Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 1-2. szám - Az irányitott termelés

rek, tetszetős magyarázattal igyekeznek a Rendelet szembeszökően jogfosztó intézkedéseit igazolni. Utalnak arra, hogy a magyar aranydollár rendelet természetes jogi és gazdasági következménye az Egyesült Államok forradalmi valuta politikájának. Ha az USA törvényhozás 'egsajátabb meggondolásaiból — és amint ma már mind világosabbá válik, nagyon kalandosl és kétséges közgazdaság ikísérletként — feladta a dollár arany értékét: ebből semmiesetre sem következik az, hogy az aranydollárban kifejezett követelések és tartozások az egész világon ipso facto papirdollár kö'elmekké alakulnak át. A nemzetközi magánjog alapvető tétele az, hogy a magánjogi szerződések egyes kikötéiek hatálytalanítását kimondó állami intézkedés, rem érinti az olyan szerződéseket, amelyek más állam szuverénitása alatt álló jogterület joga alá tartoznak. Az aranyzáradékot átmenetileg felfüggesztő amerikai törvény tehát kútfői erejénél fogva semmiesetre sem hat ki a magyar magánjog területére: nem r élvezheti hatályon kivül azt az aranyclausulát, amely a magyar magánjog szuverén elbírálása alá tartozó S2erződésben, a magyar jog szerint érvényesen köttetett ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy az aranydollfir papírok sorsát szabályozó kormányintézkedések nem a nemzetközi magánjog kétes, vagy téves értelmezésén és rem jogi meggondolásokon gyökereznek, hanem sí er vesén illeszkednek jogalkotásunk elvi szemléletébe: a (következetes és kíméletlen adóstvédő törekvések) rendszerébe. Az adósok favorizálása mind határozottabban érvényesülő sugallómként, a múltban is befolyásolta törvényhozásunk irányait. De az utóbbi évek legiszlációja ezt a sugallatot öncéllá emelte. Az aranydollár kötvények és jelzáloglevelek köteézettségei a nagybirtokot és a háztulajdont terhelik — a kisgazda, kisháztulajdonos je'zálogos tartozásai szinte kivétel nélkül pengőben vannak meghatározva. így a 7600/1933 sz. rendelet éles beavatkozása, amely már a jogrendelet és az ország közhitelét veszélyezteti az érdekek többsége és súlya helyett, egyszerűen csak a hangosabban és szenvedélyesebben hirdetett érdekeknek tesz koncesziót. De nem használ az ilyen mesterkélt beavatkozás a nagybirtoknak és egyéb ingatlan vagyon íem. A föM és a ház, de ezen tulxnenőleg az egésizj magyar gazdasági é'et, nem prosperálhat hosszú lejáratú hitelek nélkül. A rövid lejáratú hitelek azonban sohasem lesznek konvertálhatók hosszú lejáratuakká, új hosszú lejáratú kölcsönök kibocsájtása pedig lehetetlenné válik, ha a forgalomban levő, a törvény és jog minden védelmi eszközével körülbástyázott hitelek biztonságát ily éles beavatkozással zavarják meg. A jogbiztonság követelményeit és a hitelezői jogokat megtagadó, az adósok egy kis körének pi8llanatnyi érdekvédelmét kedvezményező szabályozás hatása igy nem is az adósok segítésében, hanem a hitelforrások1 bedugulásában, végső eredményben a forgalom megbénulásában fog jelentkezni. Aminthogy csalódása a közvéleménynek az is, hogy egy céltudatos propaganda eredményeként a mezőgazdaság érdekeit azonositja az adós érdekkel. Az igazság az , hogy a mezőgazdasági termelés regenerációja nincsen természetes összefüggésben a kamatok elengedésével, vagy lefaragásával, moratóriumokkal — viszont rem képzelhető el a forgalom biztonságának és a hi e'Jellátás folytonosságának megóvása nélkül. A hi'el az az éltető forrás, amelyből a mezőgazdasági termelés évről-évre megújhodik és a szerencsétlen jogszabályok épen azokat a csatornákat fagyasztották be, amelyeken keresztül a regeneráló erő rendeltetési helyére jutna. Ma a közvélemény jelszavak káprázatában él. A tömeghangulat szuggesztióján, gazdasági jogalkotásunk is szívesen azonositja a köz érdekét a pillanatnyilag leghangosabb, vagy legjobban megszervezett érdekcsoport alkalmi érdekeivel. Pedig minden jogszabály, amely kivételekkel, privilégiumokkal töri át az egyenlő és osztó igazság által biztosított jogrendet, egy végnélküli hullámot indít meg, amelynek csak első fodrát látja a törvényhozó a szabályozása alá vett jogviszonyban, de következményeit, romboló hatását, áttekinteni nem tudja. Az irányított termelés rta: ifj. TEMPLE REZSŐ dr. Megint egy uj jelszó és egy uj várakozás. Már elkészült az a kerettörvény, amely hivatva lesz a mezegazdasági termelés irányításán keresztül a földtársadalom helyzetén segíteni. Ugyanis az irányított termelés alatt értendő az is, hogy a termelés korszerű; átállításával az értékesítési lehetőségeket is emelik, ami végeredményben a főcél. így akarván segíteni a mai mezőgazdasági termelés rentabilitásán, amely még a lelrmelési költségeket sem fedezi. Volt egy időszak, nem is olyan régen, amikor a többtermelési jelszó indult útnak a mezőgazdaságban! a gjépek' és műtrágyák fokozottabb használatba vételével, de aminek eredménye lett — a közben beállott rossz értékesítési lehetőségek miatt — a mezőgazdaság rohamos eladósodása. Nem ismerjük még a készülő törvényjavaslatot, sejm azokat az eszközöket és utakat, amelyekkel az irányított termelést igyekszik nálunk élétrehivni, de feltételezzük, hogy az egész nem fog ujabb adminisztrációs terheket róni a közületre. Az elhangzott tervek szerint a kivitelezés egyes autonóm szervek, érdektestületek dolga lesz, azonban nem hihető, hogiy egy ilyen óriási, az egész mezőgazdasági termelést átfogó program életbeléptetése, magának az irányitásnak a technikai kivitelezése költségmentesen történhessék. Ha pedig ,miként egyes elhangzott véleményekből'következtetni lehet, bizonyos diktatórikus jellege is lesz az uj törvénynek, akkor pláne elképzelhetetlen, hogy a termelői osztályt valamely személyi és technikai költségék ne terheljék. Jóllehet, a fö-ldmivelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik már régen a termelés irányítása. R koreszméknek és a szükségleteknek megfelelően való irányítása a termelői osztálynak oktatása programjába tartozik és ma is folyik a minisztérium és az alája tartozó autonóm mezőgazdasági kamarák utján, igy pld. a minőségi javítása stb. Az irányított termelés lelkes hivej és terjesztői állandóan véclekez12