Themis, 1837 (1. évfolyam, 1. szám)

1837 / 1. szám - Bentham

44 lehetett ifjúságában, talán még] kevesebbé elégszik be azzal, a' mi történik, mint azzal, a' mi volt. 'S valyon mint kelletik magamat viselnem, hogy egész nyíltságra, 's lényeges közlésekre bírhassam öt? Egyáltaljában ellent ne mondjon; reá, mint oraculumra figyelmezzen, 's ismételje azt, mit mondani fog önnek, hogy új kifejlődéseket nyerhessen jtole. Beszélgetésünk most kocsizörgetés által félbeszakasztatott, 's alkalmam volt mai találkozásomról elmélkedni. Mennyiben Benthamet ismertem eddigelé , a' tizennyolczadik század' teremtményének kell vala Őt tartanom, ki e' század' minden abstractióinak fennmaradóit képviselője. A' hasznot nézi minden emberi dolog' emeltyűjének; a' szép, az isteni eltűnnek azon nagy lombikban, mellyből csak vert pénz áll elő; a' históriai különbségek, a' népszerű sajátságok kitöröltettek képzetében 's nem tűnhetnek fel többé. De mind e' mellett angol ő , a' szónak legszilárdabb, leghatározottabb értelmében : legszabadabb általánosságai angol szabásuak, logikája és philosophiája a' hume-előtti, 's élete nem annyira a' történetekeni részvét, mint visszavonúltság által jeleltetett ki. — Én ellenben a' históriában mindig csak belsejét, és szellemi különféleségét akartam ismerni; kifejlődéséhez nem alkalmaztam mindig ugyanazon egy mérőt, 's a' kor- és körülményegyengetést azonképen mint a' lelketlenségct nem tűrhettem soha.