a fajok, az emberi társadalom és vele a kultúra és a társadalomgazdaság fejlődésében paleontológiái, fajfejlődési, kultúr- és társadalomtörténeti vizsgálatok alapján megállapíthatunk, lehetővé teszi, hogy a jelen állapot különféle új és felderítetlen jelenségeit a rendszeres fejlődési folyamat megelőző szakaszaiból vezessük le és magyarázzuk. Ez az ú. n. evolúciós szemlélet lehetővé teszi nemcsak a nemzetgazdaságból világgazdasággá fejlődő gazdasági élet mozgató okainak és irányzatainak helyes megértését, hanem az idők folyamán kifejlődött gazdasági rendszer hiányaira s az utóbbiakból eredő mai gazdasági világválságra is világosságot derít. A tudományos vizsgálatnak ez a felvilágosító munkája a legnagyobb mértékben gyakorlati jelentőséget nyer, mert az orvoslás szempontjából nem mindegy az, hogy a mai világjelenségek csupán átmeneti jellegű akadályokból és múló működési zavarokból erednek-e, avagy a gazdasági élet fejlődési folyamatában úgy tekintendők, mint egy letűnő korszak omladékainak feltörő recsegése és egy új korszak hajnalhasadásakor ébredő élet hangzavara. Az evolúciós szemlélet azonban nemcsak a gazdaságtörténeti vizsgálat alapján nyújt számunkra tanulságot, hanem szélesebb körben a mindennemű természeti és társadalmi fejlődési folyamatban feltalálható törvényszerűségek analógiájának megfigyelése és helyes alkalmazása által is. 2. A világgazdaság beillesztése a közgazdasági tudományba. A világ gazdasági életének mai fejlődési állapotát a társadalomgazdasági tudomány a fenti értelemben még beható vizsgálat tárgyává nem tette. A gazdasági élet tudományos vizsgálata mindeddig inkább csak a magánés a nemzetgazdaságra, továbbá a kettő között fekvő néhány fejlődési alakra, mint a törzsek és törzsközösségek zárt gazdasági körzeteire és a városi gazdálkodási rendszerre terjedt ki. A társadalomgazdasági tudomány mind a mai napig tulajdonképen csak a szociális nemzetgazdasági fejlődési alakjának tárgyalásáig jutott el s a világgazdasággal s ennek törvényeivel behatóan nem igen foglalkozott. A világgazdaság mint homogén egészet alkotó szerkezet a gazdaságfejlődésnek olyan újabb alakulata, melynek fogalmát a tudomány még meg sem határozta, még kevésbbé ennek törvényeit. Navratil Akos kiváló tudósunk „Közgazdaságtan"ának I. kötetében 7-ik oldalon erről a kérdésről következőképen nyilatkozik: ,,A közgazdaság kutatásának határvonalai egy más irányban, az ú. n. világgazdaságtan irányában is elmosódnak (t. i. épúgy, mint a magángazdaság irányában). Ez a gazdasági élet tüneményeit a világösszefüggések szempontjából kívánja vizsgálni, így lehetne legjobban meghatározni ennek a nem egészen pontosan tisztázott tárgykörű és célú, szintén újabb tudománynak a maga elé tűzött feladatát. A .világgazdaságtan' nem emelkedik a közgazdaságtan fölé, mint ahogy a magángazdaságtan sem marad az utóbbi alatt. E tudománykörök mindegyikének más vizsgálati szempontja van. Legszélesebb körű, mert társadalmi, mindenesetre a közgazdaságtané. E tekintetben a világgazdaságtan közelebb áll a közgazdaságtanhoz, mint a magángazdaságtan. A világvizsgálatokban ugyanis, amelyeknek szemszögéből nézi a világgazdaságtan különösen a gazdasági élet jelentőségeit, a gazdasági élet társadalmi jellege mindig érvényesül. Úgyis lehetne mondani, hogy a világgazdaságtan az a közgazdaságtan, mely a gazdasági életnek különösen a világviszonylatok szempontjából fontos és érdekes jelenségeit vizsgálja." A közgazdaságtan rendszeres felépítésében az a módszer, mely az egyes korszakok fejlődési külalakjait, a gazdasági életnek a magángazdaságtól a világgazdaságig bővülő keretei szerint veszi vizsgálat alá, a kezdetlegesebb. Az a módszer, mely a rendszert nem a külalak és a terjedelem, hanem az előbbiek figyelembevételével a belső tartalom és a szerkezeti tulajdonságok fejlődési foka szerint építi fel, már magasabb színvonalú, de azért ez sem mentes minden tévedéstől. így a fejlődés egyes fokozatainak más-más szemszögből való meghatározása mindenesetre a rendszerességnek egy lényeges hibája. A hiba már ott kezdődik, hogy a közgazdaságtanban a magán-, illetve az egyes gazdaságot tárgyalják. A közgazdaság a gazdasági élet egy magasabb alakja, melyet megérteni, tudományosan boncolni, természetesen csak az alsóbb fejlődési alak, vagyis a magángazdaság ismertetése alapján lehet, de ha ezt teszszük, akkor már nem adhatjuk ennek a tudománynak a „közgazdaságtan" elnevezést, mert a szélesebb tárgykörnek a szélesebb gyűjtőfogalomnak megfelelő „gazdaságtan" elnevezést kellene helyesen elnyernie. Ugyancsak téves az olvan rendszer, mely a társadalomgazdaságtant, mint Franz von Wieser, következőképen építi fel: egyszerű gazdaság, közgazdaság, államgazdaság, világgazdaság. A „közgazdaság" fogalommegjelölése a felsorolt négy fogalom között a legszélesebb körű s a többi hárommal szemben csak részben jelent fejlődésfokozatbeli különbséget, illetve korszak, rendszer, terjedelem, külalak és belső tartalom szerinti összehasonlításra és meg65