Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - Házparcellázás [2. r.]

58 tése amúgy sem volt a rendelet célja. — mert egy újonnan épített háznak a tervrajza rendszerint kéznél van. amennyiben pedig egy régi ház került volna fölosztás alá, hát legföljebb készíttettek volna a felek megfelelő rajzot. De nem ment volna egy ily irányú intézkedés az egyöntetűség rovására sem. mert a Fiume tkönyvi intézményének történetében határkövet képező betétszerkesztés a régi tkönyvi állapotot az újtól amúgy is markáns vonallal választja el. Nem ártott volna tehát, egy lépéssel tovább menve, a hivatkozott rendelet 4. §-ába még az alaprajzra vonatkozó kívánalmat is fölvenni. Valamint a régi eljárás következetesen sem vázrajzot, sem alaprajzot nem követelt, úgy az új eljárásnak a vázrajz kívánalma mellett egy ház fölosztása esetén — ugyancsak következetesen — alaprajz bemutatását is el kellett volna rendelnie és ezzel aztán végleg szakítani a pereket tenyésztő, régi ügyvédek által annyira megsiratott „beata nostra vecchia procedúra'' letűnt korszakával. II. Fiumét és kerületét kivéve és eltekintve az előző fejezetben érintett itt-ott szokásban volt házfölosztási gyakorlattól, amely úgyis a múlté már, — hazánkban általános szabály az, hogy egy ház oly testileg oszthatatlan egészet képez, amely csak vagy egy személynek kizárólagos, vagy több személynek közös, hányadok szerint meghatározott osztatlan tulajdona lehet. Ennek az elvnek hódol a magyar anyagi és alaki telekkönyvi jog. Közelebbről vizsgálva azonban a dolgot, a fiumei fölosztott házak és az anyaország telekkönyvileg több személy tulajdonát képező házak egy része között több oly rokon vonást fogunk fölfedezni, hogy az azok közötti különbség inkább csak alakinak, mint lényegesnek mondható. Kezdjük a vidéken. v Faluhelyen sűrűn fordul elő. hogy több család lakik egv tedél alatt. Egyik az utcára néző ..első ", a többi az udvar felé eső ..hátulsó" lakosztályokat birtokolja. Szándékosan használtam ház helyett a lakosztály kifejezést, mert tényleg az. Maga a ház ugyanis az utcáról nézve. — rendszerint az udvar felől tekintve is, — egynek látszik: az udvar közös, az abban lévő gazdasági épületek ismét hol az egyik, hol a másik gazda birtokában vannak, aszerint.