Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

37 illető rész külön krhasítása mellett ,,az egész közös birtokból" adandó ki és hogy a községben levő valamely hitfelekezet teljes megszűnése esetében, az illető felekezet lelkészének és iskolatanítójának erdő- és legelőilletménye a községi iskola-alap tulajdonává válik. A kérdéses egy századrésznek a községi iskolai alap részére kiadása a törvény szerint természetesen csak akkor kötelező, ha birtokrendezési eljárás során közös ingatlan fölosztása alá kerül ( ,, fölosztandó közös területnek "). Ha tehát az arányosítási eljárás csak a részesedési arány megállapítására korlátozottan történik (19J)8: VII. t.-c. X. cikkelyének — az 1880: XLV. t.-c. új 25. §-ának — 5. bekezdése s az 1908: XXXIX. t.-c. 1. §-ának 5. bekezdése), akkor az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ában említett egy századrész nem különítendő el.1 Nem szükséges azonban, hogy minden egyes jogosult külön kihasítva kapja meg illetményét a közös ingatlanból. Az idézett szabály már alkalmazást nyer akkor, ha egyetlen jogosult illetményét külön hasítják ki, míg a közös ingatlan fönnmaradó területére nézve a többi jogosult továbbra is tulajdonközösségben marad, mert hiszen a közös ingatlan akkor is fölosztatik s a szabály egyáltalában nem köti a kérdéses egyszázadrész elkülönítését ahhoz a föltételhez, hogy a közös ingatlan egészben s valamennyi jogosult között egyénenként tényleg fölasztassék. Annak a föltevésnek, hogy a törvény a szabály alkalmazását ennyire megszorítani kívánta volna, a szabály szószerinti szövege mellett még ellene mond annak a meggondolása is, hogy ezzel a megszorítással maga a törvény zárta volna ki a szabály 'alkalmazását abban a gyakran előforduló esetben, amelyben az úrbéri elkülönítés egyetlen volt földesúr és annak volt jobbágyai között akként haj tátik végre, hogy a volt úrbéresek a nekik jutott területre nézve továbbra is közösségben maradnak. Ezzel a megszorítással ezenfölül a törvény tág teret nyitott volna arra a visszaélésre, hogy a jogosultak a kérdéses egyszázadrészt a községi iskolai alaptól elvonják akként, hogy a közös ingatlanra nézve a köL zösséget nem valamennyien és nem egyszerre szüntetik meg, vagy hogy a közösséget a közös ingatlan túlnyomó részére nézve megszüntetik ugyan, de csekély területre (például néhány négyszögölre) nézve továbbra is közösségben maradnak. 1 Ez természetesen nem akadályozza, hogy a közbirtokosok az iskc lai-alapnak önként adjanak területet.