Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 9-10. szám - A gazdaadósságok rendezésének módja. Mezőgazdasági kényszeregyezség

ilyen magántársaságok részéről is, mint amilyen ez a londoni jogászgyülekezet volt, meggyanusítása igen szomorú jelenség. Hiszen ma már fogalommá vált hogy minden nemzet legféltettebb kincse, úgyszólván egyetlen értékálló erkölcsi vagyontétele a bíróság függetlensége. A jog alkalmazása, az ítélethozatal a független bíróság kezébe van letéve, a megtestesült igazságot alkotja a bíróság minden országban. A bírói lelkiismeret már rég elfoglalta azt a helyet egy modern államban, amely őt megilleti, amihez nyúlni nem kell. A jog, az élő jogszellem kizárja, hogy a bírói lelkiismereten korrigálni kelljen, vagy egyáltalán lehessen is. Tisztán jogi szempontból sehogyan sem tudunk hozzászólni a londoni vendégek munkájához, miután hiányzik a jogalap. így csak mint kortünet maraö, amelynek világosan látszanak a rugói. S ezek a ru gók teljesen politikaiak. A menekült politikai bűnösök machinációi csupán az ilyen öszejövetelek, amelyek a velük egy húron pendülő rétegeknek és azok sajtójának nyújtanak anyagot egyes országokban és ez^el erősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetközi légkör ne tisztuljon ki egyhamar. A csatátvesztettek' kis töredéke nem tud belenyugodni a változtathatatlanba és minden eszközt megragadnak elvesztett pozícióik visszaszerzésére. Nálunk a kommunizmus letörése után volt észlelhető ugyanez a tendencia a külföldre menekültek részéről, egy-két kimenekült politikai brávó szórta felénk külföldi biztos fedezékéből rágalmait, igyekezvén künn ellenünk hangulatot teremteni. Minden nagyobb politikai átalakulás után megismétlődő momentum ez és most, úgylátszik, Németországon van a sor. Az elvakultak utolsó próbálgatásai ezek, míg jobb belátásra nem térnek. Egy pillanatig sem kétséges az, hogy azok a bűnösök, akik ma Németországban a bíróság előtt állanak, elnyerik méltó büntetésüket. Kétségen felül áll az is, hogy a német bíróság illetékes az ítélethozatalra, bár a bűnösök idegen állampolgárok. Ha tehát ezek a kérdések tisztán állanak előttünk, akkor érdemben már nem is foglalkozhatunk azzal, amit londoni nemzetközi jogász értekezletnek neveztek a lapok és közölték róla — némelyek nem minden tendencia nélkül oldalnagyságú — híreket. Marad tehát a kortörténeti megvilágítás lehetősége. Ez pedig tisztán mutatja a konkolyhintés szisztémáját, az úgynevezett kútmérgezés kísérletét, amellyel egy ország belső politikai életét igyekeznek a nemzetközi közvélemény előtt befeketíteni és saját politikai hitvallásuknak megnyerni. Fájdalmas kortünet ez ma, amikor a gazdasági szükségszerűség a józan nemzetközi belátás? útjára tereli lépésről-lépésre az egyes nemzetek diplomatáit, mely utóbbinak oly fényes bizonyítéka volt Olaszország megállapodás? Szovjetoroszországgal, mert azt még a legelvakultabbak sem mondhatják, hogy e két ország között belpolitikai vonalvezetésben a leghalványabb hasonlóság, avagy talán szimpátia is uralkodhatik. Ennek a megállapodásnak egyk legfőbb pontja volt az, hogy egyik sem avatkozik bele propagativ eszközökkel a másik belügyeibe. Amikor tehát ilyen, példák állanak előttünk, akkor a legélesebben el kell Ítélni az ilyen bírósági komédiák megrendezését, ennek megakadályozása nemzetközi érdek, mert késlelteti annak a szükséges légkörnek a kialakulását, ami feltétlenül szükséges a nemzetközi béke tartós létrehozását. Azt tudjuk jól, hogy képzelt békében él a világ, mert ha nem is szólnak az ágyúk és fegyverek, a gazdasági káosz szedi napról-napra áldozatait. A gazdasági béke alapfeltétele annak a bizalomnak a stabillá tétele, amelyet a hasonló komédiák, a nemzetközi közvélemény ilyetén való felzavarása semmikép sem mozdít el. Sőt tová.bbra is lázas állapotban tarthat. Tehát ez nem szolgálja a lelkek leszerelését, ami pedig feltétlenül szükséges a gazdasági háború megszüntetéséhez, így tehát a nemzeteknek még a vendégjogot is meg kellene tagadniok azoktól az uraktól, akik a „nemzetköziség" zászlaja alatt valahol ilyen célzatból összeülnek és egyéni akcióikat nemzetközi érdekűnek igyekszenek feltüntetni. Pedig cselekedeti^ ^PTT. ropó T-nj-pt. merénvlet a béke ellen. M gazdaadósságok rendezésének módja — Mezőgazdasági kény szeregyezség — Int a t FIGEJÍR GÉZTt, bankigazgató Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a trianoni békekötés, hazánkból nekünk meghagyott kis földdarabot, azért szorította bele, az úgynevezett utódállamok gyűrűjébe, hogy ezeknek módjukban álljon, politikai feltámadásunk lehetőségeit, gazdasági életünk tervszerű befolyásolásával nemcsak meglassítani, de ha nekik tetszik, egészen megsemmisíteni is. A győztesek ezen ártó szándékát, a máról holnapra keletkezett önállóvámterületünkkel való érvényesülésünkhöz szükséges gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink hiánya mellett, nagyban elősegítette az, hogy a világversenybe úgy dobattunk bele, hogy egyáltalán nem volt meg a nemzeti termelés céljaira szükséges pénztőkénk s ennek megszerzésére nem a munka és termés feleslegeink lassú értékesítését választottuk, hanem e célból sokszor ellenséges, de mindenesetre közömbös államok drága kölcsöneihez folyamodtunk. Bátran állíthatjuk tehát, hogy annak, hogy a gazdasági válság, dacára agrár voltunknak, nálunk sokkal súlyosabb mint máshol, kizárólag az az oka, hogy nincs nemzeti pénztőkénk. A földteherrendezésének tehát csak az lehet a kizárólagos célja, hogy megteremtse mindazokat a feltéte'eket, amelyek a hazai pénztőke fejlődését megindítják és biztosítják, meri: e nélkül a földművelő magyarság boldogulását és vele együtt a független Magyarország fennmaradását elképzelni lehetetlen. Az eladósodott és az eladósodás felé haladó gazdatársadalom megmentése tehát nem a hitelező és az adós magánügye, hanem az egész nemzet létkérdése. 111