Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - A többtermelés és a kisbirtokosok tagjai

72 polgári ügyekben eljáró bíróságok, amelyek olyan végrehajtás! rendelő végzéseket és olyan megkereséseket küldöttek a telekkönyvi hatósághoz, melyekben például „Szentpéteri Kristóf kiskorú árvái" vagy „Kerekes Sándor és társai felperesek" javára rendelték el a zálogjognak végrehajtásilag való bekebelezését, anélkül, hogy a kiskorú árvákat, a felperes-társakat egyenkint és névszerint elősorolták volna. Az aztán még furcsább, hogy a telekkönyvi hatóságok az ilyen megkereséseket hűségesen foganatosították. Hogy miként válik a fél hibája nélkül nevének ugyanazonossága kétségessé, Sági János érdekesen adja elő, mondván: A telekkönyvben Szmicsek Sebő volt a tulajdonos. Az ingatlant eladta s a szerződésre így írta a nevét: Schmitsek József. A kérvény a tulajdonjogot Szmicsek (helyesebben Schmitsek) ellen kérte bekebelezni. A telekkönyvi hatóság a kérelmet elutasította, mert az azonosság kétséges. Megállapítottam, hogy Schmitsek mindig így írta a nevét. Csak az urak ferdítették el Szmicsekre. A jegyző, az ügyvéd, meg a telekkönyvi urak. akik a Weis Gyulát: Veis, Weisz, Veisz néven, a Schwarz-ot: Svarz, Swarz, Schwarc, Svarc, Schwarcz, Swarc néven irkálják be, ahogyan nekik eszükbe jut. Azután a kérelmet elutasítják, mert az azonosság miatt aggályoskodnak. Az bizonyos, hogy a legkorlátoltabb sváb paraszt is következetesen egyformán írja a nevét. Annál inkább a kaputos ember. A nevét azok ferdítik el, akiket ügyeinek viteléért megfizet. Ezért azután inkább bajt szereznek neki. Azt ajánljuk tehát, mielőtt az okiratszerkesztő a dolgába fog, kérdezze meg, hogy az ügyfelek miként írják a nevüket, legjobb, ha a földművessel egy darab papírra leíratják a nevét, ha pedig a telekkönyvi hatóságnál azt látják, hogy az okiratban és a kérvényben másképp van a fél neve írva, akkor nézzék meg ennek az aláírását s azt írják be a telekkönyvbe. Nagyon természetes, én tudom legjobban, hogyan írom a nevemet. Az ugyanazonosságra vonatkozó szabály a C) lapra nézve is áll; mert a tlkvi rendtartások 54. §-ai szerint a teherlap bejegyzéseinek is határozottaknak és kétségteleneknek kell lenniök s a jogcím és az ennek folytán jogosítottak ugyanazon módon jegyzendők be, mint a tulajdonlapra nézve rendeltetett. Úgy a B), mint a C) lap bejegyzéseinél tehát rendkívül kell arra ügyelnünk, hogy az ugyanazonosság iránt semmi tekintetben soha kétség ne támadhasson. Minden megkülönböztető, minden ismertető jelt föl kell e célból használnunk. Mikor csak a férjről van szó: az asszony nevét; — mikor pedig csak az asszonyról