Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - A többtermelés és a kisbirtokosok tagjai

66 A többtermelés és a kisbirtokosok tagjai. Irta Deák Gyula. A világháború borzalmai, vér- és vagyonáldozatai szállóigéi csináltak a töibbtermelés kifejezésből. Sok életrevaló, sok mellékvágányon járó eszméről olvashattunk a napilapokban és szakközlönyökben a többtermelés lehetőségeiről. A közlemények abból indulnak ki, hogy Magyarország egyenesen arra van utalva, hogy a világháború sebeit legnagyobbrészt ben a többtermelés segítségével gyógyítsa be s eközben úgy érzik ki az előadásokból, hogy a magyar földbirtok1 mezőgazdasági struktúrája olyan, mely mellett csak akarni kell, mely melleit csak apró intézkedéseket kell tenni s akkor önként következik a többtermelés eldorádója. De azt kérdem, hogy vájjon a haza földje úgy van-e a honpolgárok közt feloszolva, hogy a többtermelés által feltétlenül megkövetelt okszerű gazdálkodás lehetőségét megengedi? Vájjon a magyar hazában a tagosításokat úgy hajtották-e végre, hogy a nagy-, közép-, kis- és törpebirtokos ura lett birtokának? Vájjon a jószágtestek birtoktesteinek száma, alakja és úthálózata olyan-e, melyek együtt az okszerű gazdálkodást, tehát a többtermelést lehetővé teszik? Ha e kérdésekre felelni akarok, mély elkeseredéssel kell megállapítanom, hogy a kis- és törpebirtokosokra nézve nagyon, de nagyon kevés kivétellel csak a leghatározottabban tagadó választ lehet adni. (Megjegyzem, hogy kis- és' törpebirtokosok alatt hazánk magyarországi részében az 500, az erdélyi részekben pedig a 100 kataszteri holdnál kisebb birtokokat értem.) Ez állításom bebizonyítása végett vizsgáljunk meg egypár tagosított községet, mint tipust. Ismerkedjünk meg a tagosítások ősével, a cseretagosításscd. Cseretagosításoknak nevezzük azokat a ma már divatból kiment tagosításokat, amelyekben a volt földesúr, vagy nagybirtokos a község határán szétszórt birtoktesteit a határterület valamelyik részén egy tagba gyűjtötte. E művelet végrehajtása közben természetesen a kisbirtokosoknak sok apró részlete az új nagy tagba esett s így ezeket a kisbirtokosok elvesztették. Viszont a nagybirtokos szétszórt, apró részletei a tagosítás következtében gazdátlanokká váltak. Ezeket a gazdátlan részleteket aztán a kisbirtokosok közt kárpótlásul szétosztották. A cseretagosításos községekben tehát a birtokosság nagy