Themis, 1839 (3. évfolyam, 2-3. szám)

1839 / 2. szám - Vélemény a 'fogházjavítás' ügyében, ns. Borsod vármegye ebbeli küldöttségéhez

„erkölcsi megjobbulás még a1 hallgatás, és magánosság melleit js mindig bizonytalan, de hogy a' megromlás, „ha a' rabok társalkodnak, solia nem az, hogy teliát a' „tudomány' (ökéletesülése után a1 legjobb rendszer „az leend, melly a' gonoszokat megjobbitandja. — De .,hogy most a' dolog' jelen 's valódi állapotjában a" „legtökéletesebb mód talán az, melly a' gonoszokat „gátolja, ne hogy még gonoszabbakká váljanak." Azonban ha bár e' második rendbeli hiányok (az az mellyek a' rabok'erkölcsiségét veszélyeztetik) mind magokra a1 raboskodókra, de leginkább a' társaságra nézve sokszor fontosabbak: még is az elsők azok. mellyeknek talán minden jobbítást, melly e' részben történt, köszönhetünk. — Ritkák azok, kik morális szenvedéseket értenének, 's még ritkábbak, kik valódi részvéttel tekintenék, vagy orvosolni akarnák azt, mit nem kénlelenck látni; de a' testi kín világos mindenkinek, mintha könyörületességre akarta vólna vezetni az embert maga a' természet, érzékei felriadnak látására, "s kik talán hideg vérűen ölnének ezereket egy penna vonással, kik nyugott lélekkel alkotnának törvényeket, mellyek által egy Ország' népessége fosztatnék meg vagyonától, 's személyes bátorságától, azokat egy csekélyseb elhalványítja. — Az önnó'st gyengének teremte az Isten, mert lelkének egy része hibázik, melly őt részvételre vezetné; olly testet ada néki, meltynek jóvoltához szükséges, hogy kínokat ne lásson, ?s melly a" hallgató lelki ösmeret""helyett felszólal, 's emberi könyörületességre inli. —