Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - A végrehajtási zárlat alatti ingatlanok hasznosításáról

51 általános jogszabályokat tartalmaznak, melyeket a jogesetekre alkalmazunk. Viszont azonban sokszor oly rövidek és homályosak, — ahelyett, hogy kimerítők lennének, — miképp azok ellentétes értelmezésekre vezetnek. Ilyen esetben a bíró saját tudására, tapasztalataira, vagy legalább is érzékére van utalva. Azért fontos kérdés az, vájjon ellentétes álláspont mellett a bíróság miképp határoz a hasznosítás kérdésében, mert egy helytelen intézkedés súlyos anyagi károkat eredményezhet. A hasznosítás kérdésének elbírálásánál igen helyes intézkedés volna az, ha a törvény földmíves szakértők, nagyobb birtokoknál pedig gazdatisztek meghallgatását rendelné el, mert helyes és minél jövedelmezőbb gazdálkodási módot vidékenként csak az ottlakó és helyismerettel bíró földmívesek, előljárósági tagok és gazdatisztek ismernek. Ezek adhatnak útbaigazítást a bíróságnak. Egyébként a hasznosítás módját az egész ország területére egyöntetűen rendezni nem lehet. Az a föld minőségéhez, a művelési ághoz, a lakosság vagyoni viszonyaihoz és egyéb előre meg sem határozható körülményeihez képest vidékenként különböző. De általában a gyakorlati tapasztalatok után szabályként lehet megállapítani, hogy a legelők, rétföldek s a nádasoknál a harmados vagy a feles gazdálkodást lehet legsikeresebben alkalmazni, mert itt a földet megmunkálni, maggal bevetni nem kell, csak a termést learatni s értékesíteni. A fél termés minden kiadástól menten tiszta hasznot képez. A termés másik fele pedig a felesé. Ott. hol a földet harmadába is megmunkálják: kétharmada a bevételnek képez zárlati jövedelmet. Az erdőségek zárlata alig fordulhat elő; ott az üzem szerinti gazdálkodást az erdőtörvények szabályozzák. Szőllőknél a házikezelés csak ott alkalmazható, ahol a zárlatot szenvedő család elég munkaerővel rendelkezik. E nélkül idegen erőkkel, napszámosok munkájával, tetemes befektetésekkel annyira kockázatos, hogy a kiadások a bevételeket fölemésztik. Ennél tehát biztosabb a feles gazdálkodás vagy a haszonbérlet. Szántóföldeknél a hasznosítás valamennyi módját lehet sikeresíteni. Ez azonban értékenként igen különböző. Nagy birtokokat feles gazdaságba adni nem lehet; csak haszonbérbe. Kellő fölszerelés mellett a házi kezelés útján is hasznosítható. De ebben az esetben végrehaj tatónak a szükséges kiadásokat, illetve befektetéseket előlegeznie kell. Ugyanez a szabály a középbirtokoknál is. Ellenben a kisbirtokoknál minden mód kedvező lehet a