Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 3-4. szám - A még csak születendő gyermek jogvédelméről

2a telekkönyvben nem az örökhagyó tulajdonául van bejegyezve: a tárgyalást vezető kir. közjegyző igyekezzék kieszközölni, hogy a telekkönyvi tulajdonos az ingatlannak az örökhagyóra történt átruházásáról telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állítson ki . . .", továbbá, hogy ,,az érdekeltek kívánságára ... a tárgya­lást vezető kir. közjegyző köteles a telekkönyvi hatóságot megke­resni aziránt, hogy az ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó javára bekebeleztessék", amely megkereséshez az idézett törvény végre­hajtása tárgyában 43194/1895. IM. sz. rendelet 74. §-a értelmében csatolni kell az említett okirat „eredetijét"', a másolat tekinteté­ben pedig „irányadó a telekkönyvi rendeletek 124. §-a". Láthai­juk e szabályokból, hogy itt egyfelől kifejezetten „bejegyzésre al­kalmas okirat" kívántatik, másfelől azonban ezt egyedül a telek­könyvi tulajdonos állítja ki, és hogy e szabályok más tekintetben sem térnek el a telekkönyvi szabályoktól. Azt lehetne ellenvetni, hogy más mód nincs, mint hogy egyedül a tkvi tulajdonos állítsa ki az okiratot, mert hiszen a másik szerződő fél nem él. De élnek az örökösök, akik az ő személyiségének folytatói! Az obligatorius kívánalmaknak ezek is eleget tehetnek! És pedig annyival inkább, mert ha az ilyen okirat kiállítása idejében maga az örökhagyó élne, ő is csak már egy korábban megkötött ügyletről állíthatna ki okiratot! És mégsem követeli a törvény az örökösök akarat­nyilvánítását és aláírását, hanem csak a tkvi tulajdonos nyilatko­zatát a „történt átháramlásról", tehát nem a vételről, cseréről stb., hanem az átruházásról, a dologi ügyletről! Nagyon kívánatos volna a kifejtetteket megszívlelni, a gya­korlatot a helyes kerékvágásba visszavezetni és ezzel is előkészí­teni a telekkönyvi jog kodifikációja helyességének biztosítását. A még csak születendő gyermek jogvédelméről. Irta Hamar Gyula dr. szakolcai járásbíró. A telekkönyvi hatóságok igen gyakran jutnak abba a hely­zetbe, hogy a hagyatéki bíróságok oly megkeresésének teljesítése vagy megtagadása fölött határozzanak, melyek a még csak szüle­' tendő gyermek jogvédelmét célozzák. Az elhalt szülő úgy rendel­kezett, hogy vagyonát gyermeke mellőzésével egyenesen az uno­káknak juttatja. Az örökösödési ügy letárgyalásánál a gyermek nem is emel kifogást ez ellen s engedi a hagyatékátadó végzést jogerőre emelkedni. A hagyatékátadó végzés úgy van fogalmazva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom