Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1918 / 3-4. szám - A szervezeti törvény előadói tervezetének a telekkönyvi intézményt érintő része [2. r.]
31 vonatkozó 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891 : XVI. törvénycikkekkel, valamint a telekkönyvi helyesbítési 1892 : XXIX. tör vénycikkel s egyéb jogszabályok özönével gazdagodott meg a telekkönyvi intézmény, ami a telekkönyvi vizsga tárgyait rendkívül nagy mérvben megszaporítva, a gyakorlatszerzést is hasonló mérvben megnehezíti, annyira, hogy úgy vélem, nem tévedek, midőn azt állítom, hogy az a föltevés, hogy a telekkönyvi vizsgára való alapos előkészüléshez az 1883. évben, tehát 34 évvel ezelőtt előírt egy évi gyakorlati idő, az azóta életbelépett törvények és egyéb jogszabályok mellett még ma is elegendő: immár merőben képtelenség. Tényleg a megfelelő iskolai előképzettségnek, valamint a telekkönyvi gyakornoki állások rendszeresítésének a hiánya és a gyakorlati idő rövid volta az oka hazánkban a telekkönyv gyarló állapotának, mely a szakmunkaerőknek a külön rangsorban, külön létszámban gyökerező, eddig gondosan ápolt, az előadói tervezet 107. §-ával azonban veszélyeztetett 'állandósítása nélkül bizonyára már rég a végromlás küszöbén állana. Csekélységem véleménye szerint tehát, az előadott indokokra tekintettel, új ötödik címnek és új 97. §-nak a következő tartalmú új cím és új szakasz lenne a törvénytervezetbe felveendő: „Ötödik cím (új). Telekkönyvi gyakornoki állások rendszeresítése." „97. §. (új). A törvényhozás a telekkönyvi hatóságoknál megfelelő számú telekkönyvi gyakornoki állást rendszeresít." (Folytatjuk.) Szerkesztői üzenet. Ny. P. ny. kir. telekkönyvvezető úrnak. Ön azt kérdezi tőlünk, h°gy j°g°s és indokolt-e az engedményezés bekebelezése iránt benyújtott kérvénynek valamely telekkönyvi hatóság által történt elutasítása azon az alapon, mert az engedményi okiraton az engedményes által történt elfogadási clausula rávezetve nincs, akkor, midőn a bekebelezett zálogjog átruházásának bekebelezését okmányszerűen kiállított beadványban maga az engedményes kérelmezi? amely lényben az engedményezés elfogadása magától értetődőleg bennefoglaltaük. E kérdésre lapunk jelen számának „A jogalap kérdése a telekkönyvi eljárásbülí" című első cikke adja meg a kimerítő választ.