Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 15-16. szám - Az Elektromos- és Gázművek egyesítése. 2. [r.]

akarnak eszközölni. Hát ez utóbbi teljes mértékben antiszociális és feltétlenül visszahatást szülne, különösen a gázfogyasztásnál, mert akkor az egyes háztartások ismét áttérnének a régi szilárd anyagokkal (fa, szén) való fűtésre. Habár ellene vagyunk minden külföldi példának akkor, amikor a mi speciális magyar viszonyainkról van szó, hiszen nem kell messzire mennünk, ma, amikor Közép-Európában forr a talaj az egyes államok Iába alatt, állandó forradalmi jelenségek tapasztalhatók, a békés munka úgyszólván lehetetlen, akkor nekünk nem szabad külföldről példát hoznunk még ebben sem, mert örömmel szögezhetjük le, hogy nálunk ilyen jelenségek nem tapasztalhatók és inkább van lehetőségünk egy békés gazdaságpolitika képítésére. Mégis, ha ezt a kérdést tárgyaljuk, nem mellőzhetiük a külföldi példákat, pláne akkor, amikor ez a kérdés már ott is rég napirenden van és állandó kísérletezés tárgya a két energia hőszolgáltatásának a helyes megoldhatósága. Amíg tehát a fentiekben csak általánosságban említettük meg, hogv az egészséges fejlődés érdekében szükség van a két üzemnek az egyesítésére, most igvekezünk mindezt a szakszerűség szempontjaiból is megvilágítani. Erre hozunk pár külföldi példát, illetve véleményt. Dr. H. Overmann, Berlin, véleménye szerint a városi üzemek vezetői megegyeznek abban, hogy az elektromos hőszolgáltatás el öt érbenyo múlása a gázmüvek tönkretételét jelenti Overmann egvik előadásában, amelyben a gáz- és villanv versenvéről beszélt, statisztikát is közöl a németországi helvzetröl, megjegyzi ugyan, hogy a gázgyárak féltékenyen őrzik adataikat, de a beszerzett adatok is világosan mutatták a gáztermelés visszafejlődését és az elektromosság előretörését. Az egves üzemi politika városonként változik, ahol községi kezelésben vannak a gázművek, ott erősen védik a gázszolgáltatás nozicióját, olvannyira. hogv amikor egvegv család lakóhelyet változtat, történetesen olvan, amelyik valahol mát a villanvfőzésre volt berendezkedve, legnagvobb zavarba jön új helyén, ahol ezt megtiltiák. vagy külön magas díjtétellel teszik lehetetlenné. Viszont némelv helven, de ez a kevesebb, harmonikusan megfér egymás mellett, sőt külön-külön fedődnek is a versenvüzemek. Dr. Nübling, Stuttgart, pedig kifeiezetten egyességet ajánl a versengő üzemek részére, olvkéoen, hogy a városok hőszolgáltatása legyen a gázé, a vidék pedig a villanyé. Ennek természetesen akadálya a ritka lakosságú helyek rentábilis kihasználhatósága. A német példa már csak azért sem alkalmazható nálunk, miután ott 8 millió fogyasztója van a gáznak, a gáztermelés pedig eléri a 3 milliárd köbmétert, míg nálunk 128.000 fogyasztó 104 millió köbméter gáztermeléssel szerepel. Ezek szerint Németországban komoly érték van veszélyben, ott, ahol nem is probléma a jóminöségű gázszén beszerzése, vagy például Svájcban, ahol szintén nagy a gáz elterjedtsége és erősen érzi a villany versenyét. A mi helyzetünkre azért húzható rá nehezen a külföldi példa, miután a szenet importálnunk kell, a magyar szén egyedül nem alkalmas a gázfejlesztésre. Ennél a pomnál szembe kell állítanunk a két üzemnek a szénszükscgletét és annak beszerzési