Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

39 Egyébként az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ában bennrejlő annak az anyagi jogszabálynak érvényesülését, hogy a birtokrendezés során fölosztás alá kerülő közös ingatlannak elkülönítendő legalább egyszázadrészére nézve a tulajdonjog a községi iskolai alapot illeti, nem akadályozhatja meg az az alaki jogszabály, (30/1908. I. M. R. 66. §-a, 500/1908. I. M. sz. Utasítás 54. §-a), amely szerint az úrbéri elkülönítést a volt földesúrnak illetményéről lemondása esetében tényleg foganatosítani nem szükséges. Önként értetődik, hogy a kérdéses szabály csak az úgynevezett történeti földközösségekre nyer alkalmazást és hogy ugyanarra a közös ingatlanra csak egy ízben alkalmazható. Az újonnan alakult földközösségre: például a tagosításkor a tagosításba bevont földek egy részéből alakított közös legelőre a hivatkozott szabály nem nyer alkalmazást, mert a törvény nyilván csak a múltban keletkezett földközösségeket kívánta a kérdéses egyszázadrésznyi területnek a községi iskolai alap javára kiadásával terhelni. Ha az úrbéri elkülönítéskor a községi iskolai alapot illető egyszázadrészt elkülönítették, akkor az úrbéri elkülönítéskor a volt telkes jobbágyok és a volt úrbéres zsellérek részére közösben kiadott legelőnek, erdőnek és nádasnak a telkes jobbágyok és a zsellérek között utóbb bekövetkezett elkülönítésekor a kérdéses egyszázadrész ismételt kihasításának a fönt mondottaknál fogva helye nincsen, mert egyszeri kihasítással a törvény követelményének elég tétetett. Végül még megjegyzem, hogy a régi magyar jog szerint, eltekintve itt a szent koronának a magyar birodalom összes ingatlanaira kiterjedő (fő) tulajdonjogától, ingatlan tulajdonosa (birtokosa) csak a szent korona tagja lehetett, akinek ingatlan vagyona egyenesen a szent koronától származott, akár első foglalás, akár királyi adományozás útján. Az ingatlan vagyonjog a magánjogi elvek mellett annyira át volt szőve közjogi elvekkel, korlátozásokkal, hogy ingatlanra vonatkozó mai értelemben vett tulajdonjogról szó sem lehetett. A közbirtokosok a közbirtokossági közös fekvő vagyonnak ilyen értelemben a régi magyar jog szerint is közös tulajdonosai (birtokosai), mint a szent korona tagjai. Ellenben a jobbágyok, mivel jogukat nem a szent koronától, hanem földesuraiktól kapták, a szent korona tagjai nem lehettek s így annak a legelőnek, erdőnek, nádasnak, amelyben legeltetési..