Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 9-10. szám - A nemzeti egység, mint történelmi szükségesség

sa van. Ha az érdekképviseleti országos gyűlést véleményező szaktestületnek tartja, de tőle politikailag független. Ilyen Ház szakértőbb volna, mint a parlament, de ha a kezébe az ország nemcsak látszólagos, hanem valódi hatalmat adna, akkor a mindenkori kormányokat a hatalmas érdekcsoportok taktikázó, titos megegyezésének játékszerévé tenné. A jelszavak némelykor különösképen, a kirívó belső ellentmondásuk dacára, egymás mellett repülnek, így jelszó a kartellek elleni küzdelem, de egyszersmind jelszó az érdekképviseleti elv is. A közvélemény a közélet megtisztítását, szigorú összeférhetetlenségi törvényt követel s ugyanakkor a saját élethivatás önös érdekétől elválaszthatatlan érdekképviseletétől várja a parlament betegségének az orvoslását. Örvénylő eszmék zavaros dagálya sodorja a világot. A tömegelégedetlenség bűnöst, áldozatot, vagy bűnbakot keres és támad mindent, multat és jelent. De épen ezért az alkotmányváltoztatásnál minden lépést meg kell fontolni, mert ez az elszigetelt nemzet a kísérletezésre gvenge. M nemzeti egység, mint töpténetmi szükségesség Jfta i Dn. VJÍRY JtDBERT owsz. képviselő Az egész világ bajban van és nem igen ér rá más dolgával foglalkozni. Önmagunkra vagyunk utalva s magunknak kell megteremteni, magunkból kell kitermelni azt az erőt, mely képessé tesz bennünket arra, hogy becsülettel megálljunk az emberiségre szakadt zűrzavarnak ismeretlen veszélyei között. Ez az erő: a nemzeti egység. A nemzeti egység ma létfeltétele a nemzetnek s annak megteremtését a nemzet létérdeke parancsolja. Ellenséggel vagyunk körülvéve. A kisántánt egymással való szoros kapcsolata első sorban az ezeréves magyar nemzet ellen irányul. Mig ilyen szívós ellenség áll ugrásra készen csonka országunk határain, magyar a magyarnak nem lehet ellensége. Egymásra kell találnunk, nemzeti egységbe kell összeforrnunk, mely egységen megtörik minden ellenséges ármány, cselszövés, csábítás, erőszak és összefogás. Hogy külpolitikailag merre indulunk, nemzetünk léte és jövője függ tőle. Külön utakon nem járhatunk. Aki a nemzet nevében külpolitikát csinál, annak hátamögött kell tudnia az egész nemzetet. Sikeres külpolitikát csak nemzeti egységgel lehet csinálni. A belpolitika kérdései szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítják a kormányt. Nehéz helyzetünkben mindenkinek igaza van, de a kormány csak a nemzet igazát szolgálhatja. A gazda följajdul, a kisiparos tönkremenőben, a köztisztviselő nyomorban, minden társadalmi osztály nehéz keresztet hordoz. Milyen könnyű helyzete van a pártpolitikának, melynek csak ki kell választania valamelyik társadalmi osztály, vagy foglalkozás nyomorúságát és igazságait s tömegeket mozgathat meg annak igaza és érdekei mellett. A politikát a pártpolitikából, a nemzet igazságát a társadalmi osztályok igazságaiból kiemelni s a nemzet érdekét a különféle magán és osztályérdekek fölé emelni, csak a nemzeti egység megteremtésével lehet. Nincs ma más igazság, csak a nemzet egyetemes érdekének igazsága, ezt pedig csak a nemzeti egység ismerheti fel és valósíthatja meg. Ha szétnézünk a világban, mindenütt a nemzeti gondolat, a nacionalizmus föllobbanását látjuk. Minden nemzet nemzeti életének teljességére törekszik. Mussolini az olasz nemzeti egység eszméjével emelte naggyá nemzetét, Hitler a nemzeti gondolattal akarja talpraállítani a német nemzetet, a francia szocializmus erőteljes nemzeti irány felé törekszik. A nemzetközi kapitalizmus, a nemzetközi szocializmus kapcsolatai szakadóban. A nemzetközi kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi politika haldoklik. A nemzetközi munkamegosztás s egymásrautaltság nagy elve megbukott. Minden nemzet önmaga, más nemzettől függetlenül akarja megvalósítani a maga nemzeti életének teljességét. Az önellátás, az elzárkózás gazdasági politikája a gazdasági nacionalizmus diadalát jelenti. Még a népszövetség tehetetlenül tanácskozik, kiderül, hogy a nemzetek idegenül állanak egymással szemközt. Csak nemzet van, csak nemzeti cél, nemzeti akarat, nemzeti érdek van és minden nemzet a maga nemzeti élete teljességének, szabadságának, függetlenségének kiépítésére törekszik. A nemzeti élet teljességét csak a nemzeti egység valósíthatja meg. Nemzeti egység nélkül nincs öntudatos nemzeti élet. Az a nemzet, mely ma nem helyezi létét erre a nacionalista álláspontra, elvész a nemzetek nacionalista föllángolásában. A nemzeti egység eszméje tehát nem pártpolitikai gondolat, nem is üres kitalálás, hangzatos jelszó. Történelmi, gazdasági szükségszerűség ez ma a nemzetek nacionalista életében. Pártpolitikán felül álló legmagasabb gondolat, mely a nemzetet a többi nemzetekkel szemben erőssé, idebenn pedig képessé és alkalmassá teszi a minden érdeken felülemelkedő, csak a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló, soha nem csüggedő, önzetlen munkára. Amikor ma a nemzeti egységet megvalósítani akarjuk, csak a többi életerős nemzet példáját követjük, de egyben megmentjük a nemzetet attól, hogy nyomorúságában pártpolitika, osztályérdekek, vagy demagóg jelszavak áldozatává váljék. A nemzeti élet teljessége csak nemzeti egység révén valósítható meg, a rendkívüli súlyos helyzetben lévő nemzet élete pedig csak a nemzeti eszme jegyében menthető meg. Akkorák a bajok, hogy a nemzeti eszme és nemzeti egység mindenen felülemelkedő, legmagasabb célkitűzése nélkül, nemzeti föllángolás nélkül azokból kilábolni aligha tudunk. 99