árát. Ezek szerint az Eiektroinos-művek 1934. évi előirányzata szerint szüksége lesz 259.280 tonna szénre (magyar szén) 6.200.000 pengő é.lékben, a Gázmüveknek pedig 178.900 tonnára (külföldi) 7.120.000 pengőért. Egész más lenne a helyzet, ha a sokkal olcsóbb hazai szénből tudnánk mindezt produkálni. Nálunk nemcsak a versenyről van szó, hanem más fontosabb nemzetgazdasági szempontról is, ép a behozatal miatt. A rendelkezésünkre álló hazai energiaforrások jobb kihaszná'ása is azt diktálja, hogy abból a komplexumból, amelynek az egész nagysága jelentékeny — gázbevétei Budapesten 16 millió pengőt jelent évente, egyrészt átengedjük az elektromos hőszolgáltatásnak. Mert ha nem is jelentékeny összeg a devizagazdálkodás szempontjából, hogy évente mintegy 7 millió pengőt kell a fővárosnak külföldi szén beszerzésére fordítani, sőt a kokszeiadásból is visszatérül ennek jelentékeny része, mégis pénz megy érte külföldre ki. A szükséges koksz behozatal jelentősen visszaesett ép a devizanehézségek folytán, amit könnyen tudtak azzal kiegyenlíteni, hogy a fűtőberendezések megfelelő átalakításával a magyar szenet használják koksz helyett. A többi külfö'di példa, amelyet úgy az elektromos, mint a gázmüvek vezetősége már feldolgozott, csak arra lehet jó, hogv mindegyik külön-külön védje az állás^ pontját a hőszolgáltatás tekintetében, de nem vonatkoztatható a magyar viszonyokra. Ezek között találjuk Svájc és Amerika, vagy az északi Norvég államok példáit a gáz- és villanyszolgáltatás tekintetében. Mindez nem alkalmazható reánk. Nekünk teljesen a mi viszonyainkhoz mérten kell döntenünk ebben a kérdésben. A végső szót pedig kizárólag a fogyasztók mondhatják ki. A fogyasztónak kell dönteni abban, hogy miiven energiát akar felhasználni a melegszolgáltatásnál is, nem pedig a városnak, mert minden olvan igyekezet, amely ezt a kérdést erőszakosan, hatalmi szóval akarja megoldani, mint például eddig fennállott, hogy a gázt védik a villannyal szemben és ez utóbbinak megkötik a kezét a további terjeszkedésben úgv a propagandánál, mint az árban is, az nem vezethet jóra. Miként nem vihető keresztül a gazdasági életben egészségesen az irányított termelés, úgv elképzelhetetlen az irányított fogyasztás, mindezt pedig bizonyos dogmákért. Szerény véleményünk szerint, mint előbb is kifejtettük, ma az a helyzet a gáztermelésnél, hogy nem rentábilis, ezt tehát nem azzal kell ellensúlyozni, hogy a termelést fokozzuk ugyanilyen alapon, ugyanilyen kalkulációk mellett, valamint a fogyasztást emeljük, hanem előbb meg kell változtatni a Gázmüvek egész üzleti politikáját és teljes mértékben keresztül kell vinni egy vállalkozás óvatos, előrelátó kereskedelmi vezetését, ugyanolyan feltételekkel, ahogyan azt egv magánvállalkozás csinálja. Amikor pedig ezt a politikát keresztülvittük, akkor önmagától áll elő az a helyzet, hogv a mai viszonyok mellett és a mai árakon nem tud a Gázművek hőszolgáltatásra fokozottabb mértékben gázt termelni, hanem egészen más irányba kell fejlődnie. Az így előálló természetes vákuumot foglalná el fokozatosan az elektromos hőszolgáltatása a főváros publikumánál. Ennek a helyes üzleti politikának a megvalósítához van szükség a két üzemnek az egyesítésére, avagy a közös vezérlet alá állítására. (Folytatjuk.) 138